Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== Szent Bonaventúra A tökéletesség kis tükre Fordította: P. Tarcsafalvy Anaklét, O.F.M. Nihil obstat. P. Justinian Katona, O.F.M. Cens. Prov. Nr. 2455/1941. Imprimatur. Budapest, 24 Sept. 1941. P. Paulus Schrotty, O.F.M. Min. Prov. -- Nihil obstat. P. Raymundus Kováts OFM. Cens. Dioec. Nr. 5831/1941. Imprimatur. Vacii, 9 Oct. 1941. Michael Kolossváry Vic. G. Episcopalis ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Bevezetô I. A lelkiélet iskolája Elôszó Az igazi Önismeret A valódi alázat A tökéletes szegénység A csend és hallgatás szeretete Az imádságos élet A szenvedô Krisztus A hevülô Istenszeretet Kitartás a végsôkig II. Az életszentség művészete Hogyan gondolkozzunk Istenrôl Isten törvénye Féld az Urat A kegyelem kincse Egyenes lelkület ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv A lelki élet ferences mesterei című sorozatban jelent meg Budapesten 1941-ben. A szöveget Endre Csaba és P. Bocsa József, Sch. P. vitte számítógépbe. Az eredeti szöveget apró változtatásokkal a mai helyesíráshoz igazítottuk. ======================================================================== Bevezetô Szent Bonaventúra nemcsak a tudomány szolgálatában forgatta tollát, hanem egészen egyéni vonatkozású nevelôi munkájában is felhasználta az írott szó erejét. Szent Bonaventúra a lelkiatya bölcsességével szólal meg abban a két kis munkában, amelyet ebben a kötetben közreadunk. A LELKI ÉLET ISKOLÁJA (De perfectione vitae) egy szerzetesapátnônek szánt lelki oktatás. Szent Bonaventúra rendkívül nagyra értékeli ezt a szentéletű apátnôt. Valószínűleg Franciaországi Boldog Izabella, Szent Lajos király húga és a Longchamp-i apátság alapítója húzódik a ,,tisztelendô anya'' megszólítás mögött. Nemcsak Izabella hercegnôt oktatja Bonaventúra, hanem a kolostor többi tagját is. Különösen a szerzetesi állapottal járó erényeket, a közös élet leggyakorlatibb elveit emeli ki. Bár ezt a művecskét elsôsorban apácáknak írta Szent Bonaventúra, tanítása mégsem a kolostor lakóinak szól csupán. A keresztény tökéletesség mindennapi, -- hogy úgy mondjuk --, házi erényeit veszi sorra a szent szerzô. Olyanokat, amilyenekre az otthonunkban, családunkban mindannyiunknak nagyon szükségünk van. A közös élet ott is terhet rak vállunkra, tehát elkel valamennyiünknek Bonaventúra buzdítása. A második könyv: AZ ÉLETSZENTSÉG MŰVÉSZETE. Ezt már egészen világban élô nôi léleknek írta a Szeráfi Egyháztanító: Szent Lajos leányának, Ferdinánd spanyol trónörökös menyasszonyának, Blankának. Szent Bonaventúra az élete vége felé (1269) írta ezt a kis művét. Teljesen érett bonaventúri gondolatok járják át a tömör gondolatmeneteket. Különösen az Itinerarium és a Soliloquium elmélkedéseinek hatása látszik meg rajta. Szentünk legtökéletesebb tudományos és gyakorlati elveit vázolja ez a néhány soros buzdítás. A lelkiélet művészete dióhéjban. Mennél többet olvassuk, annál több mélységet és gyönyörűséget találunk benne. Szent Bonaventúra egyébként is a rendszerezés és összefoglalás páratlan mestere. A tökéletes élet elveit ebben a művében foglalja össze. Abban a hitben tesszük a magyar katolikus hívek kezébe ezt a két kis művet, hogy a lelki élet elmélyítésében és az alapvetô erények gyakorlásában kedves segítôtársat nyernek benne. Reméljük, legnagyobb mestereink forrásainak áldását megérzi a magyar hitélet és lelki irodalom is! Budapest, 1941. Szent Ferenc Atyánk ünnepén, a szerkesztôbizottság. ======================================================================== A lelki élet iskolája (De perfectione Elôszó vitae ad sorores) Elôszó 1. Boldog az az ember, kit te oktatsz és kit törvényeidre te tanítasz, Uram. (Zsolt 33,12). Senkit sem tartok bölcsnek, csak akit a Szentlélek tüze hevített. Mert Dávid, a Próféta szerint az a valóban boldog és bölcs, akit az Úr művel ki s akit Ô tanított törvényeire. Mert egyedül az Úr Törvénye szeplôtelen. Csak az Ô törvénye megföllebbezhetetlen. Csak az Ô törvénye fordít az üdvösség útjára minket. (Zsolt 18,8). A törvénynek ez a tudása, vagy a tudás birtoklása azonban nem betűbe temetett külsôség. Ez megfoghatatlan bensô vonzalom. Lelki vágyódás, erénytöbblet. (vö.: 1Tessz 1,5). Kívánjuk, hogy az vezessen bensôleg a törvény útjain, aki a külsô hidegséget, a nyers törvényt bensô édességgé változtathatja. Mit tanít az Úr törvénye? Tanítja, mit kell tennünk és mit kerülnünk. Megtanít hinnünk és imádkoznunk. Megtanít az üdvös vágyódásra és félelemre. Megmutatja a feddhetetlen szeplôtlenséget. Az ígéret megtartására nevel. Megvetteti velünk a világot és meggyűlölteti a testiséget. És megtanít az egyedül Jézus Krisztusba való érzelmi, lelki és szellemi belegyökérzôdésbe. Milyen üres és ostoba minden világi bölcsesség ehhez a tudományhoz képest! ,,Hiába tartja akárki bölcsnek, én nem tartom annak azt, aki nem istenfélô és nem szereti az Istent!'' Aki ennek a tudománynak nem hanyag hallgatója, hanem szorgalmas cselekvôje lesz, bölcs ember és boldoggá lesz. ,,Boldog tehát az ember, kit te oktatsz és törvényidre te tanítasz, Uram!'' 2. Te pedig, Tisztelendô Anya, Isten elôtt és elôttem is kedvelt nôvér, arra kértél, hogy írjak valamit szívem szegényes bensejébôl. Ebbôl akarod idônkint áhítatod újólag telíteni. Ôszintén megvallom, szegénységemben inkább én szorulnék rá ilyen áhítatkeltésre. Hiszen sem külsôleg nem sugárzik le rólam, sem bensômben nem ég az áhítat és tudományom is csekély hozzá. De áhítatod vágya mégis arra sarkal, amit egyszerű szívvel kértél. Ezért engedek alázatosan Neked. Arra kérem mégis Tisztelendô Anyaságod, inkább odaadó szándékom, mint annak eredményét tekintsd. A mondanivalóm igaza nyerjen meg, ne pedig beszédem szépsége. És ha kevésbé tettem óhajodnak eleget idôm rövidsége és elfoglaltsága miatt, bocsáss meg érte és tekints el fölötte. ======================================================================== A lelki élet iskolája Az igazi önismeret 1. A tökéletes élet teljességét Krisztus menyasszonyának önmagában kell elkezdenie. Megfeledkezve mindenrôl, ami külsô világ, lépjen be lelkiismeretének rejtelmeibe. Szorgalmas betekintéssel gyúrja át, vizsgálja ki és fontolja meg hibáit, cselekedeteit, jelen és elmúlt bűneit. Ha aztán kevésbé helyeset találna önmagában, szívének keserűségében sirassa meg azokat. Könnyebben jutsz erre a megismerésre. Tisztelendô Anya, ha tudod, hogy minden bűnünk és hibánk oka vagy a nemtörôdömség, vagy a rosszakarat. Nemtörôdömség, vágy, rosszakarat összes bűneid hármas gyökere. Ezeket vizsgáld, különben soha nem jutsz el önmagad helyes megismeréséig. 2. Ha tehát önmagad akarod megismerni, majd megismert gyöngeségeid megsiratni: azt kell elôször meggondolnod, volt-e benned valaha közömbös nemtörôdömség. Gondold csak el: mily hanyag voltál szíved fékentartásában! Mily hanyagul fecsérelted el idôdet! Mily önzô és rossz volt cselekvéseid célja! Ezt a hármat nagy elmélyedéssel kell szemlélned. Szíved fékentartása, idôd kihasználása s a köteles és helyes cél lebegjen minden munkádban. Gondold csak el, mily hanyag voltál az imádságban, mily hanyag olvasmányaidban és milyen ímmel-ámmal végezted munkádat. Ebben a háromban vizsgáld meg magad és mélyülj el egészen, ha majd aratásod idején (vö. Zsolt 1,3) jó gyümölcsöt akarsz teremni. Ez a hármas út egymásba fonódik. Egyiket nem érheted el a másik nélkül. Emlékezz csak lanyha bűnbánatodra! Könnyelmű viselkedéseidre a kísértés idején! És elôhaladásod csekélységére! Mert elkövetett bűneid nem sirattad meg egészen bensôségesen. Az ördög kísértéseit nem verted vissza minden erôddel és nem törted magad elôre erényrôl erényre (Zsolt 83,8), hogy eljuthass az Ígéret Földjére. Íme, így elmélkedj, ezekrôl gondoskodj hanyagságod számbavételénél. 3. Ha mélyebbre akarsz hatolni önismeretedben, gondold el, megvan- e, vagy megvolt-e benned az élvezet, a kíváncsiság vagy a hiúság utáni vágy. A szerzetesben biztosan megvan az élvezet utáni vágy, ha mindenben a kellemeset várja: ízletes ételeket. Ég benned az élvezet vágya, ha megkívánod a lágy elpuhultságot: különbözô, divatos ruhákat. Ég benned a vágy, ha a testi után sóvárogsz, ami vad gyönyörködésben áll eléd. A kíváncsiság megvan Isten szolgálójában, ha mindazt látni akarja, ami titokzatos, szép és ritkaság. Krisztus jegyesében megtalálható a hiúság, ha emberek kegyét kívánja, emberi dicséretet vár és emberi megtiszteltetés után óhajtozik. Mindezeket kerülje az Úr szolgálóleánya, mint a mérget, mert ezek minden rossznak a gyökerei. 4. Ha önmagad egészen meg akarod ismerni, gondold csak el: él-e benned, vagy élt-e benned a hitvány harag, irigység vagy semmittevés. Hallgasd meg csak, mit mondok most Neked. A benned élô haragod elárulja hangulatod, szíved vonzalmát. Csak egy jel, arcrándulás, elejtett szó, hangos megjegyzés megmutatja legcsekélyebb méltatlankodásod, idegenkedésed is felebarátoddal szemben. Irigy vagy, ha testvéred bajának örülsz, s elkedvetlenít testvéred sikere. Az irigység örül benned testvéred szerencsétlensége idején s az irigység sorvaszt el, ha testvéred jó sorsban van. A szerzetest néha elfogja az üres semmittevés. Ilyenkor lanyha, unott, lusta. Késlekedik, máskor meg hanyag. Munkájával visszamarad, szétszórttá lesz. Imáiban rendetlen, sokszor szomorú és lassankint ellaposodik. Krisztus jegyese ha ezt észreveszi, úgy menekül elôle, mint a halálos méregtôl, mert ezek testét-lelkét tönkreteszik. 