Bangha páter bevezetőjéből: „Róma a katolikus világ középpontja s nem lehet igazi katolikus, akit ez a város, az Örök Város, nem
érdekel. Szerény írásaim révén lélekben el-elvezethetem a
hét halom városába, az apostolsírok köré, honfitársaim, katolikus
testvéreim egy-egy csoportját. A nagy katolikus egység érzete a Róma-közösség,
a pápasággal való együttérzés
amúgyis mintha túlságosan elgyengült volna hazánkban; a jozefinista
állam- és egyházfelfogás sokakban erősen lefokozta a gondolat
jelentőségét, hogy római katolikusnak lenni a legelső és legszebb
díszcím a világon, mert abba a legnagyobb és legszentebb
közösségbe olvaszt bele, amelynek középpontja a Galileai Halász
sírja, akinek Krisztus Urunk egyedül adta meg a világegyház
kormányzásának jogát; abba a közösségbe, amelyből
hősök és szentek miriádnyi hadserege rajzott ki, amelyből
világosság és kultúra, tudomány és művészet, szeretet
és béke, tisztaság és hit szárnyalt ki a világ négy sarka
felé, oly egyedülálló, káprázatos bőségben, amelyhez
még csak foghatót sem mutathat fel semmiféle közösség, sem
irány, sem nemzet, sem felekezet, sem filozófia a világon. Amit Krisztus a Golgotán
szerzett, mindannak letéteményese ez a város lett: az, aki ebben a városban halt
Krisztusért Néró alatt vértanúi halált, de törvényes
utódainak soha meg nem szakadt sorozatában tovább élt a századokon
át, él most is, míg napsugár és eső fog e földre
hullani, míg emberszív ver és emberi elme kutatja az élet maradandó
értékeit.
Mi innen kaptuk a királyi koronát. Innen kaptuk a civilizációt. Innen kaptuk a
betűinket, az írás-olvasást, az ipart, az építészetet. S mikor
ázsiai ellenségeink (faj szerint: testvéreink) vérbe, tűzbe s pusztaságba
fojtották országunk háromnegyed részét s mi másfél
évszázadon át csak pártoskodva tudtuk nézni a haza vesztét, a
felmentésünk, szinte akaratunk ellenére, innen indult ki. A
történetíró Thaly Kálmán szerette hangoztatni, hogy bár
erős protestáns, kénytelen elismerni, hogy XI. Ince pápa volt az, aki
Magyarországot a török iga alól felszabadította… Ma, Trianon után
ismét háromnegyed része ősi hazánknak van idegen
hódítók kezén. Az egyetlen reménység, mely elnyomatásunk
idején sem homályosul el: az a Szentszék, mely mindig az igaztalanul elnyomottak
pártját fogta, amely egyedül képviseli ebben a hazug és önző
világban a krisztusi erkölcs, a jog és igazság politikáját.
A levelek, melyeket itt közreadunk, sem rendszeres leírást, sem
összefüggéses egészt nem kívánnak nyújtani.
Tárcacikkek, kiragadott részletek, egyéni benyomások vetületei – semmi
egyebek. De talán így is, a szubjektivitás prizmáján át is,
közelebb hozzák egyik-másik olvasónak az örök Város titkait,
szépségeit, értékeit. Aki többet akar, annak csak azt mondhatom: Gyere el
és lásd magad, közelről!”
Kattintson letöltésre a "PDF", "DOC", "EPUB" vagy "MOBI" szavakra vagy a fájl nevére!
