Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973) 338-4736 Fax: (973) 778-4263 e-mail: felso@home.com A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.katolikus.hu/ppek vagy http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 9,16-17) ======================================================================== ======================================================================== Isten, hazánkért térdelünk elédbe! Magyarok imafüzete Magyarok imafüzete Összeállította: ThLic. Karaffa János Lektorálta: Dr. Török József Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Kedves Keresztény Magyar Testvér! Szent István király Szent László király Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Margit Hunyadi János Pázmány Péter II. Rákóczi Ferenc Széchenyi István Prohászka Ottokár Battyhány-Strattmann László Teleki Pál Salkaházi Sára Esterházy János Mindszenty József Ima a Magyarok Nagyasszonyának pártfogásáért Felhasznált irodalom ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv 2000-ben jelent meg a komáromi Magyar Vasárnap Kiadó gondozásában, az ISBN 80-968160-7-1 azonosítóval. Az elektronikus változat a szerzô engedélyével készült. A könyvet lelkipásztori célokra a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint lehet használni. Minden más szerzôi jog a szerzô tulajdonában marad. A program tartalmazza a könyv képanyagát, amely csak 256 (vagy annál több) színű képernyôbeállítás mellett jelenik meg torzításmentesen. Ha ennél kevesebb szín van definiálva, állítsa át a képernyôt legalább 256 színre és indítsa újra a programot. ======================================================================== Kedves Keresztény Magyar Testvér! A kereszténység nagy jubileumi, kétezredik éve nekünk, magyaroknak kétszeresen is rendkívüli. Nemcsak Jézus Krisztus születésének kétezredik évére emlékezünk, hanem a magyar keresztény államiság ezredik évfordulójára is. A Milleneumi évben idôszerű, hogy az ismert egyházi ének nyomán szólva ,,szent magyaroknak tiszta lelkét nézzük s érdemét idézzük''. Ez a könyv most erre akar buzdítani bennünket, s ehhez ad útmutatást. Nem csupán tudásunkat, ismereteinket kívánja gyarapítani, hanem szívünket akarja hazánk és nemzetünk helyes szeretetére indítani. Ez a szeretet azonban nem kirekesztô, nem kizárólagos és semmiféleképp sem fér össze a másik iránti gyűlölettel. Ezzel a szeretettel tekintsünk tehát most nemzeti történelmünk kiemelkedô alakjaira, és imádkozzunk együtt azokkal, akik évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelôtt küzdöttek és könyörögtek hazánkért. Történelmi utazásunkon kísérjen bennünket a magyarság 14 kiemelkedô személyisége: szentek és szentté avatandók, királyok és papok, a nemzeti történelem hôsei és a mindennapi élet csendes megszentelôi. Ismerjük meg életüket, gondolataikat, s az énekben, imában emeljük fel Istenhez a szívünket hazánkért és magyar nemzetünkért: ,,Hadd legyünk mink is tiszták, hôsök, szentek, Hazánkat így mentsd meg!'' Karaffa János ======================================================================== Szent István király (970 ? -- 1038) Könyörögjünk. Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted, és szentjeid közé emelted. Add, kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztóje volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezôje a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz Magyarország királyainak és szentjeinek a sorában is az elsô Szent István. A 970-es évek elején született Géza és Sarolt fiaként és Vajknak nevezték el. 973-ban, a szent keresztségben apjával együtt az István nevet kapta. A keresztény életbe Szent Adalbert, Prága püspöke vezette be, s késôbb ô részesítette a bérmálás szentségében. Atyja, Géza halála után Istvánnak fegyverrel kell megvédenie uralkodói jogait és a kereszténységet a pogány erôkkel szemben. István király, hogy hatalmát és az új rendet megszilárdítsa, koronát kér II. Szilveszter pápától, amellyel az Úr 1000. esztendejében Esztergomban királlyá koronázzák. Ô azonnal hozzálát az egyházszervezési munkához, amelyben segítséget nyújtanak neki a Gizella kíséretében hazánkba érkezett bajor papok is. Püspökségeket és apátságokat alapit az ország egész területén, és elrendeli, hogy minden tíz falunak templomot kell építenie. Két törvénykönyvet is kiad, amelyeket a keresztény erkölcs elveire alapoz. Igazságos és bölcs uralkodóként tartja számon saját kora és az utókor is, aki a keresztény Magyarország megalapításával megmentette népét a pusztulástól, és hozzájárult az európai kereszténység megszilárdításához. Olvasmány Részlet Szent István király intelmeibôl ,,Mindenekelôtt arra intelek, kedves fiam, ha királyi koronádat tisztességgel akarod viselni, hogy a katolikus és apostoli hitet olyan szorgalommal és vigyázattal ôrizd, hogy az Istentôl rádbizottak elôtt példaképül legyél, s az egyházi férfiak is téged joggal nevezhessenek a keresztény vallás szerinti igaz férfiúnak. Mivel az Egyház a mi országunkban még fiatal és gyenge palánta, azért vigyázatosabb ôrzôkre szorul, nehogy a jó, amit nekünk, méltatlanoknak megadott az isteni kegyesség, a te hanyagságod által lerontassék. Azért tehát szerelmes fiam, én szívemnek édessége, jövendô sarjak reménysége, kérlek, parancsolom, hogy mindenütt és mindenekben malaszttól gyámolíttatva nemcsak atyádfiaihoz és rokonaidhoz, avagy fôemberekhez vagy vezérekhez, vagy szomszédokhoz és lakosokhoz légy kegyelmes, hanem az idegenekhez is és mindenkihez, kik tehozzád jônek. Mert a kegyességnek mive téged mindeneknél nagyobb boldogságra vezet. Légy irgalmas mindenekhez, kik erôszakosságot szenvednek, mindiglen amaz isteni példát tartván a te szívedben: irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem a hatalom nélküli szűkölködôkhöz is. Légy végezetül erôs, hogy téged a jószerencse felette föl ne emeljen, avagy a rossz szerencse le ne verjen. Légy alázatos is, hogy az Isten téged felmagasztaljon itt és a jövendôben.'' Ének Áldott szent István, Istennek szolgája, -- Krisztus hitének igaz plántálója, Bálványozásnak eltávoztatója -- és elrontója. Irgalmas Isten kegyes jóvoltából, -- adaték nékünk magas mennyországból, Utat hogy lelnénk gonosz pogányságból, -- régi vakságból. Földeden újra pogány tüzek égnek -- fajtalanságnak, rút hitetlenségnek. Ó jaj, ne hagyj el, napja reménységnek, -- válts meg az égnek. Jobbodra kérünk, amely ma is épen, -- légy közbenjárónk szent Király az égben. Könyörülj újból e veszendô népen, -- jó atyaképpen. Jóságos Jobbod nyújtsd ki reánk, kérünk, -- szent koronáddal ezeret érünk, Hogyha kereszted s imádságod vélünk. -- Régi vezérünk! (SzvU! 295) ======================================================================== Szt. László király (1046 ? -- 1095) Könyörögjünk. Istenünk, te sokféle csodával dicsôíttetted meg Szent László királyt. Érdemeiért és közbenjárására add, hogy ôrizkedni tudjunk minden rossztól, és vezess a boldog örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz László király, I. Béla és Richeza lengyel hercegnô fia 1046 táján született Lengyelországban. I. Géza