Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== Mindszenty breviárium A bíboros hercegprímás megnyilatkozásaival III. bôvített kiadás Sajtó alá rendezte: Magyarok Mindszenty Mozgalma The Hungarians Mindszenty Movement M.M.M. 1998 Az imameghallgatás kegyelmét szíveskedjen közölni: Érseki Fôhatóság Esztergom H-2500 Mindszenty tér 1. Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Köszönetnyilvánítás Elôszó Mindszenty hercegprímás hivatása A katolikus egységrôl Az igazságról Az emberi jogok védelmében, a jogfosztók ellen A demokráciáról Az újjáépítésrôl A munkássághoz A katonákról Mária-tisztelet A kiengesztelésrôl Iskolakérdés, ifjúság A hazáról Megnyilatkozások a magyar szabadságharc idejébôl Mindszenty József bíboros elmondja szabadulása történetét és üzen a magyar ifjúságnak Mindszenty hercegprímás nyilatkozata a magyar és külföldi sajtó képviselôi elôtt A hercegprímás rádiószózata Budapesten 1956. november 3-án Mit mond nekünk? Mi a célunk, a legfontosabb teendônk? A testamentum A Jópásztor A Kölni Dómban, 1973. V. 1. Toronto (Kanada), 1973. IX. 23. A történelmi egyházak keresztényi együttműködésérôl Frankfurti sajtókonferencián, 1974. X. 10. Cleveland, 1974. V. 26. Utolsó körlevél, 1975. IV. 21. Mementó, teendôink összefoglalója Zárszó Litánia Mindszenty József szentté avatásáért (Könnyű László, St. Louis, USA) Mindszenty József fôbb életrajzi adatai Imameghallgatás ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv 1998-ban jelent meg a Magyarok Mindszenty Mozgalma gondozásában. ======================================================================== Köszönetnyilvánítás A megjelentetésért nyújtott nagylelkű segítségért és készséges munkáért, köszönetet mondunk (tbk.): a Magyarok Mindszenty Mozgalma Vezetôségi tagjainak: Msgr. P. Dr. Ruzsik Vilmos CM. díszelnöknek (Franciaország), vitéz Katona Sándor Úrnak, vitéz Molnár János Imre Úrnak, vitéz Molnár János András Úrnak (Németország), Fónay Jenô úrnak, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Elnökének, Szekendy Ferenc káplán atyának, Begyik Tibor Úrnak (Budapest) ======================================================================== Elôszó ,,Holtában is beszél...'' (Franz König) Elsô kiadásunk 1952-ben látta meg a napvilágot ,,VÁRTA'' sorozatunkban, Pesti Róbert kitűnô összeállításaként. 1958-ban több mint tízezer példányban jelent meg a II. kiadás, Dr. Fenyvessy Jeromos atya, az Amerikai Magyar Kiadó és nyomda tulajdonosának gondozásában. A nagylelkű atya halálát követôen a Rajna parti székház és nyomda tulajdonjoga a Domonkos Rendtartomány német elöljárójára szállt, aki az ,,örökséget'' eladta és a több tízezernyi magyar nyelvű könyvállományt bezúzatta. A hányatott sorsú II. kiadás, mely terjesztése kezdetén igen nagy népszerűségre tett szert, csupán egyetlen megsárgult példányában maradt ránk, egy franciaországi hívünk jóvoltából. Ez a darab képezi a III. kiadás alapját, melyet az M.M.M. Vezetôségének szövegösszeállításával bôvítettünk, továbbá Szekendy Ferenc káplán atya szerkesztési ajánlására végéhez csatoltuk a Mindszenty Litániát (Könnyű László, St. Louis, USA), a szenttéavatási könyörgést (Esztergomi Érseki Fôhatóság), valamint vértanú Bíborosunk fôbb életrajzi adatát. A Mindszenty Breviáriumnak már terjesztése kezdetén páratlan népszerűséget adott kis formátuma. Vándorló magyarok a nagyvilág minden táján zsebükben hordozták, hogy rövid néhány szabad percükben elôvegyék és erôt, vigasztalást, útmutatást merítsenek belôle. Erre emlékezve és az érdeklôdô kérdésekre válaszul jelentetjük meg negyven év múltával harmadik kiadásként. Ôszinte szívvel ajánljuk az ifjúságnak, akik önhibájukon kívül semmit, vagy keveset tudnak népünk nagy és fájdalmas küzdelmeirôl, ezek mögöttes hátterérôl, melyeket az idô és az ártó szándék elhomályosít. Ebben a ,,felvilágosításban'' ragyogtató fáklyavivô Mindszenty bíboros, vértanú nagyjaink sorában. E könyvecske ,,tudatébresztô'' lehet sokak számára: a felelôsségtudat és a nemzettudat ébresztôje. Elôszavunkat most, a harmadik évezred küszöbén az elsô kiadás elôhangjával zárjuk: Mindszenty József aranytollal írta be nevét a szívekbe. Hôsies áldozatvállalása az Egyházért és a magyarságért nemcsak egyéni heroizmus, hanem örök példa és misszió számunkra. Ez a kis munka ezt a célt szolgálja: hogy tovább lobogtassa lelkünkben Mindszenty József örök gondolatait és érzéseit! M.M.M. 1998 ,,Legyünk most az imádság nemzete! Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erôt és bizalmat meríteni!'' (Mindszenty) ======================================================================== Mindszenty hercegprímás hivatása ,,Ha Isten-Atyánk és Mária-Anyánk segít, akarok lenni népem lelkiismerete, hívatott ébresztôként kopogtatok lelketek ajtaján, föltetszô tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemmel és nemzetemmel.'' (Érseki székfoglaló beszéd, 1945. okt. 7.) XII. Pius pápa hercegprímásunknak bíborossá avatásakor, midôn a vörös bíbornoki kalapot fejére helyezte, ezt mondta: ,,Lehet fiam, hogy te leszel az elsô, aki e vörös színeket meglátod valóban vörös vérré válni...'' A magyar püspöki kar 1948. november 3-án, a Mindszenty ellenes hadjárat tetôpontján, felséges nyilatkozatban azonosítja magát a hercegprímás hivatásával és céljaival. A nyilatkozat így fejezôdik be: ,,Amikor a Magyar Püspöki Kar a vallási és szabadságjogok nevében is felemeli szavát e támadások ellen, biztosítja Ôeminenciáját bizalmáról, együttérzésérôl s az Egyház, haza és a magyar népünk ügyéért folytatott munkájában teljes egységében összeforrva, vele azonosítja magát. A híveket pedig arra kérjük: imádkozzanak velünk együtt Anyaszentegyházunkért annak Istentôl rendelt vezetôiért, hogy egyek legyünk a hitben, szeretetben és az állhatatosság kegyelmében.'' Legutolsó pásztorlevelében, 1948. november 16-án teszi Mindszenty bíboros legmagasztosabb hitvallását: ,,Nyugodtan nézem a mesterségesen felkorbácsolt hullámokat. Azon a helyen, ahol nem pártok, de az Apostoli Szentszék kegyébôl és bizalmából ôrt állok, a tajtékzó hullámok nem szokatlanok, a történelem változatos. Két elôdöm a harctéren esett el, kettôt összes javaitól konfiskálással megfosztottak, Vitéz Jánost fogságba vetették, Martinuzzi a hatalmasoktól felfogadott orgyilkosok kezétôl esett el. Pázmányt, a legnagyobbat száműzték. Károly Ambrus a betegek látogatása, gondozása közepette, a pusztító ragály áldozata lett. Elôdeim közül senki sem állott ennyire eszközök híjjával, mint én. Annyi célzatosan megszôtt, százszor megcáfolt, de konokul továbbhirdetett valótlanság nem tajtékzott a hetvennyolc elôdöm körül együttvéve, mint körülöttem.'' ,,Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos.'' ,,Nem vádolom vádlóimat. Ha a helyzetet idônként megvilágítani kényszerülök, ezt csak nemzetem feltörô fájdalma, kicsorduló könnye, megrázó igazsága teszi. Imádkozom az Igazság és szeretet világáért, azokért is, akik Mesterem szavai szerint nem tudják mit cselekszenek; szívbôl megbocsátok nekik.'' A per elôre megfogalmazott hazugságaival és ördögi eszközökkel kikényszerített vallomásaival szemben, örökre tisztának és szentnek ôrzik meg számunkra a prímás alakját a fél órával elfogatása elôtt papírra vetett sorai: ,,Semmiféle összeesküvésben nem vettem részt. Érseki székemrôl nem mondok le. Nem teszek semmiféle beismerô vallomást. Ha mégis azt hallják majd, hogy vallomást tettem, valamit bevallottam és vallomásomat aláírásom is igazolja, úgy tudják, hogy ez csak az emberi test gyöngesége és minden ilyen vallomást vagy nyilatkozatot eleve semmisnek és érvénytelennek nyilvánítok.'' ======================================================================== A katolikus egységrôl ,,Ôrizzük, munkáljuk az annyira kívánatos katolikus egységet! A hívek a lelkipásztorokkal, a lelkipásztorokon keresztül a fôpásztorral, a fôpásztorokon át Szent Péter megingathatatlan sziklájával legyenek gondolatban, érzésben, tettben egyek. Mária útmutatása szerint csak ez, a Krisztus Jézussal, a szívek királyával és középpontjával való összeforrottság az igazi egység útja 1948-ban és mindenkor. Jézus a szôlôtô, mi a szôlôvesszôk. Nem akarunk tôle távol száraz venyigék lenni. Maradunk Jézusban és Jézus mibennünk. Így nekünk is szól a nagy ígéret; Mária gyermeke és népe nem veszhet el.'' (1948, Jézus neve ünnepén.) ,,Világító oszlopok legyünk! Tôlünk telhetôen, fôként életünkkel, magatartásunkkal munkálkodjunk Krisztus Király országáért, amely az igazság és kegyelem világa.'' (A