5. Ha tehát, Isten kedveltje, el akarsz jutni önmagad tökéletes megismerésére, ,,nézz önmagadba, tekints bensôdbe, tanuld meg lelked megbecsülését. Gondold meg, mi vagy most, mivé kell lenned, mivé lehetsz. Gondold meg, mi voltál természeted szerint, mi vagy bűneidben, mivé kell lenned tökéletesebb életeddel és mivé lehetsz a kegyelem segítségével.'' (Szent Bernát: A belsô lakás, 36. f. n. 76). Hallgasd csak meg, Tisztelendô Anya, Dávid prófétát, hallgasd meg példáját (Zsolt 76,7): ,,Elmélkedem éjszaka szívemben Gondolkodom, és töprengek lelkemben.'' Elmélkedj tehát te is szívedben. Dávid lelkében töprengett. Te is azt tedd. Műveld meg azt a földet, figyeld meg önmagad. Ha gyakorlod magad, kétségtelenül te is meg fogod találni a te szántófölded elrejtett kincsét (Mt 13,44). Mert ezáltal kincsed növekszik, tudományod megsokszorozódik, bölcsességed mély lesz. Megnyílik majd lelki szemed, értelmed éles lesz, eszed megtisztul. Nem helyesen értékel az, aki önmagát nem ismeri, aki mélységeibe bele nem tekintett. Nem tudhatja, mit kell gondolnia az angyali szellemrôl és Istenrôl, aki nem gondolkodik elôbb a magáéról. Ha képtelen vagy önmagadba tekinteni, hogy érheted majd el, ami fölötted van? Ha az elsô szentélybe nem vagy méltó belépni, milyen észjárással akarsz mindjárt a másodikba lépni (vö. A lélek útjai Istenhez 5. fej. 4. pont)? 6. Ha az a vágyad, hogy a második és harmadik égbe ragadtass Szent Pállal (2Kor 12,2), akkor át kell menned az elsôn; ez pedig a te szíved. És ennek a módját s lehetôségét már elôbb vázoltam Neked. De Szent Bernát is igen bölcsen kioktat: ,,Töretlen lelkiséged gondos figyelôje, szívós kitartással vizsgáld életedet. Mélyedj el bensôdben és tartsd szem elôtt haladásod és visszaesésed. Erkölcseid, szokásaid, érzelmeid hasonlítanak-e Istenhez, vagy sem? Távol állsz-e tôle, vagy közel?'' (Medit. 6. 5. u. 14.). Mily óriási veszedelmet rejt a szerzetesben az, ha sokat akar tudni, de önmagát nem akarja megismerni! Mennyire a veszély szakadékán áll az a szerzetes, aki kíváncsian hajhássza a dolgok megismerését, gondosan ítéli meg mások lelkiismeretét, önmagáét azonban nem ismeri! Istenem, mekkora elvakultság egy szerzetesben! íme, azonnal megtalálhatod ennek a miértjét: mert az embert szétszórja a kicsinyeskedés s nem jut el az elmélyülésig. Néha meg elfogja a meg nem engedett szabadosság és nem tud önmagába térni. Nem fogja el a vágy emiatt a belsô öröm és lelki édesség után. Szóval érzékiekbe merül. Ezért nem képes belsô önmagába, mint Isten képmásába behatolni. S így nyomorultul tudatlan és kis látókörű marad. Elfelejtve tehát mindent, csak magadról elmélkedj, magadról gondolkodj! Ezért imádkozott Szent Bernát is: ,,Ne adjon más tudományt Isten nekem, csak önmagam megismerését!'' (Sermo 2, de diversis). ======================================================================== A lelki élet iskolája A valódi alázat 1. A befelé nézôk hibáikat szemlélve Isten hatalmas kezére kell alázódniok (1Pt 5,6). Azért intelek, Isten szolgálóleánya, mélyen alázódj meg lelkedben és semmiséggé kicsinyülj önmagad elôtt bűneid biztos fölismerése után. ,,Az alázatosság erényével -- mondja Szent Bernát (Az alázatosság fokairól, 1. fej., u. 2.) -- az ember tökéletes önismerete révén önmaga elôtt megsemmisül.'' Ezzel az alázatossággal semmisült meg önszemében Szent Ferenc Atyánk. Ezt szerette és kereste szerzetesi életének elsô pillanatától az utolsóig. Ezért hagyta el a világot. Ezért vonszoltatta magát végig a városon. Ezért szolgált a poklosoknak, ezért vallotta meg a szószéken bűneit és ezért kívánta bűneinek emlegetését. Ezt az erényt legjobban Isten Fiától kell eltanulnod, kedves Anya, mert Ô mondta: ,,Tanuljatok tôlem, mert szelíd és alázatosszívű vagyok.'' (Mt 11,29). ,,Mert aki az alázatosság nélkül törekszik a többi erényre, széllel szemben hányja a port'' -- mondja Szent Gergely (7. homilia in Ev., u. 4.). Ahogy minden bűn gyökere a kevélység, éppen úgy minden erény alapja az alázat. Az igazi, ne a fölszínes, hitvány, képmutató alázatot tanuld meg. Akkor nem vonatkozik rád majd az Írás szava: ,,Van olyan, ki rútul megalázkodik, És belseje telve van csellel.'' (Sir 19,23). ,,Az igazán alázatos azt akarja, hogy rossznak ismerjék, nem pedig azt, hogy alázatosnak hirdessék'' -- mondja Szent Bernát (16. Beszéd, u. 10.). 2. Ha tehát a tökéletes alázatot el akarod érni, Tisztelendô Anya, hármas úton érheted el. Az elsô út Isten szemlélése. Szemléld Istent, minden jó Alkotóját és mondd neki: ,,Minden dolgunkat javunkra végezted, Uram.'' (Iz 26,12). És mert ilyen, ezért minden jót Neki kell adnod, és semmit önmagadnak. Mert jól tudod, nem hatalmad s nem kezed ereje cselekedte a jót (MTörv 8,17). Az Úr teremtett minket s nem mi magunkat (Zsolt 99,3). Ez a mély betekintés romba dönti azok kevélységét, kik így beszélnek: ,,Diadalmas kezünk s nem az Úr cselekedte mindezt!'' (MTörv 32,27). Ez a kevélység zárta ki Lucifert az égi dicsôségbôl. Nem gondolta meg, hogy semmibôl teremtette az Úr, hanem ragyogó szépségét szemlélte. Csupa drágakô volt ruházata (Ez 28,13) és ezért szívének kevélysége elkápráztatta. Mivel a kevélységet megalázódás követi (Péld 29,23), elôkelô trónjáról szánalmasan silány helyre zuhant. Itt lett a fejedelmi Angyal a legnyomorúságosabb ördög. 3. Ó még ma is mennyi a luciferi lélek! Mennyien vannak Lucifer követôi: a kevélység fiai és leányai s hogyan eltűri ôket az Úr! Mivel azonban a kevélység elviselhetôbb a gazdagban, mint a szegényben, Krisztus szolgálóleányának mindig mélyen alázatosnak kell lennie. Csak így juthat a kárhozott angyal helyére. Mert csak az alázat tetszik Istennek angyalban is, emberben is. Ne hidd azt, talán alázat nélkül tetszik Istennek a szüzesség. Egészen bizonyos, Mária sem lett volna Isten Anyja, ha kevély lett volna. Ezért mondja Szent Bernát (1. Homil. Luk. 2, 3 fölött n. 5.): ,,Alázat nélkül, merem mondani, nem tetszett volna Istennek Mária szüzessége.'' Ezért oly nagy erény az alázat. Nélküle annyira nincs erény, hogy minden erény alázat nélkül kevélységgé torzul. 4. A második út a Krisztusra-gondolás. Meg kell fontolnod Krisztusnak a legszégyenletesebb halálig való megalázódását. Oly alázatossá lett, hogy poklosnak tekintették, -- Izaiás próféta szerint: ,,És mi ôt szinte leprásnak tekintettük'' (Iz 53,4). Alázatosságában annyira ment, hogy senkit nem gondoltak hitványabbnak kortársai. Azért mondja ismét a Próféta: ,,Alázatosságában vettek róla ítéletet.'' Mintha csak azt mondaná: nagy alázata, nagy megsemmisülése miatt nem ítéltek felôle helyesen, nem hitte senki, hogy ô Isten. Ha tehát maga a mi Urunk és Mesterünk mondja: ,,Nem nagyobb a szolga uránál és a tanítvány mesterénél'' -- és te Krisztus szolgálóleánya vagy, mennyire meg kell alázódnod, mennyire meg kell vetned önmagad s mennyire meg kell semmisülnöd. Mily gyűlöletes Isten elôtt az a szerzetes, akinek alázatos ruhája alatt kevély szív dobog! Mily üreslelkű keresztény az, aki látja alázatos és megvetett Urát, ô pedig ,,fölfuvalkodik szívében s erejét meghaladó csodák és nagy dolgok után'' (Zsolt 130,1) jár! Van-e még kivetnivalóbb Krisztus jegyesében? Van-e súlyosabb bűn Krisztus szolgálójában? A fölséges utolsó lett, a végtelen kicsiny gyermekké s a féreg és a rothadás elbizakodottá lesz! Ilyenekrôl mondja Szent Ágoston: ,,Halálraszánt bôr, mire fuvalkodsz föl, bűzlô végesség, hova pöffeszkedsz? Alázd meg fejed és kemény nyakad!'' Mintha csak azt mondaná: ez illik Neked! 5. Alázatosságod elérésének harmadik útja az alapos önvizsgálat. Gondold csak meg, kedves Anya, honnan jöttél és hová mégy? Mélyedj csak el ebben a gondolatban, honnan jöttél? Az elmúlásból... a föld porából és sarából. Most a bűn hálójában a Paradicsom boldogságának kitaszított vándora. Ez az elmélyülés fölfakasztja lelked sebét. S fölszakad belôled Dániel három ifjának kiáltása: ,,Meg vagyunk ma alázva bűneinkért az egész földön!'' (3,37). Mélyedj bele abba a gondolatba is: hova tartasz? Az elmúlás, az elporlás felé, mert ,,por vagy és a porba fogsz visszatérni...'' (Ter 3,19). Akkor hát miért fuvalkodsz föl, por és hamu? (Sir 10,9). Ma vagy, holnap nem leszel. Ma szétcsattansz az egészségtôl, holnap elsápaszt a betegség. Ma bölcs vagy, holnap együgyű lehetsz. Ma erényeidben tündökölsz, holnap koldus és nyomorú lehetsz. Hogyan mert tehát fölfuvalkodni a szerencsétlen keresztény ennyi nyomor és szerencsétlenség láttán?! 6. Legyetek tehát alázatosak, Istennek szentelt nôvérek, lélekben, de kifelé is; érzéseitekben, de viselkedésben is. Csak ez az egyetlen alázatosság engeszteli Isten haragját, csak ez talál kegyelmet Istennél. ,,Minél nagyobb vagy, annál inkább alázkodjál mindenben. Akkor kegyet találsz Istennél.'' (Sir 3,20) Ezért talált kegyelmet az Úrnál Mária. Mint ô maga mondja: ,,Megtekintette szolgálójának alázatosságát.'' És valóban. Hiszen az alázat készít helyet a szeretetnek s a lelket megtisztítja a hiábavalóságtól. Ezért mondja Szent Ágoston: ,,Minél kisebb a kevélység fekélye bennünk, annál jobban megtelik a lelkünk szeretettel.'' És amint a patak a völgybe zuhog alá, a Szentlélek is az alázatosakra ereszkedik. S a patak is annál erôsebben zúdul, minél mélyebbre tör, az egészen alázatos szívű közelebb jut az Úrhoz és kegyelmet talál. Ezért mondja az Írás: ,,A megalázkodó imádsága áthatol a felhôkön, És meg nem nyugszik, míg oda nem jut, És nem tágít, míg a Magasságbeli rá nem tekint.'' (Sir 35,21). ,,Mert az Úr teljesíti akaratát azoknak, akik ôt félik, És meghallgatja könyörgésüket.'' (Zsolt 144,19) 7. Legyetek tehát alázatosak, Krisztus mennyasszonyai. Sohse engedjétek, hogy uralomra jusson a gôg szívetekben (Tób 4,14). Mert két alázatos mesteretek van: az Úr Jézus és mindennek Királynôje, Szűz Mária. Legyetek alázatosak, mint Szent Ferenc Atyánk. Legyetek alázatosak, mint az alázatosság példaképe, Szent Klára. Úgy törekedjetek az alázatosságra, hogy alázatotok tanúja a türelem legyen. Mert az alázat türelem által lesz tökéletessé. Nem is igazi alázat az, ahol nincsen türelem. Ezt mondja Szent Ágoston is (Ep. 19): ,,Könnyű dolog fátyolt hordani, rossz és silány ruhákban járni, lehajtott fejjel megjelenni, de az igazi alázatosat a türelem igazolja.'' Ezt mondja az Írás is: ,,Alázatodban türelem legyen (Sir 2,4)!'' De jaj, sajgó szívvel mondom, fölfuvalkodtunk a kolostorban, s talán a világban alázatosak lettünk volna. Azért mondja Szent Bernát: ,,Milyen fájdalommal kell látnom az alázat iskolájában a világ megvetése után a fölfuvalkodott gôgöt. A szelíd Mester alattvalói kevélyebbek és türelmetlenebbek a kolostorban, mint lettek volna künn a világban. Ez annál szomorúbb, mert Isten házában csak alázatosak lehettek volna!'' 