halála után az ország vezetô emberei Lászlót választották meg a trónra. A belviszályok által megtépázott országban Szent László határozott eszközökkel állította helyre a rendet. A zavaros állapotok miatt kemény törvényeket vezetett be, amelyek meghozták a várt eredményt. Uralkodásának elsô felében került sor Zoerard-András és Benedek remeték, a vértanúhalált halt Gellért püspök valamint István király és Imre herceg szentté avatására. László király folytatta Szent István egyházszervezô tevékenységét is, az ô nevéhez fűzôdik a zágrábi püspökség megalapítása és a bihari püspökség székhelyének Váradra való áthelyezése. Királyként Lászlónak szembe kellett szállnia az országot fenyegetô külsô ellenséggel is, több csatában legyôzte a besenyôket és kunokat. Szent László a hazáját és a keresztény hitet védô uralkodó mintaképe és a lovagi eszmény megtestesítôje volt kortársai számára. Személyéhez sok legendás esemény és csodatétel kapcsolódott, ezért váradi sírja zarándokok sírja lett. A nép halála után szentként kezdte tisztelni, majd ennek hivatalos megerôsítése is megtörtént, amikor 1192- ben László király földi maradványait fölemelték és ezzel ôt a szentek sorába iktatták. Olvasmány Prohászka Ottokár püspök beszéde Szent László ünnepén ,,A magyar kereszténység eszménye Szent László. Benne virágzott ki jellemzô típussá a magyar kereszténység, benne forrt össze a keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent László nem tanít, ô nem apostol, de ô küzd, harcol, s gyôz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrô, szenvedô, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hôs, a dalia, a vitéz harcos tetszik. Az ôsi dicsôség pogány egén ott ragyogtak a hôsök, a magyar kar, a bátor szív, amelytôl egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben. Az emberek meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem, mert a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg. László király vallásos, buzgó, szent, de ugyanakkor Árpádra s Bulcsúra emlékeztet. Életét harcok t9ltik ki, küzd német, görög, besenyô, kun ellen, s küzd úgy, ahogy a magyar szerette, s a keresztény korban még meg nem érte. Vállal magasabb mindenkinél, s ahol bárdja lecsap, megriad az ellen. A csatákban ô áll elöl, megjelenése a gyôzelem biztosítéka s az isten kegyelmének záloga. László szent harcos, ezért csodák körítik, bárdjában, kardjában természetfeletti erô is megnyilatkozik. Kettéhasadt a sziklabérc, hogy a tátongó örvény elválassza ôt üldözôitôl, arany-ezüst értéktelen kôvé válik, hogy vitézeit az ellenség üldözésétôl el ne vonja, ô röpíti el a nyílvesszôt, mely mikor lehullik, megmutatja a dögvész ellen a Szent László-füvét. Íme, Szent László alakja rámutat a nemzeti életben érvényesülô vallásosságra. A vallás élet legyen, nemzeti élet is legyen.'' Ének Sziklahitű László, ki nem ismersz félelmet, Légy ereje, pajzsa gyengeszívű népednek: Ingadozó lelkek, sok csapással vertek, Tôled kérnek védelmet. Emberölô harcban a Gonosznak ártottál. Isten erejével síkra hitért szállottál, Fergeteges vészben, rendületlen, épen Égi jelül állottál. E világi élet a remények sírhalma, Teelébed száll fel nemzetednek siralma. Útmutató fényünk, téged adott nékünk Az Úristen irgalma. Most világok dôlnek, nemzedékek romolnak, Ezeréves bástyák repedezve omolnak. Csüggedésre válasz: szent király, te állasz Égrenézô oromnak. (SzvU! 302) ======================================================================== Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) Könyörögjünk. Jóságos