hercegprímás utolsó üzenetébôl) ======================================================================== Az igazságról ,,Az igazság mindig igazság marad, ha hangját veszti is. De a hazugság hazugság marad, ha milliók hirdetik, milliók erôszakolják és százmilliók veszik is be... A jegy, amelyet korunk homlokán hord, egyre jobban kiütközik a törvényes ôszinteség elsikkasztásán: az igazmondás hiánya rendszeressé vált és hadászati fokra emelkedett. A szavak és tények értelmének kiforgatása, az ámítás klasszikus fegyvere.'' (1948. február 15.) ,,Fôpásztor testvérem! Ne mondd az árnyékot fénynek, sem a fényt árnyéknak, ne jónak a rosszat, sem a jót rossznak. Az idô az Isten kezében van és az idô az igazság szövetségese. Ne félj a viharos tengerre szállni!'' (Rogács Ferenc püspökké avatása alkalmából) ======================================================================== Az emberi jogok védelmében, a jogfosztók ellen Mindszenty hercegprímás töretlenül haladt azon az úton, melyen nagy elôdje, Serédi Jusztinián, a legválságosabb idôkben is kitartott. Serédi Jusztinián 1944. június 29-i körlevele már leszögezte: ,,Ha pedig bárkinek veleszületett jogait, amilyenek: jog az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz, a vallás szabad gyakorlatához, a munkaszabadsághoz, a megélhetéshez, magántulajdonhoz, stb., vagy törvényes úton szerzett jogait akár egyes emberek, akár egyes emberi közületek, akár magának az államnak képviselôi igazságtalanul csorbítják, vagy éppen elveszik; a magyar püspökök kötelességszerűen felemelik tiltakozó szavukat és rámutatnak arra, hogy az említett jogokat nem az egyes emberek, nem is az egyes emberi közületek, sôt nem is az állam képviselôi adták, hanem maga az Isten, hogy tehát ezeket... igazságosan senki és semmiféle földi hatalom nem csorbíthatja és el nem veheti... mert igazságtalanságra és saját törvényének megszegésére Isten senkinek hatalmat nem adott és nem is adhatott.'' Ebben a szellemben küzdött Mindszenty bíboros az emberi jogok érvényesüléséért. ,,Mint az örök igazságoknak, valamint a természeti és kinyilatkoztatott erkölcsi törvényeknek Krisztus küldetésében hirdetôi és ôrei, az Anyaszentegyház püspökei, az apostolok utódai, a történelem folyamán idôrôl idôre megnyilatkoztak, valahányszor a társadalom vagy a kor iránya szembekerült ezekkel az alapvetô igazságokkal és törvényekkel. Így nyilatkozott meg az Egyház a rabszolgák és munkások, valamint legújabban az üldözött zsidóság védelmében... Elítéltük azokat a rendelkezéseket, amelyek a magyar polgárság egy részétôl, származása miatt, elvették a velük született jogaikat és szerzett javaikat, ôket pedig megbélyegzô jellel ellátva, gettóba zárták, kitelepítették, anélkül, hogy egyéni bűnösségüket bírói ítélettel megállapították volna.'' (1945. október 17.) ,,Mivel minket faji és egyéb szempontok, -- amint a közelmúltban, -- úgy most sem korlátozhatnak, mi az embert, a felebarátot, honfitársat Jézus szemével tekintjük, s az államhű németjeink érdekében is fel kell emelnünk szavunkat. Mindazt, ami az elmúlt évtizedben a németséggel kapcsolatban kívülrôl és belülrôl hazánk ellen történt, menthetetlennek tartjuk és a legteljesebb mérvben elítéljük, amint ebbôl akkoriban sem csináltunk titkot. De a hazai németség körében elôfordult hibák, sôt nagy hibák helytelen általánosítása és azok ilyen általánosító (kollektív) megtorlása ellen is állást kell foglalnunk.'' (1945. október 17.) ,,A csehszlovák hatóságok embertelen eszközökkel hozzáfogtak a szlovákiai magyar kérdés egyoldalú megoldásához, azért, hogy fait accompli-t (bevégzett helyzetet) teremtsenek. Mindenekelôtt a délszlovákiai magyar vidéknek Magyarországgal való ethnikai összefüggését akarják megszüntetni. Ezért november 17-én elkezdték a magyar falvak lakosságának rendszeres deportálását a fasiszták által végrehajtott deportálásokhoz hasonló módon.'' ,,Elôdöm és a magyar püspöki kar fellépése annak idején megakasztotta a zsidó deportálásokat és ilyen módon mintegy 200.000 magyarországi zsidó menekült meg. Kötelességemnek érzem, hogy mikor a katolikus magyar híveket, másfél évvel a háború befejezése után ilyen brutális módon deportálják, ezeréves otthonukból, templomuk, temetôjük, és iskoláik mellôl, kérjem a világ közvéleményének támogatását a deportálások megszüntetéséhez.'' (A Spellmann, new-yorki és Griffin, londoni érsekhez intézett táviratából; 1946 november) ======================================================================== A demokráciáról ,,A demokrácia, a szabadság jelszavával indulunk az új életnek... A demokrácia azt jelenti, hogy a nép minden egyes tagja, minden egyes rétege, egyenlô joggal vesz részt közvetve, vagy közvetlenül a közügyek intézésében. Ezzel a joggal kedves híveink, elsôsorban mi élhetünk katolikusok... Mi katolikusok, tudjuk, hogy a közügyek intézéséhez nagy felelôsség-érzetre van szükség a nép minden tagja, az egyes néprétegek és a kijelölt vezetô személyek részérôl. De azt is tudjuk, hogy ezt a felelôsségérzetet leginkább istenfélelemre oktató vallásunk fejleszti ki az emberben. A szabadság is nagy kincs és minden formájában, a szólás, az írás, a szervezkedés terén nekünk katolikusoknak is jár, akik jól tudjuk, hogy a szabadság szabadossággá nem fajulhat, nem lehet kapzsi, nemtelen ösztönök eszközévé, sem a féktelen nagyravágyás fegyelmezetlen garázdálkodásává. Különben elpusztul az ország, mint ahogy tartalmával együtt tönkremegy az abroncsaitól ,,megszabadított'' hordó. De vajon ki tudja jobban fegyelmezni az embereket, mint a vallás, amely nem külsô eszközökkel, nem megfélemlítéssel tart rendet, hanem azáltal, hogy megtanít az ösztönök és indulatok öntudatos belsô ellenôrzésére és megfékezésére.'' (A Magyar Püspöki Kar 1945. május 24-i pásztorlevelébôl, melynek szerkesztésében, Mindszenty József még mint veszprémi püspök vett részt) ,,Az állami élet jövô berendezkedése kétségtelenül csak a demokrácia elvei szerint történhetik... A zsarnokságtól eleget szenvedett a világ... Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el, melyekhez soha semmiféle emberi hatalomnak erôszakkal nyúlnia nem szabad... Az igazi demokrácia lelkiismereti szabadságot, a szülôk jogait, a munkások szabad egyéniséggé való alakulását, a munka rabszolgaságának megtörését írja zászlajára... Örömmel fogjuk látni, ha majd a magyar népet az emberiség e nagy törekvésének szolgálatába állítják.'' (Az 1945-ös választások alkalmából kiadott pásztorlevélbôl) ,,Az állami és társadalmi életnek vannak olyan alapjai, amelyeknek épségérôl le nem mondhatunk, hacsak nem helyezkedünk az anarchia álláspontjára. Ilyenek: az erkölcs, a törvény, az eskü, a család, a házasság, a kötelességteljesítés, az igazság, a szeretet és a béke. Ha ezeknek történelmi sorsát nézzük a mai nemzedék életében, sajnos egyiket sem találjuk épnek és szilárdnak.'' (1947. december 11.) ======================================================================== Az újjáépítésrôl ,,Az ország lakosságának kétharmadát kitevô katolikusságnak a kezét és erejét, ezer éven át gyűjtött erkölcsi tôkénket az ország újjáépítésére felajánljuk és el is várjuk, hogy tisztviselô és iparos, földmíves és munkás hittestvéreink erejük és tudásuk legjavát adják erre a célra... Istennel a hazáért, összes testi erônkkel és lelki értékeinkkel dolgozunk. Isten minket úgy segéljen!'' (1946. május 5.) ,,Újjáépítésre szükség van. Csak az a félô, hogy az építésbôl elengedhetetlen súlyos tételek és elemek kimaradnak. Az építéshez kell tégla és cserép, mész és cement, vas és fa, mérnöki terv és műszaki irányítás, de kell ima is, hogy a szükséges felsôbb segítség, a kegyelem ne hiányozzék... Nemcsak a külsô világot, házakat, hidakat, utakat és huzalokat kell újjáépítenünk, hanem a mi belsô világunkat is.'' (1946-ban a Szt. Margit triduum alkalmával az Örökimádás templomban mondott beszédbôl) ======================================================================== A munkássághoz ,,Mivel hívtatok, készséggel eljöttem hozzátok. Krisztus küldetésében járok, amint ebben a küldetésben jár minden katolikus pap... Akik gyűlölnek, nem a Krisztuséi, nem is az emberi méltóság birtokosai. Akik szeretnek, azok keresztények és kérges kézzel is méltóságos emberek... És mert a szeretet a mi alapunk, nem vesszük el senki kenyerét, inkább az éhezôknek ételt adunk. Nem vesszük el senki ruháját, inkább két köntösünkbôl a didergôknek odaadjuk az egyiket. Nem juttatunk senkit a fogdába, inkább segítjük kiváltani a foglyokat. Nem