8. Azt tanácsolom tehát, tisztelendô Anya, intsd leányaidat, hogy a szüzességet az alázattal s az alázatot a szüzességgel ôrizzék meg. Mert a szüzesség az alázattal maradhat csak meg, mint az aranyba zárt drágakô. Ezért mondja Szent Bernát: ,,Gyönyörű a szüzesség az alázattal karöltve. Nem kis mértékben találja kedvét Isten abban a lélekben, akinek alázatát szüzessége dicséri s a szüzesség alázatát díszíti.'' Halld végül testvéred szíved szerinti tanácsát. Menekülj a kevély nôvérektôl, mint a viperáktól. Vesd meg ôket, mint az ördögöket. Kerüld a gôgösök társaságát, mint valami halálos mérget. És miért? Hallgasd meg. Egy életismerô ezt írja a kevélyrôl: ,,Tűrhetetlen a kevély ember. Viselkedése fölényes, ruhája túlzottan válogatott, mindig emelt fôvel jár. Arca merev, szeme fölényesen tekint alá. Azt hiszi, jobb a jobbaknál. Véleménye, egyéni ítéletei és cselekedetei vannak, tiszteletadásra képtelen.'' Ezért kerüld, Isten választottja, Krisztus jegyese, a kevélyek társaságát, nehogy te is hozzájuk hasonulj. Mert az Írás mondja (Sir 13,1): ,,Ki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.'' ======================================================================== A lelki élet iskolája A tökéletes szegénység 1. A tökéletesség nem lehet meg a szegénység erénye nélkül. Mert az Úr mondja: ,,Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el mindened, amid vagyon és oszd ki a szegények között.'' (Mt 19,21) Az evangéliumi tökéletesség tehát a szegénység fönségében rejlik. Aki az evangéliumi szegénységnek még nem lett tökéletes követôje, nem érezheti önmagát egészen tökéletesnek. ,,Ha még oly tökéletes is a szerzetes, de nincs meg benne a befejezettség a szegénység szeretete nélkül'' -- mondja Hugó apát. 2. Kettôs buzdító erô hív a szegénység szeretetére minden szerzetest, sôt minden embert. Az egyik az isteni példa, ennél nagyobb nincsen. A másik az isteni ígéret. Ennél drágább nincsen! Elsô buzdító erôd a szegénység szeretetére, kedves nôvérem, Urunk, Jézus Krisztusunk példája. Szegényen született, szegényen élt és szegényen halt meg. 3. Nézd csak a szegénység példáját: Urunk Jézusunk szegényen született. Nem szállóban született: istállóban. Ócska rongyain átsüvített a hideg szél. Eledele gyenge tej volt csak. Ezt a fönséges szegénységet szemlélve Pál Apostol, megrendülve kiált föl: ,,Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, hogy értetek szegénnyé lett, bár gazdag volt, hogy az ô szegénysége által ti gazdagok legyetek!'' (2Kor 8,9). ,,Minden jó örök forráskincse a mennyország, csak szegénység nincs benne. A földön azonban mindenütt megvan. Az ember nem ismerte ezt a hallatlan értéket. Ezt kívánta meg Isten Fia. Kiválasztotta önmagának s ezzel elôttünk hallatlan értékét mutatta meg'' -- mondja Szent Bernát Apát. 4. A szegénység példáját adta az Úr Jézus szegényes életével. Halljátok csak, fogadalmat tett szerzetesek, mily szegény Isten Fia, az Angyalok Királya! Nagy, kiáltó szegénységében hányszor kellett Apostolaival együtt a városokon és falvakon kívül aludnia. ,,Körülnézett, mivel már estére járt az idô, kiméne Betániába a tizenkettôvel.'' (Mk 11,11). ,,Körülnézett -- mondják a Szentírás magyarázói --, talán vendégül látná ôket valaki. De mert szegény volt és nem könyörgött senkinek, nem talált sehol a városban menedéket.'' Máté Apostol is ezt mondja: ,,A rókáknak oduik vannak és az ég madarainak fészkeik: az Emberfiának pedig nincsen, hová fejét lehajtsa.'' (Mt 8,20). 5. Az Angyalok Ura nemcsak születésében, nemcsak életében, de halálában is a szegénység legfönségesebb példája. ,,Ó ti mindnyájan, kik szegénységet fogadtatok, vigyázzatok és figyeljetek'' (Siral 1,12), mily szegény lett értünk az Ég Királya halála idején. Kifosztották és elvették mindenét. Kifosztották ruháiból: ,,Szétosztották egymás között ruhámat, És köntösömre sorsot vetettek.'' (Zsolt 21,19) Megfosztották testétôl, lelkétôl. Keserű halálának gyötrelmei lelkét testétôl elválasztották. Megfosztották isteni dicsôségétôl, mikor ,,nem dicsôítették ôt, mint Istent'' (Róm 1,21), hanem úgy bántak vele, mint valami gonosztevôvel. Ô volt a második Jób: ,,Megfosztottak dicsôségemtôl engem'' (Jób 19,9). ,,Nézzétek a szegény Krisztust! Szállása nem volt, mikor született. Ökör és szamár közt feküdt a jászolyban. Szegényes rongyokba göngyölték! Egyiptomba kellett menekülnie. Szamárháton tartotta diadalmenetét s ruhátlanul függ a kereszten!...'' (Szent Bernát 3. húsvéti beszéde, u. 1.). 6. Akadhat-e még oly szerencsétlen keresztény, sôt olyan kôszívű, elfajult szerzetes, aki még a gazdaságot szeretné s visszaborzadna a szegénységtôl?! Látja és hallja a világ Urát, az Ég Királyát, Isten Egyszülöttét ily nagy szegénységben! ,,Nagy, hallatlan nagy vakmerôség, hogy a silány földi féreg gazdag akar lenni, akiért a Seregek Ura és Istene szegénnyé akart lenni!'' -- mondja Szent Bernát. ,,Keresse a pogány a gazdagságot, hisz Isten nélkül él. Gazdagodjék a zsidó, hiszen a földért kapott ígéretet'' -- (Szent Bernát) -- azonban te, Krisztus arája, az Úr szolgálóleánya, milyen meggondolással akarsz gazdaggá lenni? Hiszen szegénységet fogadtál, a szegény Ferenc Atya leánya akarsz lenni s megígérted, hogy a szegény Klára Anya követôje leszel! Ezzel szégyenbe kerül a mi fösvénységünk. Szegénységet fogadtunk s a szegénységet fösvény sóvárgással cseréltük föl. Tilos dolgok után sóvárgunk, olyanok után, amiket megtilt Szent Szabályunk, pedig Isten Fia értünk lett szegénnyé! (2Kor 8,9). 7. Életetekben az az érdekes, minél forróbb szerelmesei lettetek a megfogadott szegénységnek, minél hűbb követôi voltatok az evangéliumos szegénységnek, annál gazdagabbak lesztek ideiglenes és szellemi kincsekben. Ha ellenben elfordultok tôle, ha megvetitek a megfogadott szegénységet, mindenben szűkölködtök majd. A szegény Jézus szegény Anyja, Mária mondja: ,,Az éhezôket jóllakatta s a gazdagokat üresen bocsátotta el'' (Lk 1, 53). Mondta ezt már a dalos Dávid próféta: ,,Gazdagok nyomorba juthatnak s éhezhetnek, De akik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.'' (Zsolt 33,11). Hát hiába olvastátok, hallottátok, mit mondott az Úr Jézus Apostolainak Szent Máté Evangéliumában: ,,Ne aggódjatok tehát mondván: Mit eszünk, vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk? Hiszen tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon!'' (5,31). Szent Lukácsnál meg így beszél: ,,Mikor erszény, táska és saru nélkül küldtelek titeket, szenvedtetek-e valamiben hiányt? Azok pedig felelék: Semmiben!'' (Lk 22,35--36). Ha az Úr a kemény és hitetlen zsidók között gondoskodott tanítványairól minden nehézség nélkül, mi van azon csodálnivaló, hogy a Kisebb Testvérekrôl gondoskodik, mert ôk is a szegénység fogadalmasai. Miért csodálod, hogy jól tartja a Szegény Nôvéreket, akik az evangéliumos szegénység követôi. Hiszen mindezt hívô keresztény népek közt cselekszi. ,,Minden aggodalmatokat bízzátok tehát ôreá, mert neki gondja van rátok.'' (1Pét 5,7). 8. Ha tehát oly nagy Isten-Atyánk féltô gondoskodása velünk szemben, oly nagy gonddal ôrködik fölöttünk, csodálatos és érthetetlen, miért aggódunk oly nagy mértékben a különös, a földi, a mulandó dolgok fölött!... Csak egy lehet az oka s ez minden kárhozat és megtévesztés anyja: a fösvénység. Nem lehet más oka, csak egy: érzelmeink messze távolodtak Istentôl, szabadítónktól (MTörv 32,15). Nem lehet más oka csak ez: az isteni szeretet parazsa kialudt és megfagyott bennünk. Persze, ha igazán lángolna buzgóságunk, mezítelen követnénk a mezítelen Krisztust! Mert, ha nagy a hôség, az emberek igyekszenek a ruháktól szabadulni. Nagy hidegség jele, ha annyira igyekszünk magunkra ölteni a mulandóságot!... Ó Istenem, hogy lehet oly kôkemény a szívünk Krisztussal szemben, aki ,,földjérôl eltávozott'' -- azaz az égbôl, aki otthagyta rokonságát -- azaz az Angyalokat s otthagyta Atyja házát, azaz Atyja ölérôl szállt alá (vö. Ter 12,1) és szegény, kitaszított s megvetett lett értünk! És mi? Mi nem tudunk egyetlen nyomorult és rothadó világról lemondani? Külsôleg ugyan lemondunk! De jaj, egész szívünk, egész lelkünk, minden vágyunk lefoglalja és fölemészti a világ!... 9. Ó Istennek boldog kis cselédje, gondolj a te szegény Krisztusod szegénységére, vésd mélyen szívedbe szegény Atyád, Ferencnek szegénységét, emlékezzél gyakran Klára Anya szegénységére és egész lelkesedéssel, teljes erôddel ragaszkodj a szegénységhez. Öleld magadhoz a Szegénység Úrnôt! Ne akarj az Úr nevéért mást szeretni ezen a földön! Se megtiszteltetést, se múló földi javakat, se gazdagságot, hanem az áldott szegénységet! Ezt fogadtad, legfôbb törekvésed legyen ennek szigorú megtartása! A gazdagság szeretete és birtoklása haszontalan, csak a szeretete veszedelmes, birtoklása és gyűlölete fáradalmas... Hasznos tehát, ha sem nem birtoklod, sem nem szereted a gazdagságot. Nemcsak hasznos, de biztos, de fönséges s a tökéletes erény jele. Ezért akár az Úr tanácsa a szegénységrôl, akár példája, minden keresztényt a szegénység szeretetére gyújt és buzdít! Ó áldott szegénység!... Az Úr kedveltje vagy! Mily nyugodttá teszed azokat, kik szeretnek téged! ,,Mert ha semmid sincs a világon, amit szeretnél, semmid sincs, amitôl félned kellene!'' -- mondja Nagy Szent Gergely. A Szentek Életében olvasunk egy szegény testvérrôl. Volt neki egy takarója. Felével takarózott, felét meg maga alá rakta éjszakánkint. Egyszer, csikorgó tél idején künn látta a kolostor Apátura a szabadban. Imádkozott: ,,Köszönöm, Uram, hogy király vagyok. Mert a gazdagok börtönben élnek, vas szorítja kezüket, mint a bilincs s lábuk is odakötve ágyukhoz. Én azonban mehetek, amerre akarok. Kitárhatom kezem!'' íme, ez a szegénység példája! 