Isten, aki szent Erzsébet sok jó cselekedetét és erénygyakorlatát az örökkévalóságban gazdagon megjutalmaztad, közbenjárására add, hogy a rosszat mindig elkerülhessük, a jót pedig szakadatlanul gyakorolhassuk, s így veled az örök hazában együtt örvendhessünk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Életrajz Erzsébet 1207-ben született II. Endre király és merániai Gertrúd lányaként. Már négyéves korában eljegyezték Hermann thüringiai ôrgróf fiával, majd Thüringiába vitték. Vôlegénye halála után annak öccsével, Lajos ôrgróffal kelt egybe 14 éves korában. Lajos és Erzsébet mintaszerű házaséletet éltek, kapcsolatuk mindig egymás ôszinte szeretetén és elfogadásán alapult. Erzsébet jólelkű adakozónak bizonyult, férje várában kórházat és menhelyet építtetett. Nagyon megrendítette ôt férje korai és tragikus halála, de megnyugodott az Úr akaratában. Hamarosan el kellett költöznie a várból, mert a rokonok nem néztek rá jó szemmel. Miután özvegységre jutott, javait egy kórház építésére fordította, s ô maga is szívesen szolgált a betegeknek. Belépett Assisi Szent Ferenc harmadik rendjébe, és tökéletesen a ferences eszmény szerint élte életét. Nemet mondott II. Frigyes császár házassági ajánlatára, mert egyedül Isten és embertársai szolgálatának akarta szentelni életét. Másokhoz jóságos, önmagához azonban rendkívül szigorú volt. Fiatalon, 24 éves korában befejezte életét, s már halála után 4 évvel szentté avatta ôt IX. Gergely pápa. Olvasmány IX. Piusz pápa imája ,,Szent Erszébet, világító példádon felismerheti a világ, mire képesítheti a szeretet, a hit és az alázat a keresztény lelket. Szíved minden erejével egyedül és csupán Istenedet szeretted, tiszta és bensôséges szeretetet ajándékoztál neki. Ezért már itt a földön megízlelhetted a mennyország örömeit és gyönyörűségeit, amelyek azokra a lelkekre várnak, akik hivatalosak az imádásra méltó isteni Bárány lakomájára. Földöntúli világosság, rendíthetetlen hit töltött el téged. Az Evangélium nemes leánya voltál. Felebarátodban Urunkat, Jézus Krisztust láttad. Ezért lelted örömödet abban, hogy a szegényekkel legyél, nekik szolgálj, felszárítsd könnyeiket, bátorságot önts beléjük, mindenféle szükséges szolgálatot teljesíts irántuk betegségeikben és szenvedéseikben egyaránt, amelyeknek mi, emberek, alávetettek vagyunk. Szeretetre méltó szent Erzsébet! Téged egészen különleges módon szeretett isten. Légy most a mennyben lelkünk oltalmazója, és segíts minket, hogy mindjobban tetszhessünk Jézusnak! A magas mennybôl tekints le ránk! Tekinteted már súlyos betegségekbôl meggyógyított embereket itt a földön. Mi itt élünk a világban, ebben a rossz, romlott, az isten ügyeivel szemben közönséges világban. Ezért fordulunk hozzád bizalommal. Kérd az Úrtól értelmünk megvilágosodását és akaratunk megerôsödését, hogy megtaláljuk lelkünk békéjét és az igaz szeretetet.'' Ének Vigadj, boldog Pannónia, Mert Krisztus téged így szeret: Zengjen a himnusz dallama, Mondjál szívedbôl éneket. Hiszen belôled származott Erzsébet, ékes asszonyunk, ki minden földit elhagyott, mert hívta Krisztus, jó urunk. Királyi házba küldetett, De Isten kedves lánya lett, ezek közül ôt lelte meg, S vezette így az égi kegy. Ámul, vigad Türingia, Természet rendje változik, Csodákat láthat sok fia, Gyakran, ha ô imádkozik. Méltó dicséret áldja ôt, dicsérje szó és zengje dal, ô pártfogónk az Úr elôtt buzgó imádságaival. (Himnusz -- XIV. sz.) ======================================================================== Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) Könyörögjünk. Istenünk, szüzesség kedvelôje és védelmezôje, Árpád-házi Szent Margit a te kegyelmedbôl fonta egybe a szűzi élet szépségét a jó cselekedetek érdemével. Engedd, kérünk, hogy az üdvösséges bűnbánattal visszaszerezzük lelkünk tisztaságát. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz A tatár veszedelem idején, 1242-ben született IV. Béla király lányaként Szent Margit. Szülei Isten szolgálatára ajánlották fel, hogy az országot a pusztulástól megmentsék. Ígéretüket hamarosan teljesítették, és lányukat a Domonkos-rendi nôvérek gondjaira bízták. Margit elôször Veszprémben, majd a Nyulak-szigetén épített új kolostorban nevelkedett. Már 12 éves korában letette szerzetesi fogadalmát, amelyhez azután hűségesen ragaszkodott. IV. Béla hiába akarta rávenni leányát, hogy fogadalmát semmisítse meg, és kössön házasságot, Margit erre nem volt hajlandó. Atyját emlékeztette egykori fogadalmára, miszerint lányát az országért Istennek ajánlotta fel. Szent Margit példamutatóan alázatos életet élt, önmegtagadással és imádsággal emelte fel Istenhez lelkét. A királylány nem tartózkodott az alantas, szolgai munkáktól és szívesen vállalta magára a betegápolás gondjait. Fiatal életének értelmet adott az áldozathozatal, amelyet engesztelésül ajánlott fel embertársaiért és az egész országért. Olvasmány XII. Piusz pápa határozata, amellyel szentté avatta Árpád-házi Szent Margitot ,,Margit magáévá tette az Apostol szavát: Uramnak, krisztus Jézusnak fölséges ismeretéhez mérten mindent elvetettem, sôt szemétnek tartottam, csakhogy Krisztust elnyerhessem, és hozzá tartozzam (Fil 3,8- 9). Mindig a legsilányabb ruhákba öltözött, az alacsonyrendű szolgálatokra áhítozott. A söprésben, szennyes helyek takarításában, konyhai munkában, nehéz terhek cipelésében lelte örömét. A beteg nôvéreket, sôt szolgálókat, akiknek betegsége miatt mások fertôzéstôl tartottak, szeretettel és a megalázkodásnak nagy vágyával szolgálta ki, és a körülöttük kínálkozó összes nehéz és alantas szolgálatot magának követelte. Az Úr szenvedésének titkairól zokogva elmélkedett, és a vértanúság forró vágya lobogott benne. Szívesen imádkozott az eukarisztikus színekben rejtôzô Jézus Krisztus elôtt vagy a feszület elôtt naponta hosszú órákon át, szívét kiöntve. De imádkozott ô mindenütt megszakítás nélkül. Az elôirt istentiszteletet nem ritkán az Atyaistenhez vagy a Vigasztaló Szentlélekhez intézett könyörgésekkel és a neki olyannyira kedves Szűz Istenanya dicséretével tetézte. Margit tevékenységét nem korlátozta csupán az Istenhez intézett lángoló könyörgésekre és igen kemény vezeklésekre. Nem habozott éles szemrehányásokkal illetni a bűnt sem, akárki, mégha a legnagyobb tekintélyt vagy méltóságot képviselô személy követte is el. Amikor pedig látta az atyja családját marcangoló ellenségeskedéseket és meghasonlást, a nép elnyomását, az Anyaszentegyháznak zsarnoki lábbal tiprását, a kolostorok elnéptelenedését, Margit a mindenható isten haragjának engesztelésére és népe számára a kegyelem kieszközlésére, még bôségesebb könnyhullatással imádkozott. Testét böjtökkel sanyargatta, vezeklôövet viselt, siratva azok bűneit, akik gonoszul Isten ellen cselekszenek, s egészen imádságba merülve járt közben népéért Istennél.'' Ének Ma új örömben egyesül Az egyház szentelt éneke, S az éggel együtt lelkesül, mely vígan, buzgón zeng vele. Égi születés e napon Hozott új boldog ünnepet: Mint a tündöklô liliom, a királylány még ékesebb. Margit, mikor még kisleány, Kerül mulandó vágyakat, És gyermekként, már jó korán, Az égi élet