gyötrünk senkit beteggé, idegronccsá, inkább, ha beteg, meglátogatjuk. Nem kergetünk senkit a halálba, inkább Tóbiással elkísérjük könnyel és imával utolsó útjára. Nem hajszolunk senki emberfiát a kétségbeesésbe, inkább a kétségben lévôknek eligazító jótanácsot adunk. Nem taszítunk embertársakat szomorúságba, szívesebben vagyunk az Istenanyával a szomorúak vigasztalói. Mi még ellenségeinket is szeretjük.'' (1945 Karácsony elôestéjén a csepeli munkásokhoz intézett beszédébôl) ======================================================================== A katonákról (Mind a hercegprímás, mind pedig a püspöki kar egésze, védôn tárta ki karját azok felé, akiktôl akkor megtagadták a kijáró megbecsülést) ,,Az Istenfélô Jóbnak van egy nagyon igaz mondása: -- a balsorsnak megvetés jár a jómódban élôk részérôl és rúgás vár azokra, akiknek lába megingott. -- (12,5) Hôs katonáink azonban nyugodtak lehetnek, mert bár balsors érte ôket és leverettek lábukról, de nem megvetés és rúgás, hanem szeretet és megbecsülés várja ôket a mi részünkrôl és kegyeletes imánk száll az Ég felé azokért a hôsökért, akik életüket áldozták a hazáért.'' (A Püspöki Kar 1945. június 24-i pásztorlevelébôl) ,,Fájlaljuk a hadifoglyok, elhurcoltak sorsát, övéik fájdalmas bánatát és éjjel-nappal gyötrôdô aggodalmát. Nem is szűnünk meg értük esedezni Istennél és az illetékeseknél hangoztatni, hogy nemcsak a betegek és közlegények, de az egészségesek és a tisztek is a mi testvéreink, ôket is várjuk vissza, szorgalmazzuk, hogy a családi kör rég nélkülözött s áhított melegébe, mielôbb visszatérjenek.'' (A hercegprímás elsô pásztorlevelébôl) ======================================================================== Mária-tisztelet ,,Magyar földön 1947 második felében szakadatlanul vonul ajkán Mária dicséretével a hatalmas hívô népáradat... Nehéz idôk szinte egyetlen öröme, szépsége, de drága vagy nekünk!... Ha ez a fény nem volna és hiányoznék a kereszt alatt, csak akkor volnánk igazán szegények, megsiratni való nyomorultak! Az újévbe...? Átvonul-e az eljövendô magyar történelembe...? Jaj nekünk, ha mindez görögtűz és magyar szalmaláng csupán!'' (1948 Jézus neve ünnepén) ======================================================================== A kiengesztelésrôl ,,Sistergô láván se élet, se országépítés, se nyugodt kormányzás nem lehetséges. A lávának ki kell hűlnie, hogy bor, búza, békesség fakadjon belôle. Arra a Szent Gellért püspök vértanúra utalva, aki kövezôi felé is a megbocsátás igéit hirdette épp most 900 esztendeje, arra kérjük mi, a magyar püspöki kar, július 20-i értekezletünkrôl a magyar kormányt, szíveskedjék a közkegyelmet meghirdetni, a nagyobb jó, a nemzet, a szebb jövô érdekében.'' (A hercegprímásnak Nagy Ferenc miniszterelnökhöz 1946. július 20-án írt levelébôl.) ,,Lankadatlanul gyakoroljuk az engesztelést a magunk és mások, különösen a magyar föld bűneiért. Bűnbánatban, áldozatban, hangtalan keresztviselésben mossuk tisztára bűn-szennyes földünket, népünket, hogy eredményes és üdvös legyen ez a szent igyekezet, Mária Szeplôtelen Szívén vezessük át!'' (1948 újévi körlevél) ======================================================================== Iskolakérdés, ifjúság ,,Elmenvén tanítsatok minden népet (Mt 28,19). Ezen parancs értelmében vallotta magát az Egyház a népek tanítójának... Az Egyháznak ez az iskolához való joga, összhangban van, kedves hívek, a Ti szülôi jogotokkal. Mert ha a nevelésre természetfölötti síkon az Egyházé az elsôdleges jog, a természetes síkon a Tiétek és csak Ti utánatok jön az állam, melynek jogát az Egyház szintén mindig elismerte és elismeri. A szülôknek elsôdleges joga az állammal szemben kétségbe nem vonható, mert hisz ôk adtak a gyermeknek életet, ôk táplálják, ruházzák és a gyermek élete mintegy az ô életük folytatása. Joguk van tehát megkívánni, hogy gyermekeiket az ô hitükben, az ô vallásos felfogásuk szerint neveljék. Joguk van gyermekeiket visszatartani olyan iskolától, ahol a hitük és vallásos meggyôzôdésük nemcsak tiszteletben nem részesül, de talán becsmérlés vagy lekicsinylés tárgya.'' (Szent Mónika ünnepén, 1946-ban kiadott pásztorlevélbôl) ,,A Nagyasszony számára védjük Istentôl drága kincsként és felelôsség mellett ránkbízott ifjúságunkat, jobban, mint szemünk világát, hogy az testben és lélekben tisztán, az Anyaszentegyház ölén katolikus és magyar maradjon.'' (1948 újévi pásztorlevélbôl) ,,Ha pro Deo et Libertate, Istenért és a szabadságért küzdtök munkával és imádsággal, akkor rajtatok keresztül a Nagyasszony újból megkezdi nemzetünk életében gyógyító munkáját és megint felemelkedik a Máriás lobogó... és az érintetlen magyar nemzeti lélek megkezdi az újjáépítés komoly munkáját. Kigöngyölt zászló van a kézben, igazságok vannak az ifjúság szívében! Zászlóval és igazságokkal elôre!'' (1946-ban a Bazilika elôtt összegyűlt ifjúsághoz intézett szózatából) ,,Június 18-án kerül országgyűlési tárgyalásra az a törvényjavaslat, amely az Egyház iskolajogát, az ôsök áldozatával emelt iskoláinkat, internátusainkat, épületeinket akarja elvenni. -- Mi aznap reggel 8 órakor az egész országban könyörgô szentmisére várjuk a hívôket, különösen a szülôket és iskolás ifjúságunkat. Azért imádkozunk, hogy a Mindenható kegyelmével, a Nagyasszony és magyar szentjeink közbenjárására, akadálytalanul érvényesülhessen a szülôk és az Egyház iskolajoga. Isten, aki vállunkra rakja a keresztet, hatalmas is annak leemelésére. -- Szentmise után egy negyedórán át szóljanak a templomok összes harangjai! Istenben bízunk, szent jogainkhoz ragaszkodunk és erôsen állunk a hitben!'' (1Pt 1,5.9) (Körlevél 1948. június 7-én) ======================================================================== A hazáról ,,Katolikus hitünk táplálja magyar hazaszeretetünket, mert arra tanít, hogy a hazaszeretet Istentôl belénk oltott és Krisztustól megszentelt érzés... Katolikus hitünk képesít a haza önzetlen szeretetére és ez óv meg bennünket a hazaszeretet eltorzító és veszedelmes túlzásoktól, mint aminôk az idegengyűlölet, fajimádat vagy a haza látszólagos érdekeinek Isten törvényei fölé való helyezése és így Isten haragjának kihívása.'' (1946. május 4-én) ,,Mi nem akarunk mások lenni, mint magyarok! Nem tűrjük, hogy magyarok Magyarországot ócsárolják! A magyar ne juttassa a magyart lakat alá! A magyar ne árulkodjék a magyarra! Mi megbecsülünk mindenkit, akik egyek velünk magyarságunkban. Azon leszünk, hogy a könnyezô Szűzanya ne sírjon hiába felettünk!'' (1946. szeptember 8-án) 1541-ben a segítôbôl hódítóvá vedlett Szolimán szultán temérdek pompával bevonult Buda-Várába. A kifosztott Boldogasszony templomban lépcsôzetes trónust emeltetett és arról hirdette ki, hogy Buda a török birodalomhoz tartozik. Ezen a napon döfték át Magyarország szívét. Az ide-oda imbolygó magyarok szeme azonban ezen a napon kinyílt... Így érthetô, hogy a fôúr Losonczy István a teljes vagyonával és vérével védett Temesvárért meghalt, Szondy Drégely romjai alá temetkezik 150 emberével, Zrínyi Szigetvárnál megállítja a törököt, Dobó István pedig 2.000 emberével a török által birkaakolnak csúfolt Eger várát 100.000 pogánnyal szemben védelmezi. Mindenki letört, mindenki belehajolt az árba: úgyis hiába! És ha nem lettek volna ércemberek, elvitte volna az ár a nemzetet! Mi hazánk érdekében csak a bűntôl akarunk elszakadni, de az azután mindegy, hogy a múlt vagy a jelen bűneirôl van-e szó. A bűn lealacsonyítja a nemzeteket... Ahogy ôseink harminc nemzedéken át voltak, mi is vagyunk, leszünk, katolikusok és magyarok! Mindkettôben alapunk, erônk, megtartónk a Nagyasszony, aki az igazság tükre, a kígyófej megtiprója, tisztaság, élet, édesség, reménység a lesújtott és letört magyaroknak.'' (1947-ben a Boldogasszony év egri ünnepsége alkalmából mondott beszédbôl) ,,Ha Magyarország teljesen elbukik a marxizmus áradatában, egész Európa számára sírbaszáll a szabadság. -- Aki nem hiszi, jöjjön ide és lásson szemeivel!'' (Felhívás a világ püspökeihez, 1948. július 1.) ======================================================================== Mindszenty József bíboros elmondja szabadulása történetét és üzen a magyar ifjúságnak Mindszenty hercegprímás 1956. október 30-án kedden este szabadult ki; másnap a Nagy Imre kormány hivatalosan is rehabilitálta; rövid, mégcsak nem is négy és fél napi szabadsága alatt tett nyilatkozatait szóról szóra közöljük. ,,Kedden este 8 óra tájban, - kezdte a bíboros, -- megjelent a felsôpetényi Almásy kastélyban lévô szobámban a gondnok és az ôrség