10. Másodszor a szegénység szeretetére gyújt az isteni ígéret. Ennél drágább nincsen. Ó mindenkivel bôkezű, jóságos Úr Jézus, ki tudja szavakban helyesen kifejezni, szívében megérezni, kezével leírni azt a mennyei dicsôséget, amit Te szegényeidnek szándékozol adni? Mert az önkéntes szegénység teszi ôket a Teremtô dicsôségének részesévé. Ôk lépnek be majd az Úr hatalmas örökébe: az örök hazába, a tündöklô fény honába. Ôk lesznek majd annak a birodalomnak polgárai, melynek teremtôje az Úr. Hiszen áldott ajkad ígérte így: ,,Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.'' (Mt 5,3). Te vagy, Urunk Jézus, magad a mennyország, te, királyok Királya s uralkodók Ura (1Tim 6,15). Önmagad adod szegényednek jutalmul, ajándékul, boldogságul. Belôled élnek, belôled örülnek, belôled töltekeznek! ,,Jóllakásig esznek majd a szegények, Kik keresik az Urat, dicsérik majd ôt, Szívük feléled örökkön-örökre.'' Amen! (Zsolt 21,17). ======================================================================== A lelki élet iskolája A csend és a hallgatás szeretete 1. A hallgatás erénye nagy segítség a tökéletesség kialakításában a szerzetesnek. Sok beszéd nem marad hiba nélkül'' (Péld 10,19), tehát aki ritkán beszél, ôrizkedik a bűntôl. A túlságos fecsegésnek a vége Isten, vagy felebarátunk sérelme szokott lenni. Ezért származik a hallgatásból az igazság, ami pedig a béke gyümölcse. De mert a kolostorban égetôen fontos a béke, ezért oly szükséges a hallgatás. Ebbôl születik majd a szív békessége. Ezért beszél Izaiás Próféta a csendrôl így: ,,És az igazságosság békét hoz, S az igazság szeretete hallgatás...'' (Iz 32,17) Ez pedig azt jelenti: oly nagyszerű erény a csend szeretete, hogy az emberben megtartja Isten szeretetét, felebarátai között pedig megôrzi és táplálja a békét. Mert ha csak kemény fegyelemmel nem vigyáz az ember ajkára, kegyelemkincseit szétszórja egy-kettôre és igen sok bűnbe esik bele. ,,A nyelv kicsiny tag ugyan, de nagy dolgokat visz végbe. A nyelv tűz, a gonoszságnak egész világa'' -- mondja Szent Jakab (3,5 és 6). Mert a nyelv okoz majd minden bűnt, vagy pedig a nyelv követi el azokat -- mondják a Szentírás magyarázói. Akarod-e hallani, kedves Nôvér, mennyi rossz származik a nyelvbôl, hacsak szorgalmasan nem vigyázunk rá? A nyelv káromkodik, zúgolódik, bűneit szépíti. A nyelv hamis esküt mond, hazug, megszóló, hízelgô. Átkozódik, rossz akaratú másokkal szemben. Minden veszekedés tôle ered. A jó igyekezetet lemosolyogja, ellenben rossz tanácsot ad. Rágalmaz, dicsekszik, nem ôrzi meg a titkot. Fenyegetôzik s komolytalan ígéreteket tesz. Végül végnélkül tud mindenféle ostobaságot összefecsegni. Valóban nagy baj lenne és bizony nem Istennek szentelt személyekhez illô, ha nem ôriznék ajkukat, ha nem fegyelmeznék nyelvüket. Hiszen mennyi baj származik a nyelv nyughatatlanságából! Ezért merem oly biztosan mondani: hiába dicsekszik, hiába van nagyra vele a szerzetes, hogy szíve erényekkel telített, ha közben megszegi a csendet fékezhetetlen fecsegésével. ,,Ha pedig valaki szerzetesnek tartja magát, nem fékezvén nyelvét, hanem megcsalva önszívét, annak hiábavaló a vallásossága'' -- mondja Szent Jakab (1,26). 2. Ó Jézusnak kedves jegyesei, tekintsetek Úrnônkre, az erények tárházára, Máriára és tanuljátok meg tôle a csendszeretet tudományát! Mily hallgatag volt a Boldogságos Szűz, mindenki tudja. Ha végigszaladunk az Evangéliumon, azt látjuk, alig beszélt. Csak négy személlyel beszélt és csak hét szót. Két szót az Angyallal, kettôt Fiával, kettôt Erzsébettel s a mennyegzô szolgáival csupán egyet. Hogy meg kell szégyenülnie a mi fecsegésünknek erre. Hiszen mi oly könnyen hajlunk a szószaporításra. Pedig mily értékes a csend szeretete. 3. Értékes a csend, mert töredelemre indít. Mikor az ember hallgat, életére gondol és alkalma van elgondolkodni, mennyi a hibája, mily kevéssel jutott elôbbre s akkor töredelemre indul. Ezért mondja a zsoltáros: ,,Elnémultam, megalázkodtam; A boldogságról hallgattam; De fájdalmam megújult.'' (Zsolt 38,3) Értékes azért is a csend, mert az embert égi hazájába irányítja. Megcáfolhatatlan bizonyítéka: ha valaki olasz földön jár és nem beszél olaszul, ez azt bizonyítja, hogy nem olasz. Így aki ezen a világon nem evilági dolgokról beszél, nyilvánvalóan máshol él gondolatvilága. ,,Aki a földrôl való, a földrôl beszél'' -- mondja Szent János Evangélista (Jn 3,31). Semmi sem oly hasznos a csend megtartására a szerzetesnek, mint ha kerüli az emberek társaságát és éli az egyedülvalók életét. Mert aki fölülemelkedett mindazon, ami emberi, nem lehet más vigasza és társa, csak egyedül Isten. Ezért kell egyedül lennie és magába mélyednie. És mihelyt Isten a társa, ne törôdjék az emberi fecsegésekkel. Ezért mondja Jeremiás próféta: ,,Üljön magában és hallgasson Mert önmagán fölülemelkedett...'' (Siral 3,28) Egyedül van, tehát kerüli az emberi szószaporítást és hallgat, mert az égiek töltik el szívét s azért önmagán fölülemelkedett, mert megérezte az égiek édességét. 4. Minden szerzetesnek szükséges a tökéletességre a csend szeretete. De még sokkal inkább Krisztus aráinak. Mert így lesz beszédük értékes (vö. 1Kir 3,1). Ajkukat szerényen kell ôrízniök. Ezért csak nagy szükségben beszéljenek. Azért mondja Szent Jeromos Egyháztanító: ,,Legyen a szerzetesnô beszéde szerény és szűkszavú. Ne legyen ékesszóló, hanem inkább szemérmes.'' Ezt mondja egy régi bölcs is: ,,Ha igen tökéletes akarsz lenni, légy rövidbeszédű, ritkabeszédű és halkbeszédű. Hallgasd csak meg, fecsegô nôvér, hallgasd csak meg, zajos és nagyszájú szerzetes, mit kell tenned, hogy megszokd te is a csend szeretetét. A szentek életében olvashatjuk, hogy Agathon Apát három évig kavicsot hordott a szájában, míg a csend szeretetét meg nem tanulta. Te is tégy kavicsot a nyelved alá, szorítsd nyelved az ínyedhez, ,,tedd ajkadra ujjadat'' (Bir 18,19), és így tanuld meg a csend szeretetét. Nagy szégyen Krisztus jegyesére, ha inkább akar mással, mint jegyesével, Jézus Krisztussal beszélni. 5. Ritkán beszélj tehát. Akkor is keveset és röviden. Félelemmel és szerénységgel. A magad ügyében alig szólj valamit (Sir 32,10). Född be arcod a szerénység fátyolával. Varrd be ajkaid a fegyelem szálaival. Legyen beszéded rövid, értékes és hasznos, legyen összeszedett és alázatos. Beszélj ritkán, Isten kedveltje, akkor is keveset, mert a ,,sok beszéd nem marad hiba nélkül'' (Péld 10,19). Hiábavalóságot ne beszélj, mert ,,minden hiábavaló szóról, melyet szólnak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján.'' (Mt 12,36). ,,Hiábavaló az a szó, melyet szükségtelenül, vagy a hallgató szórakoztatására mondanak'' -- mondják a Szentírás tudósai. Hallgatni arany, mert mindig jobb hallgatni, mint beszélni. ,,Néha megbántam, hogy beszéltem, de azt, hogy hallgattam, soha'' -- mondja egy görög bölcs. ======================================================================== A lelki élet iskolája Az imádságos élet 1. A mindig többre vágyó Krisztus jegyesének mindenekfölött szükséges a kitartó imádságos élet és áhítatos szellem. A lanyha, közömbös, nem kitartóan imádkozó szerzetes nemcsak szerencsétlen és értéktelen, de Isten elôtt egyenesen meghalt a lelke. Az imádságnak hallatlan nagy az ereje! Legyôzi a gonosz ellenség minden kísértését és kelepcéjét. Pedig csak egyedül ez akadályozza meg Isten választottját a boldog elôbbrejutástól és Istenhez-közeledéstôl! Csodálkozol-e akkor, ha nyomorultul meghurcol a kísértés, ha állhatatosan képtelen vagy imádkozni? Ezért mondja Szent Izidor Egyházatya: ,,Csak egy orvosság van a bűn lángjának mardosása ellen: ha elér a bűn lángja, mindannyiszor imádkozzál, mert a gyakori imádság kioltja a bűnök tüzét.'' Ezért mondja az Úr Evangéliumában: ,,Imádkozzatok és virrasszatok, nehogy kísértésbe essetek.'' (Mt 26,41). Oly fönséges erény az áhítatos imádság!... Mindenre használ, mindig gazdagodhat vele az ember. Télen, vagy nyáron, napos, vagy esôs idôben, éjjel, vagy nappal, ünnepen, vagy hétköznapon. Betegségedben éppúgy üdvös, mint egészséged idején. Ifjúságodban éppoly szükséges volt, mint öreg napjaidban. Ha állsz, vagy ülsz, sétálsz, mindig imádkozhatsz. Kóruson éppoly fölemelô lehet, mint kóruson kívül. Sôt oly értékes az imádság, hogy egyetlen imádságban eltöltött óra többet ér, mint az egész világ. Mert néhány áhítatos percért tied lesz az örökkévaló boldogság. Halld meg hát Isten segítségével, hogyan kell imádkoznod. Igyekszem adni, de bizony magam is tanításra szorulok. 2. A helyes imádkozáshoz három dolog szükséges. Mikor elhatároztad, hogy imádkozol, akkor összeszedett testtel s égô szívvel zárulj be a külsô világ elôl. Ebben a lelki, megszentelt csöndben tekints végig keserű és megtört szívvel nyomorúságod meglévô, elmúlt és még elkövetkezô tengerén. Elôször gondold csak el, életed minden napján mily sok és nagy vétket követtél el. Rendedben és a világban mily sok és nagy jót mulasztottál el. Gondold el, mennyire eltávolodtál Istentôl a bűn által. Pedig valamikor mily közel áltál hozzá! Mennyire elütsz Tôle; pedig valamikor mily hasonló voltál Hozzá!... Mily szép volt a lelked valamikor, mily elrútított lett azóta!... Borzadj rá, hova tartasz bűneiddel: a pokol kapuja felé! Döbbenj rá, mi mered még eléd: az Ítélet napja! Mi lesz hát mindezért a jutalmad?... Az örök halál tüze!... Verd hát melled a vámossal (Lk 18,13) és ,,jajgass szíved fájdalmában'' (Zsolt 37,9) a zsoltárossal. Majd mosd meg az Úr Jézus lábát könnyeiddel, mint Mária Magdolna tette (Lk 7,38). Ne is szűnjék sírásod, mert keményen megbántottad a te szeretett Jézusod. Errôl beszél Szent Izidor Egyházatya is: ,,Sóhajtsunk és sírjunk, mikor imáinkban Istenbe kapaszkodunk. Hisz emlékünkbe tolulnak a súlyos vétkek, amiket elkövettünk s elénk áll a kemény pokol, amit megérdemeltünk!'' Ezek a könnyes-imás percek lesznek imáid kiindulása. 