küldötte. Közölték velem, hogy fogvatartásomat törvénytelennek és indokolatlannak tartják és ettôl a pillanattól kezdve szabad vagyok. Azonnal indulni akartam, de semmi szállítóeszköz nem állt rendelkezésre. Ekkor érkezett meg a rétsági honvédség különítménye. Felajánlották azonnali elszállításomat kívánt helyre. Én a budai prímási hajlékot jelöltem meg... Elindultunk. Az úton a nép csodálatos nagy lelkesedése közepette csak lassan haladhattunk és nagyon megkéstünk. Így csak hajnali 4 órakor tértünk pihenôre a rétsági honvédkaszárnyában, ahonnét szerdán reggel 6 órakor indultunk Budapestre a rétsági honvédek kíséretével. Egyetemisták, matrózok és más alakulatok nagy számban kérték, hogy csatlakozhassanak hozzánk. Vácon, Újpesten át érkeztünk a fôvárosba a nép virágai és örömei között... A bíboros mintha érezné a lelkünkben felmerült érzéseket, kérdezés nélkül mondja: ,,Ami elmúlt, az lepel alá kerül. Senkivel szemben nem érzek ellenszenvet, annál kevésbé gyűlöletet, ha éreznék, kitépném szívembôl! Mert most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség.'' Mindszenty József ezután a magyar ifjúság történelmi hôsi harcait méltatta, mélységes együttérzését fejezte ki az elesettek és hozzátartozóik iránt. Befejezésül megkérdeztük a fôpapot, mit üzen Magyarország hercegprímása a forradalmi magyar ifjúságnak? -- Csillogó szemmel, szinte áhítatos imádságként mondja: ,,Igazán az öreg Toldi Lôrincné szavai tolulnak ajkamra: Lelkemtôl lelkedzett gyönyörű magzatom. Csakhogy szép orcádat még egyszer láthatom. Gyönyörű látni téged magyar ifjúság, ilyen nagynak, szépnek! Legyen hitetek és ragaszkodjatok az erkölcsi alaphoz mindenben és mindenkor!'' (Igazság, 1956. november 2.) ======================================================================== Mindszenty hercegprímás nyilatkozata a magyar és külföldi sajtó képviselôi elôtt (1956. november 1-jén, az MTI szövege szerint) ,,Hosszú fogság után szólok a magyar haza valamennyi gyermekéhez. Senkivel szemben nincs gyűlölet szívemben. Csodálatraméltó hôsiesség szabadítja meg most a hazát. A világtörténelemben páratlan ez a szabadságharc. Minden dicsôséget megérdemelnek fiataljaink. Hála és imádság az áldozatokért, honvédségünk, munkásságunk, földmíves népünk példát mutatott az együttes hazaszeretetre... Az ország helyzete rendkívül súlyos. Napok óta hiányzik az élet folytatásának minden közös elôfeltétele. A legsürgôsebben meg kell találnunk a kibontakozást. Most tájékozódom, két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez.'' (MTI 1956. november 1.) ======================================================================== A hercegprímás rádiószózata Budapesten 1956. november 3-án ,,Igen gyakori mostanában annak a hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva ôszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom; nem kell szakítanom múltammal, Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönöztetésem elôtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyôzôdésem mellett. Nem mondhatom, hogy most már ôszintén beszélek, mert én mindig ôszintén beszéltem; vagyis kertelés nélkül azt, amit igaznak és helyesnek tartok. Ezt csak folytatom itt, mikor közvetlenül személyesen, tehát nem magnetofon hangfelvételei útján szólok az egész világhoz és a magyar nemzethez. Rendkívül súlyos helyzetünkrôl külföldi és belföldi viszonylatban kell szétnéznünk. Oly távlatból kívánok megállapításokat tenni, ahonnan áttekintés nyílik, de sorsunkhoz viszont oly közel hajolva, hogy mondanivalómnak meg legyen a gyakorlati érvénye mindnyájunk számára. A külföld felé élôszóval ma elsô ízben köszönhetem meg azt, amit nekünk nyújt. Mindenekelôtt a Szentatyának, XII. Pius pápa Ôszentségének fejezem ki személyes hálámat, hogy a magyar katolikus Egyház fejérôl oly sokszor megemlékezett. Mellette mély hálámat küldöm azoknak az államfôknek, a katolikus Egyház vezetôinek, a különbözô kormányoknak, parlamenteknek, közéleti és magántényezôknek, akik a börtönömben töltött idô alatt hazám és sorsom iránt részvéttel és segítô szándékkal viseltettek. Isten jutalmazza meg ôket ezért. Ugyanígy hálát érzek a világsajtó képviselôi és a rádiók világhálózata iránt, amelynek elektromos hullámai a humánum egyetlen légi nagyhatalmát alkotják. Örülök, hogy ezt most végre szabadon megmondhatom. Másrészt arról óhajtok beszélni, hogy az egész kultúrvilág, a külföld, úgyszólván osztatlanul mellénk áll és segít. Számunkra ez ugyanis sokkal nagyobb erô, mint amennyi nekünk magunknak van: mi kis nemzet vagyunk. Kis ország a földgömbön. Ám valamiben mégis elsôk vagyunk: egy nemzet sincs, amely ezeréves történelme során nálunk többet szenvedett volna. Elsô királyunk, szent István uralkodása után nagy nemzetté fejlôdtünk. A nándorfehérvári gyôzelem után, amelynek 500. évfordulóját üljük, nemzeti létszámunk egyezett az akkori Angliáéval. Ám folyton szabadságharcokat kellett vívnunk. Legtöbbször a nyugati országok védelmében. Ez megakasztotta a nemzetet s mindig újra saját erônkbôl kellett felemelkedést keresnünk. Most van az elsô eset a történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kultúrnép valóban hathatós rokonszenvét élvezi. Mi megvagyunk illetôdve; egy kis nemzet minden tagja szívbôl örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. A gondviselést látjuk benne, amely a külföld szolidaritása által valósul meg, úgy ahogy himnuszunk zengi: ,,Isten áldd meg a magyart... nyújts feléje védô kart''. Himnuszunk így folytatódik: ,,ha küzd ellenséggel'' -- De mi még rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincs ellenségünk, azért mi sem vagyunk ellenségei senkinek sem. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. Egy olyan nemzetnél, mint a magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökeredzik a múltba, különbözô korszakok ismerhetôk fel abban az érzésben, amivel helyet foglal a többi nép között. Fordulatairól, árnyalatairól le lehet olvasni a fejlôdés jegyeit. Korunknak azonban ebbôl a szempontból általános jellemzôje, hogy minden népnél egy irány felé halad a fejlôdés. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. Nemzeti érzés virágozzék az egész világon, a népek közös kincseit képezô kultúrértékek területén. Így az egyik ország haladása a másikat is elôre viszi természetszerű okoknál fogva; fizikai életfeltételeik szerint is mindjobban egymásra utaltak a népek. Mi magyarok, az európai népek családi, bensôséges békéjének zászlóvivôjeként akarunk élni és cselekedni. Nem mesterségesen hirdetett, de valódi barátságban mindegyikkel, sôt még további tájakra is emelve szemünket, mi, a kis nemzet, barátságban, zavartalan, békés, kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas Orosz Birodalommal egyaránt. Jószomszédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Belgráddal. Ausztriát ebben a tekintetben úgy kell megemlítenem, hogy mostani vajúdásunk kapcsán tanúsított magatartását máris minden magyar a szívébe zárta. Egész helyzetünket azonban az dönti el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a határainkon belül levô katonai erejével. Rádiójelentések adták hírül, hogy ez a fegyveres erô növekszik. Mi semlegesek vagyunk. Mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merül fel az orosz birodalom vezetôiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg Oroszországot! Ôszintén reméljük, hogy az orosz fegyveres erôk mielôbbi kivonása országunkból megtörténik. Belsô helyzetünket azonban az is válságossá teszi, hogy az elôbb mondottak miatt a munka, a termelés országosan megállt. Közvetlen éhínségbe kerültünk. Szabadságharcát egy csontig soványított nemzet vívta. Ezért a munkát, a termelést, a helyreállítási feladatok elvégzését mindenütt azonnal fel kell venni. Saját összességünk, nemzetünk érdekében a nemzet életének folytatása szükséges -- haladéktalanul. Amikor ezt megtesszük, nem tévesszük szem elôl a következôket: tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc, 1945-tôl egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erôszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a megtagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegeit ütik annak minden porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak errôl még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felôl. Ennek a ténynek valóságát maga a nép semmilyen mellékcélra, illetéktelen elôny érdekében nem engedi elcsavarni, kiaknázni. Új, visszaélésmentes választás szükséges, amelynél minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenôrzés mellett. Én párton kívül és állásom szerint felül is vagyok és maradok. Figyelmeztetek ebbôl a tisztembôl minden magyart, hogy a gyönyörű egység októberi napjai után ne adjanak helyt pártviszályoknak és széthúzásoknak. Mert az országnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre. Maga a politizálás is ma másodrendű ügy: a nemzet léte és a mindennapi kenyér a mi gondunk. A bukott rendszer örököseinek eddigi visszatekintô leleplezései feltárták, hogy a törvényes felelôsségre vonásoknak minden vonalon és pedig független és pártatlan bíróság útján kell bekövetkezniök. Magánbosszúkat el kell kerülni, ki kell küszöbölni. A bukott rendszer részesei és örökösei külön felelôsséget viselnek saját tevékenységükért, mulasztásért, késedelemért, vagy helytelen intézkedésért. Leleplezô vallomásokhoz nem fűzhetünk egyetlen megállapítást sem, mert az országos munkafelvételt és a termelés folytatását hátráltatná. Ha a kibontakozás az elhangzott ígéretek szerint tisztességesen halad elôre, ez nem is lehet feladatunk. Hangsúlyoznom kell azonban a tennivalók tárgyi foglalatait: jogállamban élünk, osztálynélküli társadalom, demokratikus vívmányokat fejlesztô, szociális érdekektôl helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni az egész magyar nemzet. Mint a magyar katolikus egyház feje viszont kijelentem, hogy -- amint azt a püspöki kar 1945-ben, közös körlevélben kijelentette -- nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irányával, sôt az egészséges fejlôdést mindenben elômozdítjuk. Azt a magyar nép természetesnek találja, hogy nagymúltú és nagyértékű intézményeinkrôl gondoskodni kell. Ugyanebben a minôségemben továbbá röviden megemlítem, az ország 6 és félmillió katolikus híveinek tájékoztatására, hogy a bukott rendszer erôszakának és csalárdságának minden nyomát egyházi vonalon felszámoljuk. Ez nálunk ôsi hit- és erkölcstanunkból, az Egyházzal egyidôs jogszabályokból önként adódik. A nemzethez intézett mostani szózatom más részletekre tudatosan nem terjed ki, mert amit mondottam, világos és elég. De végezetül egy kérdés felvetése mégsem hagyható el: Mit gondolnak a bukott rendszer örökösei? Ha az általuk megbélyegzett elôdeik valláserkölcsi alapon álltak volna, elkövették volna-e mindazt, aminek következményei elôl menekülni kényszerülnek? A keresztény hitoktatás szabadságának azonnali rendezését, a katolikus Egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának visszaadását joggal elvárjuk. Ettôl a pillanattól kezdve figyeljük, hogy ígéretek és cselekedetek födik-e egymást, és ami ma keresztülvihetô, azt senki se halassza holnapra. Mi, akik figyelünk és elômozdítani kívánjuk az egész nap javát, bízunk a gondviselésben, -- s nem hiába.'' ___________________ Mindszenty bíboros szavai szólnak mindenkor, mindannyiunkhoz. A világ országútját járó magyar erôt, vigasztalást nyer belôlük és krisztusi útmutatást egy új ország felépítéséhez. Szelleme továbbharsog a magyar lelkekben: ,,Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességemet rójja rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata''. (1948. november 16-i pásztorlevélbôl) ======================================================================== Mit mond nekünk? ,,Mindszenty Breviárium'' elsô és második kiadása Fôpásztorunk 1945-tôl 1956-ig terjedô életszakaszáról adott tömör áttekintést. A következô oldalakon folytatni kívánjuk a Nagy Magyar Fôpapnak az Egyházért és Hazáért való egyedülálló küzdelmének szemelvényekbeni ismertetését. A szovjet megszállás alatti hôsi és a vértanúságot is vállaló kiállásával, valamint az emigrációban végzett ,,missziós'' munkájával megismertette a kommunizmus igazi arcát, és az orosz imperializmus alattomos, hódító szándékát. A földkerekséget átfogó lelkipásztori útjaival, a szó szoros értelmében ,,halálra'' dolgozta magát. Legutolsó dél-amerikai lelkipásztori útjáról 1975. IV. 20-án betegen érkezett vissza Bécsbe, ahol sürgôs operációját követôen május 6-án hôsi lelkét visszaadta Teremtôjének. De Mindszenty József a Fôpásztor most is köztünk él, nem testileg, de Végrendeletével szellemileg! Ahogyan azt König bécsi bíboros-érsek azt temetésén megfogalmazta: Defunctus adhuc loquitur -- HOLTÁBAN IS BESZÉL! ,,Ma nem csak Magyarországról és a magyar kereszténységrôl van szó, hanem az egész keresztény világról, Hitrôl és Kultúráról. Mi magyarok történelmünk folyamán, máskor is voltunk abban a helyzetben, hogy önmagunk idôleges érdekeit félretéve -- szolgáltuk az egyetemes kereszténység ügyét. Most is helyt kell állnunk a kereszténység és az istentelen bolsevizmus harcában. Ez a mi történelmi helytállásunk értelme. A Nemzet EZT a feladatot hajtotta végre 1956-ban!'' Ma már a budapesti Szent István Bazilika -- németektôl kapott -- harangja hirdeti érchangjával a német nép köszönetét, amiért a magyar nép megnyitotta határait és ezzel hozzájárult a Berlini Fal ledöntéséhez. Hálát adhatunk a Gondviselésnek, Aki megáldotta fáradozásainkat és áldozatainkat, azért is, hogy ezt valakik észrevették bennünk. ======================================================================== Mi a célunk, a legfontosabb teendônk? Errôl 1973-ban a kanadai magyarsághoz írt levelében így szólott: ,,Isten fiatal, Övé a jövô! Ô nemcsak a múlt, a hagyományok, a valamikori nagyságok tudója, hanem az újnak, a jelennek, a fiatalnak, a holnapnak az elôhívója egyénekben és népekben, akik nem adják föl magukat. Ezért nincs helye a csüggedésnek (bár) a mi szívünk megremeghet a nehéztôl, az ismeretlentôl és a lehetetlennek látszótól!'' ======================================================================== A testamentum Mikor vértanú-életű Bíborosunk végrendelete elsô fogalmazványát 1962. X. 19-én az amerikai követség félfogságában papírra vetette, egyetlen fillér saját vagyona nem volt, de nem is tartott rá igényt, mert a szegénységet önként választotta, mivel nem kívánt elkötelezettje lenni senkinek. Száműzetését követôen nagylelkű jótevôk adományaiból élt és utazott, de még abból is jótékonykodott. Ám annál nagyobb volt az a szellemi Kincs, amit helytállásával és vértanúságával halmozott fel magában és adományozott végakaratában nekünk, szenvedô népének, a magyar püspöki karnak, fôegyházmegyéje papjainak és híveinek. Tengereken innen és túl ezt üzente hontalan magyarjainak: ,,Gyötrelmes sorsotokban, amíg Isten végtelen könyörületébôl jön a Virradat, éljetek hűségesen Istenhez, Egyházhoz és történelmi Hazátokhoz... Mielôtt szemeim megtörnének, nem ember, nem puszta érzelem, hanem Isten és Ôseink mondatják velem -- és ezt szeretném minden magyar párnája alá tenni -- legyen bárhol széles e világon, hogy ne legyen nyugta az ösztökétôl halála órájáig: A MEGMARADT KEVÉSBÔL ÚJRA KELL ÉPÍTENÜNK A HAZÁT! -- Ez a dolgunk ezen a világon! Ettôl szabadulni nem tudunk, csak elbújni elôle... Tegyétek félre a versengést, a mértéktelen nagyravágyást... Mindenki ott tegye meg a magáét, ahová az élet állította! Ez a végrendeletem, ezért éltem, élek és imádkozom itt az Örökkévalóságban.'' ======================================================================== A Jópásztor Vértanú-életű Fôpásztorunk, közel 8 éves bebörtönzése, majd kereken 15 évi ,,elszigeteltsége'' után 1971. IX. 28-án VI. Pál pápa utasításának engedve Bécsbe került és már onnan haladéktalanul megkezdte fôpásztori munkáját. Végiglátogatta a négy kontinens magyarságának fôbb központjait, hogy megerôsítse ôket hitükben és nemzettudatukban. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk szívbemarkoló beszédeibôl, tanításaiból. A száműzött Prímás már 1971. adventjén írt körlevelében felhívta a magyarság figyelmét, hogy ,,Nyelvében él a Nemzet!'' Továbbá, hogy a család a reménység horgonya, ahol nem szabad hagyni elhalkulni nyelvünket. A paptestvérek lelkére köti -- elfoglaltságuk mellett is - - a családlátogatást! Kiemeli a tettekben megnyilatkozó felebaráti szeretetet, különösen a rászorulókkal szemben. Többízben kifejtette: ,,Vegyük át a cserkész fogadalom mindent kifejezô lényegét: a cserkész ahol tud segít!'' Legyen ez példa: a magyar ahol tud segít a másik magyarnak! ======================================================================== A Kölni Dómban, 1973. V. 1. Mindszenty Fôpásztorunk, már mint veszprémi püspök, majd mint esztergomi érsek és bíboros is, legfontosabb feladatának a ,,lelkipásztorságot'' tartotta és folytatta egészen haláláig. Három ünnepi beszédébôl kis rövidítéssel az alábbiakban részleteket közlünk: Mindszenty bíboros beszédében hangsúlyozta, hogy a ,,bezártnak és a kizártnak'' kapcsolatuk van egymással, és ennyi idô után van mondanivaló egymásnak. A bérmálkozókhoz jöttem, de jöttem a bérmaszülôkhöz is, jöttem az ifjúsághoz akik most kezdik a keresztény nagykorúságot. ,,De ünnepeljük ma a szentistváni jubileumot is, és beszélünk annak ikergondolatáról a Patróna Hungaria-ról, a Magyarok Nagyasszonyáról is. 1038. augusztus 15-én az Isten Anyjának Mennybemenetele -- amit már a következô esztendôben Magyarok Nagyasszonya ünnepének neveztek. Szent István királyunk haldokolva magához hívatta az ország egyházi és világi felelôs vezetôit és a Szent Korona jelenlétében megemlékezett népünknek árvaságáról itt Közép-Európában, a nagy átjáróhelyen, és ágrólszakadtságunkról itt Európában s fogta a Szent Koronát és fölajánlotta az Isten Anyjának. Mert ahol emberekben nincs segítség, ott a természetfölöttibôl kérünk segítséget Ônála. Ez egy gyönyörű ténykedés volt, méltóan fejezte be Szent István életművét. Ez a felajánlás kezdeményezésben egyedülálló a nemzetek és a világ történelmében. A második fölajánlás követte az elsôt, mindjárt az Árpádház kihalta után, 1317-ben, amikor Anjou Róbert Károly legyűrte az évtizedeken keresztül rendetlenkedô, fegyelmezetlen oligarchákat és akkor ô is fölajánlotta Szepeshelyen Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának. Harmadszor 1693-ban, a 456 esztendôs török idôk vége felé ajánlották fel az országot Máriának. Akkor a király augusztus 15-én odaállott az oltár elé és latin nyelven megköszönte az Isten Anyjának, hogy a törököktôl megszabadította az országot... Aztán a millennium idején, 1896-ban I. Ferenc József apostoli király és Vaszary Kolozs hercegprímás ajánlották fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának... Ez gyönyörű kezdeményezés a történelemben. Utána példaképpen vették át Franciaország, Németország, Lengyelország, Dánia és így tovább. Csak van valami különbség a kettô között. A többi nemzetnél általában csak vallási jellege volt. A szentistváni ténykedésben pedig volt közjogi jelleg is. És a magyar nép bekapcsolódott rendkívül erôsen a Nagyasszony tiszteletébe... Ez nekünk történelmi jellegzetességünk és ezért is ragaszkodunk a Mária-tisztelethez. A bíboros szentbeszéde további részében leírta az 1691-es nagy máriacelli zarándoklatot, melyen jelen volt a nádor hitvesével, több püspök és számos vezetôember, de 1500 meglett szép szál férfi, 3860 legény és ugyanannyi pár leány is. S amikor beérnek a kegyoltár közelébe Máriacellben, kitárják a kezüket és úgy viszik a hálájukat a töröktôl való megszabadulásért. Ezt a képet -- folytatja a prímás -- ne felejtsük el! Nekünk is így kell mennünk az Isten-Anya elé, amikor majd Magyarországot kegyesen megszabadítja! És együtt imádkoztak vezetôk és a nép. Ez van rendjén minden ország életében, hogy a vezetôknek is legyen Istenük, a vezetôk is ismerjék a bűnbánatot és imádságot. A nép akkor lehet nyugodt, ha az Úr oltáránál is találkozik vezetôivel... Az Isten Titeket magyaroknak teremtett és ezt a teremtôi rendelkezést nekünk sosem szabad elfelejtenünk! ======================================================================== Toronto (Kanada), 1973. IX. 23. Megrázó amit a magyar sorskérdésekrôl mondott: ,,1500 körül Magyarország lakosság dolgában egyenlô volt Angliával, Franciaországgal, s Magyarország nemzeti egysége pedig nagyobb volt mint akármelyiké a háromból. Ma hetedrésze vagyunk azon országok egyikének, másikának, harmadikának. Mi történt itt? Mi a Kárpátok vonalán éltünk és a Duna vonalán, a népek átjáróházában, a viharpontok ölén. S mi védtük az egész európai civilizációt. Megkezdjük mindjárt a XI. században. Szent László királyunk vezetésével védtük az Ázsiából betörô népektôl; és a XIII. században jött a mongol had és kétmillió magyarból odaveszett 1,1 millió. Mindjárt utána 1334-ben öt tatárjárás után -- mert nemcsak egy volt -- , öt tatárjárás után 1334-ben megjelent a Balkánon a török három világrészes birodalma. És mi ezzel viaskodtunk -- nem 150 esztendeig, mint tanultuk az iskolában, hanem 1334-tôl 1791-ig -- 456 esztendeig. És ekkor az 1500 évi négy és fél millió lakosságból odaveszett, nem számítva az elmaradott s természetes szaporodást, kétmillió nyolcszáznegyvenezer ember, az élô állományból. Aztán jött késôbb, most napjainkban egy újabb dolog: 15 esztendô alatt az anyaméhekben meggyilkoltak 3,1 milliót. 22 szultán nem tett akkora kárt a magyar népességben, mint amekkorát tett az újabb 15 esztendô. A magyarság megszéledt, mind az öt világrészben ott vagyunk mint menekültek, és itt is van baj. Nem e helyet értem, hanem az öt világrészre mondom. A késôbb érkezett ifjúság nem egy országban úgy dolgozik a maga elômenetelén és érvényesülésén, hogy gyengül a magyar múlthoz, a magyar történelemhez, a magyar hagyományokhoz való ragaszkodása. Üzenjük haza innét ma: Magyar nôk, ne dobjátok el az anyai méltóságot magatoktól. Ne akarjatok egy rangon lenni az utcai nôkkel. E között a kettô között áll a választás és nincs más. Az ifjúságot pedig kérjük világszerte, ahol vannak, olyan mérvben, mint ahogy hibában vannak, el ne szakadjanak a magyar templomok tanításától, a magyar történelmi iskolák tanításától, az ôsök, a temetôk tanításától, és el ne szakadjanak a szép családi szentélyektôl, melyek odahaza voltak, ôseink körében. Amit mondtam, nem elcsüggesztésre mondtam. A Szent István millenniumból merítünk mi biztatást arra, hogy a hibáinkat levetkôzzük. Lelki megújulásból lehet csak nemzeti föltámadás.'' ======================================================================== A történelmi egyházak keresztényi együttműködésérôl Kanadai missziós körútján 1973. szeptemberében a montreáli szentmiséjét követô díszvacsorán, pohárköszöntôjében ezeket mondta: ,,Ritka alkalom, hogy ennyi vendéggel ülök egy asztalnál. Az elmúlt években magános ,,vendég'' voltam cellámban. S nem álmodtam, hogy ma este 400 magyar emberrel vacsorázhatok. Kedves házigazdánk üdvözlô szavaiban megcsillant, hogy itt van mindenki, aki magyarnak tekinti magát, akármelyik valláshoz tartozzék is, vagy társadalmilag álljon... Így van ez jól! Ideje, hogy egyek legyünk magyarságunkban, s hogy semmi másban nem, de hazaszeretetünkben versengjünk egymással... Ha aztán vagy az egyiknél, vagy a másiknál valami baj lenne -- s hol ne volna ilyesmi mostanában -- mutassuk meg irgalmasságunkat, s mutassuk meg szeretetünket, akármelyik anyakönyvbe lennének is bevezetve... Otthon, ilyesmit tapasztaltam, különösen az 1945--47-es években, amikor a nagy ,,manifesztumok'' történtek az országban. Akkoriban egy kisközségben voltam elszállásolva egy református kisgazdánál, aki négyfogatos díszhintóval vitt be a katolikus Mária-napra Debrecenbe. Közben a bakról visszafordulgatva ezt mondta: Csak egyet szégyenlek, - - (ô a saját két lovához kölcsönkérte a harmadik és negyedik lovat, és heteken át összebarichtolta ôket, s most minden hiába volt) -- annyi a tömeg az utakon, hogy nem tudnak repülni a lovaim. -- Hát ez volt egyik akkori kedves élményem. Ezt most hozzáteszem mai pohárköszöntôm csokrához és ürítem poharamat a kedves házigazdánk és összes vendégtársaim egészségére!'' Bíborosunk, számos más alkalommal is kifejezte protestáns magyar testvérei iránt érzett ôszinte honfitársi megbecsülését. Tette ezt pl. azzal a többízben használt kifejezéssel: ,,Legyen bár munkatársaink közül bárki is, aki Debrecen felé néz, avagy Pannonhalmára tekint is... fô, hogy hű magyar legyen!'' Ugyancsak emlékeztetett a Máriás lobogók alatt küzdô, és pénzeiken Mária-képmást ábrázoltató erdélyi fejedelmek tetteire. Nem utolsó sorban ismeretes, mennyire összehangoltan tettek hitet a magyar szabadság mellett az 1956-os dicsôséges Szabadságharcunk idején Ravasz László ref. püspökkel. ======================================================================== Frankfurti sajtókonferencián, 1974. X. 10. ,,Emlékirataim'' c. könyve megjelenésekor, nyilatkozatának három fô iránya volt. (1) Hálát adott a Gondviselésnek, hogy 23 éves keserű helyzete után, betegségei ellenére is ép testtel és lélekkel került ki a szabad világba. (2) Kimondhatatlan örömöt szerzett, hogy ,,a másfélmilliós emigráció körében folytathatom a lelkipásztorkodást... Örülök annak, hogy most megjelenhetett emlékiratom... és alkalmat nyerek arra, hogy rámutassak: mi vár a világra a kommunizmus révén. (3) Vannak szomorúságok is a jelen pillanatban. Elôször itt van az Egyház, a Világ helyzete... Aztán fáj nekem Nemzetem és magyar Egyházam sorsa. Az istentelen rendszernek elkötelezett püspökök és papok, az istentelenség és az embertelenség szolgálatában állnak. Nagyon félô az, hogy az isteni Kinyilatkoztatás és benne a Szentírásnak az Igéi kiüresedéshez és a nép lelkében hitelt-vesztetté lettek!'' -- Sajnos, ez tökéletesen bekövetkezett. A közel 8 millió keresztény felekezetű hívôbôl jó 6 millió lett közömbös hitű, és csupán anyakönyveikben ,,léteznek''. Mindez a veszteség a hitismeretben sekélyes, téveszméket majmoló, így a kor lélekölô hatásainak kiszolgáltatott, a tiszta értékekben való hitelvesztettségnek tudható be. A Fôpásztor beszédében nyomatékos helyet kapott: ,,A magyar történelem --- mostani fázisában, a Rendszer 15 év alatt kiirtott 3.150.000 magzatot. (1974) Ehhez hozzáadhatom azt a jó másfélmillió emigránst, akiket túlnyomó részt Ez A rendszer tett hazátlanná és számkivetetté. Ez együtt több mint öt és félmillió magyar, azonos az 1490-beni Mátyás halálakori lakosság létszámával! Maga Kádár János, 15 év alatt elpusztított 3.150.000 méhmagzatával -- mellyel sajnos világelsôk lettünk -- több embert pusztított el, mint 22 török szultán 456 éven keresztül. Ha valahol létezik az emberi jogoknak csúffá tétele, akkor Magyarország tipikus példája ennek. (Az egyik újságíró azt kérdezte, hogy személyében ellentétbe került-e a Pápával, -- mondván: a Szentatya megtiltotta, hogy közzé tette Emlékiratait?) -- Én nem tartom tilalomnak, csupán csak aggálynak, amint ez könyvemben benne van. A Szentatyának arra nézve volt aggálya, hogy a könyvemben érintett tettesek majd engem támadni fognak. Nagyobbnak gondolta a tettesek táborát. Aztán kiderült mára már csekély a számuk, mert velük is az történt, mint amit velünk tett a bolsevizmus. Saját embereit is felfalta. Nekem egyébként is 30 év alatt egyel több támadás, igazán nem tesz semmit, én úgy hozzá szoktam ezekhez, mint kutya a veréshez.'' ======================================================================== Cleveland, 1974. V. 26. A Keletoldali Református-Evangélikus egyház közös fogadásán: ,,Azért jöttem járni a világrészeket, hogy találkozzam az én keresztény véreimmel. Egyik szónokunk említette Bocskay Istvánnak a korát és emlékét. Ô élenjáró a magyar szabadságharcosok között. Eredeti szándéka az volt, hogy a kis magyar nemzet, a két világhatalom között meg tudjon állni. Ami a keresztény egyházak közötti harcot illeti, mai visszatekintéssel: fájdalmas. Nem örülünk ennek a küzdelemnek, de felajjzuk lelkünket arra, hogy mostani, mindent meghaladó történelmi küzdelmünkben már csak egyben versenyezzünk: a keresztény hitben való megmaradásban és a tántoríthatatlan hűségű hazaszeretetben. Persze a hűség nem ehhez a rendszerhez... hanem a hűség a történelmi Magyarország egységének és függetlenségének eszméjéhez. Ebben a gondolatban erôsítsük a magyar tábort, tehát hitben és nemzeti érzésben! Ezért jöttem ide... Ha kegyetek kívánják, szívesen adom áldásomat.'' ======================================================================== Utolsó körlevél, 1975. IV. 21. A Hercegprímás körlevele bevezetôjében felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az emigrációban élôk számára írta, hanem ,,jelenlegi helyzetükben'', hazai véreinek is! ,,Amióta 1971. szeptember 28-án el kellett hagynom nekem is hazámat, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal járom a világot és keresem az egész földgolyóra szétszóródott magyarokat: Torontótól a Fokföldig, San Franciscótól Új Zélandig. Most eljutottam Dél-Amerikába is. Miért teszem ezt 83 súlyos esztendôvel a vállamon? -- Azért, mert erre kényszerít a világon legárvább népem szolgálata, amit elvállaltam akkor, amikor boldogemlékű XII. Pius pápa 1945. IX. 16-án -- hazánk legújabb történelmének talán legnehezebb esztendejében -- kinevezett esztergomi érseknek és ezzel Magyarország hercegprímásának. Mi a célja ezeknek a látogatásaimnak? -- Az, hogy a számkivetés immáron 30. esztendejében hitet és reményt öntsek a lelkekbe, ha már csüggeteg. Hitet, hogy nem volt hiábavaló eddigi küzdelmetek, ha hívek maradtok apátok és ôseitek szent örökségéhez, amit Szent István király hagyott reánk végrendeletében. És ez a végrendelet így szól: HŰSÉG az Úr Istenhez, KRISZTUSHOZ, a NAGYASSZONYHOZ, EGYHÁZHOZ, és a magyar HAZÁTOKHOZ! Szétszórtságban lehetetlen mindenkit elérnem. Ezért írom ezt a körlevelet, hogy írott szavam elérje a kisebb magyar csoportokat, sôt az összes magyar családokat is. Ha le is szakított benneteket nemzetünk Életfájáról ez a legnagyobb történelmi vihar, s messze világrészekbe sodort, ne váljunk örökre elhalt rügyeivé, elszáradt leveleivé a Magyar Életfának! Öntudatosodjatok! Eszméljetek rá, hogy Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Hunyadi János, Rákóczi, Zrínyi és Széchenyi népe vagyunk! Ne felejtsétek el szüleitek nyelvét! IMÁDKOZZATOK MAGYARUL! Írjatok magyar levelet hazai barátaitoknak. Olvassatok magyar újságot! Találjatok egymásra a szétszórtságban, mert hisz nem csak ,,ôsei'', de testvérei is vagytok egymásnak! Az, aki magyarságában erôs és képzett, az segítse azt, aki már ingadozik, hozza vissza a magyar közösségbe! Ám, mindez csak kezdet, a felrázás, a magyar lélekébresztés! Fajtánk bátor, találékony és életre való! Miért nem tud azzá lenni a magyarság vonalán is? ======================================================================== Mementó, teendôink összefoglalója ,,Ha minket is elfúj a sors zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyarja! MAGYARSÁGUNK VÉGVESZÉLYBEN TESPED! Vészkorszakaink közül, méreteiben és következményeiben legjelentôsebb az 1956 és 1996 közötti évek lélekszám csappanása. A tények: (1) a magzatként legyilkoltak száma 1950--1988 között hivatalos statisztikák szerint ötmillió fô volt, és ebben nem szerepelnek a statisztikát megkerülô magzatölések! (2) Az ország népessége 1956 után egyre kisebb mértékben nôtt, majd 1981-tôl fokozatosan fogyott. Így 1981--89 között 334.700 lélekkel, 1990--94 között további 129.141-gyel csökkent, tehát összesen 463.800 lélekkel, azaz Debrecen és Gyôr együttes lakosságának megfelelô számban! (3) A lakosság életkori megoszlása is végzetesen alakult: a 0-14 évesek számaránya az 1910 évi 34,7%-ról 20%-ra csökkent; a 60 éven felülieké e statisztika szerint 8%-ról 20%-ra emelkedett. (4) A gyermekszámot, több tényezô is negatívan befolyásolja, így a világ romló erkölcsi állapota, valamint az az általános gazdaságpolitikai igyekezet, miszerint az egy fôre esô jólétet a család-nagyság csökkentésével igyekeznek szinten tartani. Ezt a politikát a Kádár rendszer vitte ,,tökélyre''! Ezen gazdaság-, ill. népességpolitika érvényesítését támogatja a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a médiákat birtokló multinacionális ,,háttértényezôk''. (5) Az ún. ,,rendszerváltás'' sem hozott javulást a magyar népesedés területén. (Ez idôszakban szavazták meg az ABORTUSZ törvényt 1992. XII. 17-én, és ezzel tovább gyorsult a népességfogyás. Ezt csak tetézte az 1995-tôl folytatott családellenes szociálpolitika. Ezek a számok beszélnek és vádolnak! Kiút? Bíztatás? Megoldás? Mindenek elôtt a haláltusájába szédült nemzet végveszélyérzetének tudatosítása! Megértetni a társadalommal a probléma nagyságát -- és ha érti is, -- annak felismertetése, hogy ISTEN NÉLKÜL NEM MEGY! Hallgassunk a kiáltásokra! Fogadjuk meg Fülep Lajos és Mindszenty tanácsát. Fülep így bíztat bennünket a ,,Magyarság pusztulása'' c. művében: ,,Ahányan vagyunk, akik látják a veszedelmet, tegyük össze hangunkat és kiáltsunk segítséget, míg meg nem hallják hangunkat, és meg nem értik; hogy tovább egy napnak, egyetlen órának sem szabad haszontalanul elmúlnia. Azonnal meg kell mozdulnia minden hivatott tényezônek, és a legvégsôkig megfeszített erôvel megtennie mindent a mentés terén!'' Mindszenty Bíboros Fôpásztorunk már 1946. évi Fôegyházmegyei körlevelében ostorozta a bűnös magzatirtást: ,,Igen megsiratni való gyász az, ha a temetô nem a város, vagy a falu végén, hanem mindjárt az édesanya méhénél kezdôdik. Ha az asszony nem szülô, hanem gyilkos, -- NEM ÉLETET FAKASZT, HANEM ÉLETET AKASZT, -- nem bölcsôt igazit, hanem sírt ás!'' A Fôpásztor 1962. X. 19-én írt végrendeletében ezt írta: ,,Ne engedjétek a szovjet érdekeket a magyar anyaméhig az esküszegô orvosok, és gyógyszerészek kezével. Aki teszi, engedi, tűri: MEGTAGADJA MAGYARSÁGÁT!'' 