3. Fontos imáinkban a hálaadás. Mély alázatossággal kell köszönetet mondanunk Teremtônknek a már kapott és a jövôben ránk váró javakért. Ezt már Szent Pál is mondja: ,,Imádkozzatok állhatatosan, éberséggel és hálaadással.'' (Kol 4,2). Csak ez tesz méltóvá Isten további ajándékaira, az imádságos hálaadás a vett jókért. Ezért írja levelében Szent Ágoston Aureliushoz: ,,Van-e, ami jobban szívemen fekszik, van-e, ami hamarabb ajkamra tolul, van-e, amit szívesebben írnék le, mint a Deo gratias, a hála Istennek?! Rövidebbet nem mondhatok, vidámabbat nem hallhatok, nagyszerűbbet nem érthetek, kedvesebbet nem tehetek!'' Gondold csak el hálaadó imádban, mit tett veled az Úr. Emberré tett; nem elég: kereszténnyé tett! Végtelen sok bűnöd megbocsátotta. Mennyi bűnbe estél volna, ha az Úr meg nem ôrzött volna! Nem engedte meg, hogy a világban maradj, hogy ott halj meg! Fönséges és szent hivatást nyitott meg elôtted és arra is választott. Neked nem kell semmit sem fáradnod, mert ô ôriz és pásztorod. Érted lett emberré, érted keresztelkedett meg. Érted lett szegény és mezítelen, alázatos és megvetett. Érted böjtölt, éhezett és szomjazott. Érted dolgozott és fáradozott. Érted folytak a könnyei. Vért is izzadott érted. Majd önön szentséges testével táplált és drága vérével itatott. De ez nem volt elég. Ütötték, leköpték, kikacagták, megostorozták. Majd keresztre vitték s megsebezték, keserű és kemény halállal megölték. S így mindezt kiért tette? Érted, egyedül érted. Miért? Hogy így megváltson Téged. Majd eltemették, föltámadt s fölment az Égbe s a Szentlelket adta. De ez mind nem volt elég. Neked ezenfelül és összes választottainak mennyországot ígért! Ilyen hálaadás igen hasznos. Nélküle az ima semmit sem ér. Mert a ,,hálátlanság perzselô szél és fölszárítja a buzgóság patakját, az irgalom harmatát s a kegyelem árját'' -- mondja Szent Bernát. 4. Okvetlenül szükséges még a jó imádkozásnál, hogy másra ne gondolj, hanem csak egyedül arra, amiért imádkozol. Illetlenség lenne, ha szád ugyan Isten elé helyezne, szíved azonban másfelé barangolna. Szíved fele az égben van, de másik fele a földhöz ragadt. Ilyen imádság sohasem kedves Istennek. Ezért a Szentírás értelmezôi a zsoltárnak erre a szavára: ,,Teljes szívembôl kiáltok, Uram, hallgass meg engem'' így magyaráznak: ,,Fél szívet nem is hallgat meg az Úr.'' Ha az Úr választottja imára kulcsolja kezét, feledjen el mindent: a mindennapok szürke gondját, a világ kérôdzô vágyait, a rendetlen szeretetet és egyedül egy érdekelje: a belülvaló élet. Csak az az Egy érdekelje, akihez imádkozik. Hiszen így akarja ezt Jézus is Evangéliumában: ,,Te pedig mikor imádkozol, menj be kamarádba, és ajtót betéve imádkozzál Atyádhoz a rejtekben.'' (Mt 6,6). Akkor léptél kamarádba, ha minden gondolatod, minden érzelmed szíved legbensôbb rejtekébe zártad. Akkor tetted be az ajtót, ha féltékenyen ôrzöd szíved minden áhítatot rontó képzeletcsapongástól. ,,Mert az imádság Istenhezfordulás alázatos és áhítatos érzelemmel.'' 5. Halld tehát, Tisztelendô Anya, Jézus Krisztus jegyese, és hajtsd füledet szám szavára (Zsolt 77,1). Ne tántorulj meg, ne vezettesd félre magad, nehogy elveszítsd imádságod gyümölcsét, az imádság mézét és édességét, amit imáidból meríthetsz. Mert az ima gyűjtômedence. Ebbe gyűlik össze a Szentlélek kegyelme. Neked csak merítened kell a fölséges Szentháromságból forrásozó édességbôl. Dávid próféta is: ,,Megnyitom epedve számat És vettem szellemedbôl.'' (Zsolt 118,131). Megnyitottam számat: hogy imádtalak, hogy kerestelek, hogy zörgettem Nálad. És vettem szellemedbôl: azaz merítettem mélységeidbôl. Mondtam már Neked: az imádság Istenhezfordulás. Milyen is az az Istenhezfordulás? Ima közben, egész összeszedettséggel csak Szerelmeseddel lépsz be kamarádba. Most csak ketten vagytok, mert elôtted megszűnt a külvilág. S ekkor emelkedsz magad fölé egész szívvel, teljes elméddel és vágyaiddal. Ne bontakozz ki az imádságból. Az áhítat lángján addig emelkedj föl, míg eljutsz ,,a csodás hajlék helyére, az Isten házához'' (Zsolt 41,5). Ott majd lelked szemével meglátod Szerelmesed és megízleled ,,mily édes az Úr s mily nagy édessége'' (Zsolt 41,5). Pihenj meg ölelésében. Zárd be ajkad és úgy öleld magadhoz egészen. Ekkor már egészen kiléptél magadból. Az égben érzed magad! Krisztus, te vagy már én s én vagyok te! Ne tartsd vissza gyönyörködô lelked, hanem kiálts föl: ,,Nem akar megvigasztalódni lelkem, Sóhajtozom, ha az Istenrôl elmélkedem Fönséges gyönyörét úgy élvezem.'' (Zsolt 76,3--4) 6. Istenért lángol a lelkünk néha azért, mert telítve vagyunk áhítattal. Néha kitör belôlünk az ámuló csodálat s akkor ujjong, dalol lelkünk tengere. 7. Az áhítattal telített lélek ,,nem tud semmit önmagáról, s egészen kilépve önnön szellemébôl, magunk kicsinysége kiüresül. Ekkor keserűség és semmi a külsô világ, mert fölgyújtott az égi vágyódás lángtengere. Kicsap emberségünkbôl a lobogó szeretet lángja. Lelkünk megpuhul, mint a viasz s lassankint egészen elolvad. Majd illatos tömjénfüstként az égbe száll. S akkor fölkiáltunk a Prófétával: ,,Érje bár testemet, szívemet enyészet Szívemmel s mindennel Istenemé leszek.'' (Zsolt 73,26) 8. Néha meg kitör belôlünk az ámuló csodálat. Mikor lelkünkön végigszikrázik az isteni fény és meghökkent a fölségesen szép, oly megdöbbentô ámulat ráz meg minket, mintha hasító villám villózna végig bennünk. Elôször a láthatatlan szépség meglátása elnyom és a mélyre hengerel. De minél mélyebbre taszított önmagunk semmibevevése, annál gyorsabban szökkenünk az égi vágyódások lángján önmagunk fölé. S akkor önfeledten kiáltjuk Eszterrel: ,,Láttalak, Uram, mint Isten Angyalát S nagy dicsôséged szívemben elkápráztatott, Mert csodálatos vagy Te Uram mindenek fölött S arcod kegyelemtôl tündököl.'' 9. Néha elfog az ujjongó, daloló öröm. Megrészegít a bensô édesség ránk zúduló folyama. S akkor önfeledt idôtlenségben csak egyet érzünk: máshol vagyunk, nem ezen a világon, boldog, csodás életbe zuhantunk bele. S akkor kitör belôlünk az ujjongó öröm: ,,Mily kellemesek a te hajlékaid, Seregek Ura! Sóvárogva vágyódik lelkem Az Úr udvaraiba! Ujjongva eped testem és szívem Utánad, élô Istenem!'' (Zsolt 83,2--3) 10. Így kell gyakorolnod magad a bensôséges imaéletben. De ahhoz, hogy így tudj imádkozni, tiszta szív, el nem ernyedô áhítat szükséges. Csak így leszel képes az isteni édesség megérzésére és szemlélésére. Nem maradhatsz annál, ami múló. Hiszen benned ragyog Isten képemása, hasonló vagy hozzá. Isten vérén vett meg téged és boldogságra teremtett. ,,Neked a kerubok fölé kell emelkedned és a szelek szárnyain repülnöd.'' Az Angyalok, az Istenember, az Ég polgárainak boldogsága a te világod! Kik elmélkednek ma ilyeneken? Kik turistái, hegymászói az Ég örömeinek? Kik merülnek el az ég lakóival beszélgetésben? Szinte senki! Hányról elmondhatjuk Szent Bernát szavát: ,,A szerzetesek hivatása az Éggel való összekapcsolódás. Mindennapi kenyerük az égiekbe merülés. Ôk üdvözlik az Angyalok karát, ôk csodálják a próféták és vértanúk gyôzelmes kórusát. De sok szerzetes mit sem törôdik ezzel. A test szolgaságába süllyednek s a testnek engedelmeskednek. Mindenük a torkuk, meg a has!... ======================================================================== A lelki élet iskolája A szenvedô Krisztus 1. Az áhítat soha ki nem apadó forrása a szenvedô Krisztusba belefeledkezés. Szemünk elôtt lebegjen mindig a kereszten haldokló Krisztus. ,,A tűz mindenkor égjen az oltáron s táplálja azt a pap s minden reggel fát rakjon reá'' -- mondja az Írás (Lev 6,12). Az Isten oltára szíved; mindig égjen az izzó áhítat ezen az oltáron. Ezt a tüzet Krisztus áldott keresztfájával s szenvedésének emlékével táplálod. Ezt mondja a Próféta: ,,Örömmel merítek majd vizet A Szabadító forrásaiból.'' (Iz 12,3) Aki az áhítat patakját kívánja az Úrtól, aki a könnyek forrását keresi, merítsen a Szabadító forrásaiból: Jézus Krisztus öt sebébôl. 2. Lépj az érzelem léptein a megsebesített Jézushoz. Tövises fejét, keresztre szegzett Jegyesed láthatod. Kezén ne csak a szögek nyomát keresd, mint Szent Tamás Apostol. Ne csak ujjad bocsásd a szögek helyére, ne csak kezed tedd oldalába. Menj be Jézusod szívéig megnyílt oldalán keresztül mindenestül. És a Keresztrefeszített iránt lobogó szerelmeddel Krisztussá égve ne kívánj semmit. Szögezd magad hozzá az istenfélelem szögeivel. Szúrd magad át a mindenrôl elfeledkezô égô szeretet lándzsájával. S a bensôséges együttérzés kardjával keresztülszúrva semmit ne keress, semmiben se találj vigasztalást. Csak egyet: Krisztussal akarj meghalni a kereszten! S akkor törjön ki belôled Pál Apostollal a kiáltás: ,,Krisztussal együtt keresztre szegeztettem; élek pedig már nem én, hanem Krisztus él bennem.'' 