1974. májusában, halála elôtt egy évvel New Yorkban így szólt, anyáknapi szentbeszédében: ,,Az élet Isten ajándéka. Minden emberi ilet a Teremtô szándéka szerint jó és üdvös! E ténynek fényében az anyaság alapvetô jóságáról értjük meg keresztény hitünk tanítását. Itt, a világ e legnagyobb városában éjjel-nappal emberi életeket szakítanak meg, vágnak szét késekkel, maratnak agyon sósavval és tízezrével dobnak plasztik zacskókban a szemétdombra -- istentelen emberek élnek... HA NINCS ISTEN, MINDENT SZABAD! A prófétákkal, a 2000 éves kereszténység tanúival és -- minden egyes -- a világ kezdete óta, gyermekét szeretettel dajkáló édesanyával kérlek benneteket: tiszteljétek az Életet és térjetek meg!'' ======================================================================== Zárszó Isten, az egyének és nemzetek jövôjét, sokszor a lehetetlennek tetszô holnapban rejtette el. Bíznunk kell tehát, és nekilátnunk a ,,holnap'' elôhívásához. Az évezredes tragédiát, csüggedést és hôsiességet sem nélkülözô küzdelmekben hazát vesztettünk. De csak a térképészek asztalán, mert szellemi határunk: MÁRIA ORSZÁGA sértetlen maradt és kell is, hogy maradjon! A több százados tatár-török-Habsburg nemzetirtást, mi nem tetézhetjük a magzatölésekkel! Az I. Világháborút követte Trianon, a II. Világháborút követte Yalta, de a végsô kegyelemdöfés: 1956 volt! Azóta nem találjuk helyünket, nemzeti hivatásunkat. Ha nem találjuk, vissza kell mennünk nemzettudatunk ezeréves Ôsforrásához: SZENT ISTVÁN végrendeletéhez! Amint ezt Mindszenty Fôpásztorunk prófétai útmutatásaiban olvashatjuk: a Nemzet számára mindenkori ,,alapvetô gondolat a REGNUM MARIANUM eszméje volt. Amióta Szent István az országot népeivel és a Szent Koronával a Szent Szűznek ajánlotta és azt államjogilag is érvényesítette, azóta mi magyarok NAGYASSZONYUNKNAK hívjuk, országunkat pedig Mária Országának, Regnum Mariárium-nak.'' Ez az eszme azt jelenti, hogy az Istenanya Magyarország ÖRÖKÖS KIRÁLYNÔJE, Ô irányítja és védelmezi országunkat, HA MI KÖVETJÜK SZENT FIÁT, JÉZUS KRISZTUST ÉS ÉRVÉNYRE JUTTATJUK ÁLLAMI ÉLETÜNKBEN IS! Tehát a társadalomnak a vezetôktôl a legkisebbekig az Evangélium szellemiségét kell tükrözniük: vagyis Hitben és Szeretetben élni. Szent István és a Boldogasszony közötti ,,örökhagyás'', nem csupán jámbor hagyomány, de az ország vezetése által szentesített államjogi döntés! A Magyar Szent Korona, -- mely ennek az örökhagyásnak letéteményese -- ezáltal örök idôkre szóló jogi státuszt nyert Magyarország állami jogrendjében. SZENT ISTVÁN SZÖVETSÉGE ÉRVÉNYBEN VAN MA IS! ,,Mária Országa, mint egy kulcs volt a kezemben, a magyar történelem hullámhegyei és hullámvölgyei, a nemzeti nagyság és nemzeti tragédiák megfejtéséhez. Észbontóan fájó gondolat lenne, -- írta Fôpásztorunk 1948. újévi körlevelében -- ha az ôsi máriás földrôl... az Istenanyát száműzni engednôk, és Szent István történelmi értékű szerzôdését botorul felbontanók, megsemmisítenôk!'' Másik sarkpontja Mindszenty atyánk tanításának, így foglalható össze: Érjen össze a TEMPLOM, a CSALÁD, az ISKOLA és a TEMETÔ küszöbe! A világ népei közt, NEMZETÜNK egyéni HIVATÁSA: AZ ENGESZTELÉS! Adja Isten, hogy Nagy Magyar Hitvallónak és Vértanúnak a tanítását ne csak meghallgassuk, hanem kövessük is! Úgy legyen! ======================================================================== Litánia Mindszenty József szentté avatásáért (Könnyű László, St. Louis, USA) Uram, irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus kegyelmezz nekünk, Krisztus kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, hallgass minket, Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket, Krisztus, hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk! Keresztelô Szent János, Könyörögj érettünk! Istennek minden szentjei, Könyörögjetek érettünk! Magyarország szentjei, Könyörögjetek érettünk! MINDSZENTY BÍBOROS, -- aki a szenvedésben vigasztaltad néped, Köszönjük hűségedet! aki az éhezônek ételt adtál, Köszönjük hűségedet! aki a deportált magyarok érdekében szót Köszönjük hűségedet! emeltél, aki az üldözötteket rejtegetted, Köszönjük hűségedet! aki bűnbánatra hívtad meggyötört véreid, Köszönjük hűségedet! aki híveidet rózsafüzéres búcsúra Köszönjük hűségedet! vezetted, aki megtanítottad népedet újra imádkozni, Köszönjük hűségedet! aki megbékítettél minket Jézus Szent Köszönjük hűségedet! Szívével, aki visszavezettél minket drága Köszönjük hűségedet! Pátrónánkhoz, aki ellenségeidért imádkoztál, Köszönjük hűségedet! aki az erôszakkal szemben a szó és Köszönjük hűségedet! írás bajnoka voltál, aki a csüggedôket a vallás és Köszönjük hűségedet! történelem példáival tanítottad, aki a hitoktatás szabadságát védted, Köszönjük hűségedet! aki a reménytelenségben hirdetted a Köszönjük hűségedet! szeretet eljövetelét, aki hittél az igazság végsô gyôzelmében, Köszönjük hűségedet! akinek becsületét az ellenség szüntelen Köszönjük hűségedet! gyalázta, akit hazug vádak alapján karácsony este Köszönjük hűségedet! elhurcoltak, akit a börtönben éheztettek és Köszönjük hűségedet! szomjaztattak, akit ruháitól megfosztottak és vertek, Köszönjük hűségedet! akinek akaratát kábítószerekkel Köszönjük hűségedet! megtörték, akit fôpapi és közjogi méltóságában Köszönjük hűségedet! porig aláztak, akit ártatlanul életfogytiglan fegyházra Köszönjük hűségedet! ítéltek, aki kénytelen voltál idegenben menedéket Köszönjük hűségedet! kérni, aki engedelmességbôl elhagytad szeretett Köszönjük hűségedet! hazádat, akit politikai okból egyházi hivatalától Köszönjük hűségedet! megfosztottak, aki összetörten is elindult erôsíteni a Köszönjük hűségedet! magyar menekülteket, aki az anyanyelv, a magyar templomok, Köszönjük hűségedet! és iskolák fenntartására buzdítottál, aki érettünk mártírhalált halt, Köszönjük hűségedet! Isten Báránya, te elveszed a világ Kegyelmezz nekünk! bűneit, Isten Báránya, te elveszed a világ Hallgass meg minket! bűneit, Isten Báránya, te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit, P: Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja! H.: Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire! Könyörögjünk! -- Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyek Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy ,,kiegészítsék, ami Krisztus szenvedésébôl hiányzik, az Egyház javára'' (Kol 1,24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar Egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is elôtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. És ha szent akaratoddal megegyezik, add meg hívô magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat egykor Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Amen. Miatyánk... , Üdvözlégy... Uram, hallgasd meg könyörgésünket... ======================================================================== Mindszenty József Magyarország bíboros hercegprímásának, Esztergom érsekének fôbb életrajzi adatai Született: Csehmindszenten 1892. március 29-én Pappá szentelték: 1915. június 12. Internálták: 1919. február 9. Veszprémi püspökké szentelték: 1944. március 25. Letartóztatták: 1944. november 27. Esztergomi érsek és Hercegprímás: 1945. szeptember 15. Letartóztatták: 1948. december 26. Elítélték: 1949. február 28. 15 éves félrabsága kezdete: 1956. november 4. Bécsi tartózkodásának 1971. szeptember 28. kezdete: Mindszenty, a pápa kifejezett kívánságára hagyta el az országot. VI. Pál pápa Rómába rendelte, kitüntette és e szavakkal vigasztalta: ,,Te vagy és te maradsz Esztergom érseke, Magyarország prímása! Munkálkodj tovább! Nehézségeiddel fordulj hozzánk bizalommal!'' Mindszenty, a vatikáni diplomácia és Moszkva közötti titkos tárgyalások garancia-ígéreteirôl -- melyek státuszát is érintették -- csak jóval késôbb kapott tájékoztatást, a teljes titoktartás feltételével. A száműzött Bíboros ezt a kitételt nem, más szentszéki kényszer-döntést kénytelen volt elfogadni. 1973. december --1974. február. 1971. szeptember 28-tól 1975. május 10-ig az emigrációban járta a világot és tanította szétszóródott magyarjait az Isten- és Hazaszeretetre. Meghalt Bécsben, 1975. május 6. Máriazellben, végrendelete szerint ideiglenesen eltemették, melyen magyarországi püspökei nem vettek részt -- 1975. május 10. 1991. május 3-án a Magyar Katolikus Egyház, Máriazellbôl hamvait Esztergomba szállíttatta és sietve eltemette. Boldoggáavatási pere folyamatban van. ======================================================================== Imameghallgatás Az imameghallgatás kegyelmét szíveskedjen közölni: Érseki Fôhatóság Esztergom H-2500 Mindszenty tér 1.