3. Gondold meg, Krisztus gyötrelmei mily szégyenletesek, mily iszonytatók, mennyire megviselték mindenképpen s mily hosszú ideig tartottak. Mily szégyenletes volt Jegyesed, Jézus halála! Mint rablót és útonállót feszítették meg. Az Ószövetség csak a leggonoszabbat, a legelvetemültebbeket, rablókat és tolvajokat büntetett így. Még szégyenletesebb a hely, ahol megfeszítették. A Kálvária ocsmány és bűzhödt hegyére, halottak csontjai és szabadon heverô hullák közé. A legrosszabb embereket itt fejezték le és itt akasztották föl. Ezt a helyet külön erre jelölték ki. Az is nagy megszégyenítés volt, hogy a rablók közé feszítik, mint a leggonoszabb rablót. Ezért mondja Izaiás: ,,A gonoszok közé számíttatott.'' (Iz 53,12). Ez még nem elég. Levegôbe emelik. Ég és föld között függ. Nem tartják méltónak sem az életre, sem a halálra ezen a földön. Ó megrendítô igazságtalanság és méltatlanság! Az egész föld Urától megtagadják a földet. A világ Uránál nincs értéktelenebb! Megszégyenítô halálnem, hiszen szégyenfára szegezték. Megszégyenítô társak, hiszen a gonoszok közé számították. Megszégyenítô hely, hiszen a borzalmas Kálvárián feszítették meg! 4. ,,ó Jézus, Jézus, ó lankadt Jézus...'' -- jóságos Üdvözítô, hányszor megszégyenülsz! Minél több helyen szégyenül meg valaki, annál kivetettebb a világban. És te, Úr Jézus? Megkötöznek a kertben, Annás házában arcul-csapnak. Megköpködnek Kaifásnál, Heródesnél kigúnyolnak, kereszted hordozod az úton s a Golgotán megfeszítenek. A foglyok reménysége fogoly, az Angyalok dicsôségét kigúnyolják, az emberek Életét megölik! Ó szerencsétlen zsidók, de megtartottátok ígéretetek! ,,Gyalázatos halálra ítéljük ôt!'' (Bölcs 2,20). ,,Kiüresítette önmagát, felvette a szolga alakját.'' (Fil 2,7). ,,Fiú volt és szolga lett. Nem csak alattvaló akart lenni, ezért a rossz szolga alakját vette magára. Ütleget kapott, hogy a büntetést megfizesse, Ô, akinek bűne sem volt.'' (Szt. Bernát nagyszerdai beszédébôl). Nemcsak Isten szolgáinak szolgája volt, mint a Pápa, hanem az ördög szolgáinak szolgája is. Hiszen a bűnösök legkiáltóbb bűneit tisztogatta. De még ezzel sem érte be. Hanem minden halálnál megszégyenítôbb halált választott. Ezzel téged erôsített meg hasonló szenvedések idején. ,,Megalázta magát, engedelmes lett a halálig és pedig a halálig a keresztfán.'' Ez pedig minden halálnál megszégyenítôbb. 5. Mily iszonytatók is voltak Krisztus kínjai. A kereszt a halál vonaglásában nem engedte végtagjait összehúzódni. Pedig legalább ez könnyített volna valamit meggyötrött szívén. Tiszteletreméltó áldott fejét sem hajthatta le sehová, mikor lelkét kilehelte. És mily keserű volt a halála!... Minél gyöngédebb és finomabb valaki, annál súlyosabban szenved. A szenvedés elviselésére gyöngédebb, érzékenyebb test nem volt Üdvözítônk testénél. Az asszony teste érzékenyebb a férfinél. De Krisztus teste érintetlen, egészen szűzi test volt. A Szentlélek foganta s a Szűz Anya szülte. Krisztus Teste a legtöbbet szenvedett, hisz az övé volt a legtisztább, a legérzékenyebb. Hiszen, mikor csak halálára gondolt, annyira elfogta lelkét a szomorúság, hogy teste verejtéke, mint a lefolyó vérnek csöppjei. Mekkora volt hát gyötrelme, mikor a büntetés szabta keserű szenvedést megízlelte. ,,Szíved szorongását vérizzadásod árulta el, Úr Jézus, amely imádságod idején szentséges testedbôl csurgott a földre.'' (Szent Bernát) ,,Ó drága testvér, mit tettél, hogy így bánnak Veled? Mit tettél, ó szerelmes Mester, hogy ilyenre ítélnek? Íme én vagyok fájdalmad oka, én vagyok megöletésed ostora.'' (Szent Anzelm) Nézd tovább, mily keserű volt Krisztus halála. Minél ártatlanabb valaki, annál nehezebb a büntetés elviselése. Ha Krisztus bűnei miatt viselte volna a fájdalmat, elviselhetôbb lett volna. ,,De ô bűnt nem tett, sem álnokság az ô szájában nem találtatott.'' (1Pt 2,22). Maga Pilátus is ezt bizonyítja: ,,Én semmi vétket sem találok ôbenne.'' (Jn 18,38). Mert ô: ,,Az örök világosság kisugárzása És Isten fölségének szeplôtelen tükre És jóságának képemása.'' (Bölcs 7,26) 6. Vizsgáld még mélyebben szeretett Jegyesed halálát. Minél kiterjedtebb a szenvedés, annál gyötrôbb. Krisztus pedig egész testében szenvedett. Egyetlen idegszála nem kerülte el a szenvedést. Egyetlen csöppnyi hely nem szabadult meg a kíntól. ,,Tetôtôl talpig nincsen rajta ép hely.'' (Iz 1,6). Azért nyögött föl hallatlan gyötrelmében: ,,Ó ti mindnyájan, kik jártok-keltek az úton, Nézzetek ide és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam!... (Siral 1,12) Valóban, Úr Jézus, soha nem volt fájdalmadhoz hasonló fájdalom. Oly sok vért veszítettél, hogy befutotta a vér egész testedet. Ó jóságos Jézus, ó édes Urunk. Nem csöppenkint, de áradatként ömlött tested öt részén lábadból és kezedbôl a kereszten. Hogy zúdult a vér fejedbôl koronázásodkor, egész testedbôl, mikor ostoroztak! Szívedbôl is, mikor megnyitották oldalad. Csoda-e, ha csöppnyi vér sem maradt benned? Egyetlen csöpp véred elég lett volna a világ megváltására! Ó Uram, miért engedted meg testedbôl ezt a vérzuhatagot? Ó tudom, igazán tudom, miért. Meg akartad mutatni, mily forrón szeretsz... 7. ,,Mit adjak én viszonzásul az Úrnak mindazért, mit nekem adott?'' (Zsolt 115,12) Míg élek, Uram, fáradozásaid el nem felejthetem. Mennyit buzdítottál beszédeidben. Mennyit róttad Palesztina utait. Hányszor nyúltak bele az éjszakába imádságaid. Hogy együtt éreztél velünk könnyeidben! Mennyit szenvedtél el fájdalmat, gúnyt, megköpdösést! Arcul csaptak, kinevettek, átszögeztek és megsebeztek. Ó nem, nem felejthetek, hiszen másképp rám száll az igaz vér, mely a földre ömlött (vö. Mt 23,35). ,,Ki ád fejemnek vizet És szememnek könnyforrást...'' (Jer 9,1) hadd sirassam éj, mint nap Jézus Uram halálát. Bűneimért, nem pedig az önnön bűneiért szenvedte el. ,,A mi gonoszságainkért sebesíttetett meg, A mi bűneinkért töretett össze.'' (Iz 53,5) 8. Gondold el, mily hosszú ideig gyötörték Krisztust kínjai, míg meghalt. Születése elsô pillanatától haláláig szenvedett és gyötrôdött a zsoltáros szerint. ,,Ifjúkorom óta szegény vagyok És fájdalommal tele.'' (Zsolt 88,16) és másutt: ,,Mindennap ostort szenvedek.'' (Zsolt 72, 14), mindennap, azaz egész életemen keresztül. Azért feszítették föl, hogy tovább tartsanak kínjai. Azért volt oly kemény szenvedése, mert fölfeszítésével fájdalma meghosszabbodott, halála késlekedett s így tovább tartott égô gyötrelme. 9. Láthatod hát, Krisztus arája, mily borzalmas és fájdalmas, mily kiterjedt és metszô volt szeretett Jegyesed, Jézus Krisztus szenvedése és halála. Mindezt érted viselte. Téged akart szeretetében lángra gyújtani. Csak azt kívánja, hogy tiszta szívedbôl, teljes lelkedbôl, minden erôdbôl ôt szeresd. Van-e szebb ennél? Az Úr a szolga alakját veszi magára szolgája üdvösségéért! Mi lelkesíthet jobban az üdvösségre az isteni igazságnál és engedelmességnél? Hisz emiatt adta az Úr a halál eltűrésének példáját. Mi lelkesíthet jobban az Isten szeretetére, mintha Fiát látjuk, amint érdemünk nélkül, sôt sok gonoszságunkat sem tekintve, életét adja értünk (vö. Jn 10,15)? Ez oly nagy kegyesség, hogy nagyobbat, vonzóbbat, odaadóbbat nem is gondolhatunk. Ez a kegyesség annál nagyobb, minél súlyosabbat és gyalázatosabbat tűrt és szenvedett értünk. ,,Isten tulajdon fiát sem kímélte, hanem odaadta értünk mindnyájunkért, -- miképp ne ajándékozna vele együtt mindent nekünk?'' (Róm 9,32). Ezért kell ôt szeretnünk és szeretettel nyomain járnunk. 10. Jaj azoknak, akik ennyi jóság láttán hálátlanok! Jaj azoknak, akiknek lelkében nem hagyott nyomot Krisztus halála! ,,Nézd ôt! Krisztus feje csókra hajol le hozzád! Ölelésre tárja karjait! Átszúrt kezével adni akar. Megnyílt oldala a szeretetre. Az egész teste érted tűri a kínokat'' -- mondja Szent Bernát. Jaj azoknak is, akik bűneikkel önmagukban ismét fölfeszítik Krisztust, és sebeinek fájdalmát még növelik (vö. Zsid 6,6 és Zsolt 68,27). De jaj azoknak is, akiknek szíve nem indul könnyekre, nem akar jó útra térni, nem akar erényesen élni, buzgalomra föllángolni ennyi vér, ily fölséges érték láttán! Krisztus keresztjének ezek az ellenségei jobban káromolják Krisztust, Isten Fiát, aki a mennyben, az Atya jobbján ül, mint valaha a zsidók a kereszten függô Jézussal tették. Ilyenekhez szól az Úr, ilyenekrôl panaszkodik Szent Bernát ajkával: ,,óh nézd, ember, érted mit szenvedek, Nézd tűrnek-e fájóbb gyötrelmeket, Hozzád kiáltok, akiért epedek, Büntetô halálba csak Teérted megyek, Óh nézd az átszúró kegyetlen szögeket, De e kínok, külsôk csak mindezek, Jobban hullatok én azért könnyeket, Ha látom hálátlan kôkemény szívedet!...'' 11. Ne légy hát hálátlan ily nagy kegyességgel szemben, mert méltatlanná lehetsz ily nagy jóságra. Hanem a megfeszített Jézus Krisztust tedd, mint pecsétet szívedre (Én 8,6). Mint lágy viaszba nyomott pecsétet vésd szívedbe Jegyesed és mondd a Prófétával: ,,Szívem olyan lett testem belsejében, Mint a megolvadt viasz.'' (Zsolt 21,15). Helyezd hát ôt, mint pecsétet karodra (Én 8,6). Akkor mindig eszedbe jut, mit nem szabad tenned és soha ki nem fáradsz Jézus nevéért végzett munkádban. És mikor mindent elvégeztél, újból kezded, mintha semmit se tettél volna. És ha valami nyomasztó szomorúság, gyötrelem ér, vagy semmid sem sikerül, fuss a kereszten függô Jézushoz. Mélyedj ott a töviskorona, a vasszögek, a lándzsa szemléletébe. Nézd csak arcának, oldalának, lábának, kezének, egész testének véres sebeit. Jusson eszedbe, így szenvedett érted, aki érted tűrte ezt, mert oly nagyon szeretett. Hidd el, ha erre gondolsz, minden szomorúság örömre, minden nehézség könnyűre, minden visszatetszô kedvesre, a keserű édesre és élvezetesre változik. S akkor örömmel mondod Jóbbal: ,,Amit azelôtt illetni sem akartam, Nyomorúságomban az lett most ételem.'' (Jób 6,7). Mintha csak azt mondanád: a lelkem letörô szenvedések Krisztus kínjainak káprázatában édesek és gyönyörűségesek nekem. Egy újonnan a szerzetbe lépett egyén nagyon türelmetlen volt a szerzetesi fegyelem és az egyszerű ételek miatt. Egyszer, mikor már nagyon gyötrôdött ezek miatt, a Kereszt elé térdelt s könnyesen panaszkodott a Rend elviselhetetlen gyötrelmei és szabályai miatt. Sírt az ételek és italok nyomorúságán. S egyszerre a Keresztrefeszített oldalából ömlött a vér. És mikor emez hangosan siránkozott, megszólalt a kereszten függô Krisztus. Kérte, valahányszor durvának, keserűnek, ehetetlennek találja az ételét, vagy italát, ízesítse meg Krisztus vérével... ======================================================================== A lelki élet iskolája A hevülô istenszeretet 1. Eddig erényrôl erényre vezettelek s így lassankint mindig elôbbre jutottál. Most minden erény magváról, a tökéletes életre biztosító szeretetrôl hallasz. Az önmegtagadás, az elôbbre haladás a kegyelmi életben, a legmagasabb tökéletességi fokra tökéletesebb eszköz a szeretetnél el sem képzelhetô. ,,A szeretet az erények élete s a bűnök halála'' -- mondja Prosper. Amint a tűzön elolvad a viasz, úgy vesznek el a bűnök a szeretet elôtt (vö. Zsolt 67,3). A szeretet poklot záró, eget nyitó hatalom. Egyedül ez biztat az üdvösségre, egyedül ez tesz Isten elôtt kedvessé. Oly fönséges erény ez, hogy egyedül ez az ,,Erény.'' Akinek van szeretete, kincse van, az gazdag és boldog. Nélküle nyomorult koldus és szegény mindenki. ,,Ha szeretetem nincs, semmi vagyok!'' (1Kor 13,2) Ehhez azt mondják a Szentírás magyarázói: ,,Nézd, mily értékes a szeretet! Ha megvan, mindenünk van, ha hiányzik, hiába minden más! Akinek ez megvan, azé a Szentlélek.'' ,,Ha az erény szent életre vezet, akkor mást, mint Isten szerelmét, nem mondanék erénynek'' -- mondja Szent Ágoston. Ezért kell vizsgálnunk különösen a szeretetet. De nem akármilyen szeretetet, hanem az Istenszeretetet s az Istenért felebarátunkat tisztelô felebaráti szeretet. 2. Hogyan kell szeretned Teremtôdet? Megfelel erre Jegyesed az Evangéliumban: ,,Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedbôl, teljes lelkedbôl és teljes elmédbôl.'' (Mt 22,37). Milyen szeretetet kíván tôled Jézus? Szerelmesed egész szíved akarja, egész lelked, egész elméd akarja. Nem enged részt senkinek sem szívedbôl, sem lelkedbôl, sem elmédbôl. Mit kell tehát tenned, hogy szerelmesed teljes szívvel szeresd? Halld, hogyan tanít Aranyszájú Szent János, Egyházunk Tanítója és Atyja: ,,Teljes szívedbôl szereted Istent, ha szíved semmi máshoz nem vonzódik annyira, mint Istenhez. Ha nem gyönyörködsz jobban a világban, a tiszteletadásban, ha nem ragaszkodsz rokonságodhoz jobban Istennél. Ha azonban lefoglalta valami ezek közül szíved, már nem szeretsz teljes szívedbôl.'' Kérlek, Krisztus szolgálóleánya, ne vezettesd magad félre a szeretetben. Ha valamit szeretsz, már nem szeretsz egész szívedbôl. Ezért mondja Szent Ágoston Egyházatya: ,,Uram, nem szeret igazán téged az, aki mást is szeret.'' Ha olyasmit szeretsz, amivel nem jutsz elôbbre Isten szeretetében, már nem szeretsz egész szívedbôl. Ha olyat szeretsz, ami miatt el kell hanyagolnod kötelességeid, már nem szeretsz teljes szívedbôl. Szeresd Istenedet teljes szívedbôl. 3. Nemcsak egész szívvel, de egész lélekkel kell szeretned az Úr Jézus Krisztust. Hogyan? Hallod a Téged tanító Szent Ágostont: ,,Egész lélekkel akkor szereted Istent, ha egész akarattal ellenkezés nélkül szereted.'' Teljes lelkedbôl szereted, ha nem azt akarod, amit te, vagy a világ, vagy a test tanácsol, hanem amirôl tudod, hogy Isten akarja, s te azt ellenkezés nélkül készséges örömmel megteszed. Teljes lelkedbôl szereted Istenedet, ha Jézus szerelméért, ha a szükség úgy kívánja, lelkedet a halálig föláldozod. Szeresd tehát Uradat Istenedet teljes lelkedbôl. Akaratod mindenben az isteni akarat szerint irányítsd! 4. Nem csupán teljes szívedbôl, nem csupán teljes lelkedbôl, de teljes elmédbôl is szeretned kell Jegyesed, a te Úr Jézusod. Mikor szereted teljes elmédbôl? Halld ismét Szent Ágostont: ,,Teljes elménkbôl szeretjük az Istent, ha soha el nem feledkezünk róla, mert mindig emlékünkben él.'' ======================================================================== A lelki élet iskolája Kitartás a végsôkig! 1. Van, aki az erényeket sorra gyakorolta. Azonban míg minden erény koronája: a végsô állhatatosság nincs a kezében, Isten színe elôtt nem dicsôülhet meg. Halandó, ha még oly tökéletes is, nem lehet dicséretreméltó, míg a megkezdett jót jól be nem fejezte. Az állhatatosság a végcél. ,,Az erényekre pontot tesz, az érdem anyja, a jutalom közbenjárója.'' (Szent Bernát) ,,Vedd el az állhatatosságot, sem a hódolat, sem a kegyesség kegyelmet, sem a rendíthetetlen lelkület dicséretet nem érdemel'' -- mondja Szent Bernát. A türelmes, alázatos, áhítatos, kemény, Istenszeretô szerzetes mind szép. De mit ér az erényesség állhatatosság nélkül? Mert a pályán minden erény fut, mégis csak a kitartó állhatatosság nyeri el a jutalmat! Mert nem az, aki elkezd, hanem aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül (vö. 1Kor 9,24 és Mt 10,22). Azért mondja Aranyszájú Szent János: ,,Mit ér a virágzó s aztán késôbb elsorvadó mag?'' -- s ezzel azt mondja: lényegében semmit! 2. Krisztus kedvelt virága, gyűjtöttél már jó néhány erényt. Légy bennük állhatatos, gyűjts még többet. Harcold halálodig Krisztus küzdelmét. S majd ha életed utolsó napja és pillanata elérkezik, munkád jutalmául elnyered a dicsôség s a tisztelet koronáját. Ezért szól így hozzád szeretett Jézusod a Jelenések Könyvében: ,,Légy hű mindhalálig s neked adom az élet koronáját.'' Ez a korona az örök élet jutalma. Ennek elnyerésére minden kereszténynek lángolóan kell vágyódnia. Nagyságát senki sem tudja átgondolni. Sokaságát ki tudja elszámlálni.'' Hosszantartó örökkévalóságát ki érti meg? Erre hív téged Jegyesed: ,,Jöjj a Libanonról, mátkám! Jöjj a Libanonról, jöjj!'' (Én 4,8) Kelj föl, Isten kedvese, Úr Jézus jegyese, az örök Király galambja, jöjj, siess az Isten Fia mennyegzôjére! Vár már a mennyei udvar. Már minden elkészült Neked! 3. Készen vár a szépséges kínálgató szolgálatodra. Vár a gyönyörűséges és mindenek fölött értékes eledel üdülésedre. Vár a baráti és meghitt együttes örömödre. Kelj hát föl és siess a mennyegzôre. Vár a szépséges kínálgató: az angyali sereg, sôt az örök Isten Fia, mint maga mondja: ,,Bizony mondom nektek, hogy felövezvén magát, asztalhoz ülteti ôket, és odaáll szolgálni nekik.'' (Lk 12,37) Ó mily nagy lesz akkor a dicsôsége a szegényeknek és kigúnyoltaknak! Isten Fia szolgál majd nekik s vele az egész mennyei sereg sokasága! 4. Ott lesz majd a drága és gyönyörűséges eledel mindnyájunk fölüdítésére. Maga Isten Fia teríti meg az asztalt, mint Evangéliumában mondja: ,,Azért én is rendelem nektek, miként Atyám országot rendelt nekem, hogy egyetek és igyatok asztalomnál az én országomban.'' (Lk 22,29--30) Ó mily édes és kellemes az az eledel, amit Isten jóságában készített a szegényeknek. Ó mily boldogság az égi kenyér élvezése. A Szűz kohójának a Szentlélek tüzével teremtett kenyere. ,,Aki ebbôl a kenyérbôl eszik, örökké él.'' (Jn 6,52) Ilyen kenyérrel táplálja választottait asztalánál az égi Király: ,,Népedet angyalok eledelével tápláltad, És fáradság nélkül készült kenyeret adtál nekik az égbôl, Melyben minden gyönyörűség megvolt és minden íz édessége.'' (Bölcs 16,20) És ez a kenyér mindenkinek megfelelô volt. Íme ilyen az isteni asztal lakomája! 5. Ott vár majd a baráti és meghitt együttes örömödre. Ott lesz majd Jézus az Atyával és Szentlélekkel. Ott lesz Mária a liliomos szüzek seregével. Az Apostolokat, Vértanúkat, Hitvallókat látod majd az egész mennyei sereggel! Mily szerencsétlen, aki ily elôkelô sereghez nem tartozhat. Meghalt annak a vágyódása, aki nem kíván ily sereghez tartozni! 6. De te, ó Krisztus kedvelt mennyasszonya, tudom, mennyire vágyódsz Krisztus után. Minden erôddel az örök Király társaságába akarsz tartozni s öleléseire vársz. És most gyullaszd föl szíved-lelked, nyisd meg értelmed minden erôdbôl, gondolkozzál ezek fölött. Mily jók, mily gyönyörűségesek az egyes kellemes dolgok! Gondold hát el, mily részegítô az a jó, aki minden jó forrása. Mily jó a teremtett élet! Mennél jobb az, aki azt teremtette. Mily jó az üdvösség, ami a miénk, hát még, aki maga az Üdvösség! Akié ez a jó, mit törôdik majd azzal, mi az övé s mi nem. Amit akar, övé lesz, amit nem akar, nem lesz az övé. Ott majd lesznek testi-lelki javak. Szem- nem-látta, fül-nem-hallotta, sem az ember szíve meg nem tapasztalta (1Kor 2,9). Miért imbolyogsz ide-oda lelked és tested javának hajkurászásában? Szeresd az Egy-Jót, akiben megvan minden Jó s ez elég. Vágyódj az egyszerű Jó után, mert Ô a Minden-Jó s nyugodt leszel. 7. Ott lesz, amit szeretsz, Tisztelendô Anya, ott lesz, ami után sóvárogsz, Isten Arája! Mi az, amit szeretsz, mi az, ami után sóvárogsz?... Szereted a szépséget? ,,Az igazak tündökölnek majd, mint a nap''. (Vö. Bölcs 5,16.) Vágyódsz a hiánytalan, hosszú életre? Ott lesz majd a hiánytalan halhatatlanság, mert örökké élnek majd az igazak s örök az igazak üdvössége. (Zsolt 36,39) Szeretnél bôvelkedni? Ott majd bôvelkednek az igazak, mikor megjelenik Isten dicsôsége (vö. Zsolt 16,15). Örülnél, ha elfogna a mámor? Ott majd háza dús javaitól mindenki megrészegül (vö. Zsolt 35,9). Gyönyörködtet a zene? Ott majd az Angyalok kórusa Istennek zeng szüntelen dicséretet! Baráti szíveket szeretnél? Ott a szentek jobban szeretik Istent, mint önmagukat és egymást úgy szeretik, mint önmagukat s Isten jobban szereti ôket, mint ôk önmagukat. Áhítod a békességet? Ott majd azoknak csak egy akarata lesz, mert nem lesz más akarat Isten akaratán kívül. Gazdagságot, megtiszteltetést akarsz? Isten derék és hű szolgáira és szolgálóira hűségükért majd sokat bíz, sôt Isten fiainak és leányainak hívják ôket és azok is lesznek. Ahol Isten lesz, ôk is ott lesznek. Istennek az örökösei, Krisztusnak pedig társörökösei. (Vö. Mt 25,21--23; Mt 5,9; Jn 12,26; Róm 8,17.) 8. Milyen és mekkora az öröm ott, ahol ilyen és ekkora a Jó? Valóban, Úr Jézus, szem nem látta, fül nem hallotta, sem az ember szíve meg nem tapasztalta ebben az életben, mennyire szeretnek majd Szentjeid s mennyire örülnek majd neked abban a boldog életben. (A hatodik s a hetedik, valamint a nyolcadik pont eddig Szent Anzelm: ,,Proslogium''-a nyomán.) Amennyire itt szeretjük Istent, annyira örülünk majd ott az Istennek. Itt szeresd hát nagyon az Istent, hogy ott nagyon örülhess. Itt növekedjék benned Isten szerelme, hogy ott egészen birtokolhasd Isten örömét. Eszed róla gondolkodjék, nyelved róla beszéljen, szíved ôt szeresse, szád ôt hirdesse, lelked utána sóvárogjon, tested ôt szomjazza, egész lényed azt várja, míg Istened örömébe juthatsz, míg Jegyesed megölelhet s eljuthatsz boldogságot adó szerelmes Jegyesedhez, ki él az Atyával és Szentlélekkel s uralkodik, mint Egy- Isten a századok századain át. Amen. ======================================================================== II. Az életszentség művészete (De Gondolkodás Istenrôl regimine animae) 1. Mindenekelôtt, én lelkem, a fölötte jóságos Istenrôl megindultan, áhítatosan és igen szentül kell gondolkodnod. Ezt pedig rendíthetetlen hittel, szemlélôdô lélekkel és ráfeledkezô, csodálkozó rádöbbenéssel éred el. 2. Megindultan gondolkodsz a jóságos Istenrôl, ha hiszed a semmibôl mindent teremtô és mindenrôl gondviselô végtelen Hatalmat. Megindultan gondolkodsz róla, ha hiszel a mindent kormányzó és mindent elrendezô vég nélküli Bölcsességben; ha hiszel a mindent megítélô és megjutalmazó határtalan Igazságosságban. Ha mindezt öntudatos, imás és biztos meggyôzôdéssel hiszed, csodálod és magasztalod, akkor igazán elmondhatod a prófétai szót önmagadból kitekintô, de újból a magad kicsinységére visszanézô megrendüléssel: ,,Ujjonganak Juda leányai Ítéleteiden, Uram, Mert te vagy, Uram, a legfölségesebb az egész földön, Messze magasan állsz minden Isten fölött.'' (Zsolt 96,8) Áhítatosan gondolkodsz róla, ha soha nem szűnô irgalmát bámuló szeretettel áldod. Emberségünk nyomorúságainak fölvételével Ô lett a megtestesült Jóság. Csupa seb volt a kereszthalál gyötrelmében. Elôkelôen bôkezű a Szentlélek nekünk ajándékozásával, Szentségeinek rendelésével. De különösen semmire sem tekint pazar jósága, amikor az Oltár Szentségében velünk egyesül. Ezért énekled a Zsoltárossal: ,,Jó az Úr mindenkihez És könyörületes minden teremtményéhez.'' (Zsolt 144,9) Szentséges a jóságos Úrról gondolatvilágod, ha rádöbbensz kimondhatatlan szentségére s csodálkozva dicséred Ôt a Szeráfokkal ,,Szent, Szent, Szent'' imáddal. Az elsô ,,szent'' énekeddel azt hirdeted, hogy Ô önmagában oly fölséges és szeplôtelen Szentség, hogy lehetetlen részérôl másnak, mint szentnek az elfogadása és akarása. A második ,,Szent'' éneked a Szentség tökéletes kedvelését jelenti másokban. Ezzel belátod annak lehetetlenségét, hogy az életszentségre komolyan törekvôknek ne adná meg a kegyelem ajándékait, vagy megtagadná a dicsôség jutalmát. A harmadik ,,Szent'' éneked a Szentséggel szembenálló kiáltó ellenszenvét hirdeti. Lehetetlen, hogy a bűnt el ne vesse, vagy a büntetlent elfeledje. Ha mindezt így hiszed, akkor Mózessel elénekelheted: Hűséges az Isten, hamisság nincs benne, igaz Ô és ôszinte.'' (MTörv 32,4) ======================================================================== Az életszentség művészete Isten törvénye 3. Ezután fordítsd lelki szemed Isten törvényére. Ez azt parancsolja neked, hogy a Legfölségesebbel szemben alázatos legyen a szíved, a Leggyöngédebbel szemben legyen a szíved áhítatos s a Legszentebbel szemben töretlen szíved legyen. Alázatos a szíved a Fölséges elôtt, ha bensôdben a mély tisztelet, tetteidben az engedelmesség, viselkedésedben és szavaidban a tartózkodás nyilvánul meg. Így az Apostol parancsa és tanítása szerint mindent Isten nagyobb dicsôségére teszel. (1Kor 10,31) A Leggyöngédebbel szemben áhítatos a szíved, ha forró imával tudsz könyörögni Hozzá. A megtapasztalt lelki édességekkel és soha nem lankadó buzgósággal lelked Istenhez állandóan ,,feljô a pusztából, Mintha füstoszlop lenne. Illatozva mirrhától, tömjéntôl...'' (Én 3,6) Szentséges Jegyesednek töretlen ép szívet adj. De ne uralkodjék benned a testi gyönyör érzése, együttérzése vagy megérzése. Ne legyen benned a belsô, bűnös vágy, mert csak anélkül lehetsz szeplôtelen a Zsoltáros szavai szerint: ,,Szívem szeplôtelen legyen rendeleteid szerint, Hogy meg ne szégyenüljek.'' (Zsolt 118,80) 4. Gondolkodj azután mélyebben és nézz utána, megtartottad-e ezeket ifjúságod óta. Ha lelkiismereted igent felel, ne magadnak, hanem Isten ajándékának tudd be ezt, és adj ezért hálát Neki. Ha valamelyikben, vagy talán többen, vagy talán mindegyikben súlyosan vagy bocsánatosan bűnösnek érzed magad, szüntelen sóhajokkal minél hamarabb engesztelôdj ki Isteneddel. És ha azt találod, hogy gyöngeséged, vagy tudatlanságod, sôt talán biztos belátásod is többször, vagy néhányszor a földre tepert, erényre törekvô lélekkel szívbôl énekeld a bűnbánó Dávid dalát: ,,Én a csapásokat készséggel fogadom, Fájdalmam mindenkor elôtted vagyon.'' (Zsolt 37,18) ======================================================================== Az életszentség művészete Féld az Urat 5. Ez a lelki fájdalmad két kísérôvel járjon: félelmed Isten ítéletétôl és sóvárgó bensô izzásod. Ez a kettô, amellyel lelked megtisztul és Isten elôtt kedvessé lesz. Félelmed az alázatos szívet, izzó sóvárgásod áhítatot, bűnt-siratásod pedig mindent újra épít. Félj tehát Isten ítéletétôl: örvénylô mélység az. Legyen félelmed erôs: nehogy unott bűnbánatoddal Isten megunjon téged. Félj még erôsebben, hogy aztán Istent soha többé meg ne sértsd. Rettegve félj, nehogy örökre elszakadj Tôle. Ha ôszinte bűnbánatoddal ki nem érdemled a végsô kegyelmet, örökre elveszted a világosságot, folytonos lángod majd sohasem alszik ki és férged meg nem hal. Azért kérd a Prófétával: ,,Szegezd át félelmeddel testemet, Hogy ítéletedtôl remegjek.'' (Zsolt 118,120) 6. Tégy eleget és sirasd meg elkövetett bűneid. Sirasd meg hevesen a neked jutott isteni javakat, amelyeket megsemmisítettél. Még jobban sirasd meg az érted született és megfeszített Krisztusod arculcsapását. De különösen azt sirasd meg, hogy semmibe sem vetted az Istent. Törvényeinek áthágásával Fölségét elmellôzted, az igazságot megtagadtad, a jóságot megsértetted. Meggyaláztad az egész természetet, sôt elcsúfítottad és fölforgattad azt. A természet Istenért szolgál neked: te visszaéltél vele. Isten parancsaival, törvényeivel, végzéseivel mit sem törôdtél. A Szentírást, igazságosságát, irgalmát, kegyelmi leereszkedését és az újból megígért jutalmakat figyelembe sem vetted. Ha mindezen elgondolkodsz: ,,ölts gyászt, mint az egyetlen gyermekért... Folyjon, mint a patak könnyed Éjjel-nappal, Ne engedj magadnak nyugalmat, És ne pihenjen szemed bogara.'' (Jer 6,26 ill. Siral 2,1) ======================================================================== Az életszentség művészete A kegyelem kincse 7. De sóvárogj azért a kegyelmi kincsekért is. Izzó, isteni szeretettel emelkedj föl hozzá. Mily türelmesen megtűrt vétkeidben, mily sokáig várt reád! Irgalmában töredelemre indított, és megbocsátott. Aztán kegyelemkincseivel elhalmozott és megígérte számodra a koronát. Mindezért csak egyet adj Neki: -- vagy inkább te csak ezt kérd Tôle, hogy aztán ismét visszaadd neki -- a töredelmes, alázatos szív, a bűnbánó lélek áldozatát. Ezt pedig a keserű szívtörôdöttség, a teljes bűnmegvallás s a megérdemelt elégtétel által éred el. Áhítozd Isten tetszését egész bensôddel. Ehhez azonban szükséges a Szentlélek gazdag belédáradása. Még jobban áhítozd, hogy Istenhez hasonulj. De ezt csak a megfeszített Krisztus tökéletes követésével éred el. Teljes erôddel kívánd Isten bensô megélését. Ezt pedig majd az örök Atya meglátása adja meg neked. Azért buzgón imádkozz a Prófétával: ,,Szomjazza lelkem az erôs, élô Istent, Mikor jutok oda, hogy az Isten színe elôtt megjelenjem?'' (Zsolt 41,3). 8. De szükséges, hogy bensôdben mindig ápold ezt az izzó sóvárgást, a bűnbánat és félelem szellemét. Ezért minden úton-módon külsôleg is gyakorolnod kell magad a szerénységben, az egyenességben és áhítatos lelkületben az Apostol útmutatása szerint: ,,tagadd meg az istentelenséget és a világi vágyakat s élj józanul, igaz módon és jámborul e világon.'' (Tit 2,12) Gyakorold tehát magad az állandó szerénységben, hogy az Apostol tanítása szerint szerénységed ismeretes legyen mindenki elôtt. (Fil 4,5) Gyakorold magad az egyszerűség szerénységében. Semmiben se túlozz: se ételben, se ruhában, se alvásban, se virrasztásban, se pihenésben, se munkában. Gyakorold magad az önuralom szerénységében. Mérsékeld magad a csendben és beszédben, szomorúságban és örömben, könnyedségben és fegyelmezettségben. Mindezt úgy, amint a körülmény és a józan ész kívánja. Gyakorold magad az elôkelô szerénységben. Jellemezzen cselekvéseid, érzelmeid, tulajdonságaid és szokásaid, külsôd és belsôd fékentartása, rendezettsége és összeszedettsége. Mindezekben a lelki elôkelôség és a szerzetesi fegyelem mondja meg neked, hogyan kell cselekedned. Akkor majd méltán azok között leszel, akikrôl az Apostol így beszél: ,,Minden tisztességesen és rendben történjék köztetek.'' (1Kir 14,40) ======================================================================== Az életszentség művészete Egyenes lelkület 9. Gyakorold magad az egyenességben is. Csak így vonatkozhat rád a prófétai szó: ,,A hűségért, a szelídségért s az igazságért Vezessen téged csodálatosan jobbkezed.'' (Zsolt 44,5) A tökéletes egyenességet gyakorold. Ezt akkor teszed, ha Isten dicsôségéért lángol a buzgalmad, ha megtartod Isten törvényét és hôn óhajtod testvéreid üdvösségét. A fegyelmezett egyenességet elöljáróiddal szemben engedelmességgel, testvéreiddel szemben közvetlenségeddel, alattvalóiddal szemben a féltô éberséggel mutatod ki. 10. Gyakorold végül az áhítatos lelkületet, mert az Apostol szerint: ,,A jámborság mindenre hasznos, mert bírja a jelen és a jövendô élet ígéretét.'' (1Tim 4,7) Az áhítatos lelkületet ápolod magadban, ha napi imád összeszedetten, buzgón és tisztelettel végzed. Fölkeltheted áhítatod bűneid meggyónása és megsiratása által, és ha jelen vagy naponkint a szentmisén és a legszentebb Oltáriszentséget gyakran magadhoz veszed. Áhítatod és buzgóságod testvéreid üdvösségéért majd a gyakori imában, majd a jól megtalált intésekben, majd ismét jóra serkentô, példaadásokban nyilvánul meg. Azért, aki téged hall, azt mondja: jöjj. Itt azonban okos légy, nehogy a magad üdvének kárát valljad. Mindezeket úgy hiszem, akkor valósíthatod meg legjobban, ha emlékezetedbe vésed a Keresztrefeszített emlékét. Így Szerelmesed, mint illatozó mirrha (vö. Én 1,12) mindig szíveden pihen. Ezt adja meg neked Az, aki mindörökké áldott. Amen.