vonzza csak. Megvetve magas palotát, Szigorú klastrom rejtekén, akit királyi pompa várt, Miként a koldus, oly szegény. Add meg nekünk is, Istenünk, Kikért szűz Margit esdekel, Hogy mi is véle ott legyünk A boldog mennybe jutva fel. Ámen. (Szent Margit zsolozsmája -- Esti dicséret) ======================================================================== Hunyadi János (1400 ? -1456) Könyörögjünk. Istenünk, adj népünknek szíved szerint való vezetôket! Gyenge kezű vagy hitetlen vezetô alatt szétszóródnak népünk energiái, lábra kapnak a gonosz indulatok: belviszály, gyűlölködés emészti fel legfôbb erôinket. Te irányítod a történelem folyását, és nehéz idôkben mindig küldtél prófétai lelkű vezetôket, akik népük élére álltak és a Te sugallatodra megtalálták maguk és népük számára a helyes utat. Adj nekünk napjainkban is ilyen vezetôket! Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Életrajz A török-magyar harcok egyik legnagyobb hôsének tartja a történelem Hunyadi Jánost. A török elleni harcban elôször 1437-ben tűnt ki, amikor megverte a Szendrôt ostromló török sereget. Nemcsak a külsô ellenséggel szemben bizonyult bölcs hadvezérnek, hanem az ország bensô békéjének a helyreállításában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ajánlatára a rendek az ország kormányzását 7 fôkapitányra bízták. Ô maga Erdély és a tiszai részek védelmét látta el. 1446-ban mint kormányzó maga vette kezébe az ország irányítását, s kormányzósága alatt sokat tett a belsô nyugalom és rend biztosításának érdekében. Itthoni ellenfeleinek áskálódásai miatt 1455-ben ugyan minden tisztségérôl lemondott, de a hírre, hogy II. Mohamed Nándorfehérvár elfoglalására készül, félretette sérelmeit, és újból a seregek élére állt. 1456-ban Kapisztrán Szent János keresztes vitézeivel egyesülve Nándorfehérvárnál döntô csapást mért a szultán seregére és fényes gyôzelmet aratott. Ez a gyôzelem ugyan az utolsó volt számára, hiszen alig 3 hét múlva elhunyt, de emlékét mégis ôrzi a déli harangszó, amelyet a pápa ennek tiszteletére rendelt el. Hunyadi János a középkori vallásos lovag mintaképe volt. Harcaiban az ôszinte vallásosság és hazaszeretet vezérelte. Magyarországot az ô gyôzelmei idejétôl a kereszténység védôbástyájának tekintették. Gyôzelmeit mindig Isten segítségének tulajdonította, és a zsákmányból egyházi célokra adakozott. Közismert volt buzgó Mária- tisztelete és a pápa iránti odaadó hűsége. Olvasmány Thuróczy János: A magyarok krónikája (részlet) ,,Mikor a besztercei úr (Hunyadi János) és Magyarország összes fôurai szerencsésen visszatértek hazájukba, az urakkal együtt Magyarországra jött egy szerzetes barát, Capistranói János. ... Igen sok magyar keresztes hadinép gyűlt már össze az említett Capistranói János barát körül, hogy Krisztus nevéért harcoljon. Lengyel területekrôl is jött mintegy háromszáz keresztes. Ezért a gróf úr (ti. Hunyadi János), jóllehet a kormányzóság gondjától már megszabadult, mint fentebb elmondottuk, mégis a tevékenység benne mindig meglevô erényétôl sarkallva nem állta meg, hogy meg ne támadja az ellenséget. Jelen volt Capistranói János barát is. Valósággal önkívületi állapotba jutott, és vele együtt a többi barátok is a földre borulva, a Legfôbb Segítség felé emelve szívüket és kezüket, szemüket az égre szegezve, sóhajtozva imádkoztak, és a prófétával együtt mondhatták: Felemeltem szememet a hegyekre, ahonnan számomra segítség jön. ... Amikor pedig a már említett Capistranói János barát ránézett az utolsó leheleteivel küszködôre, Isten kegyelmébe ajánlotta lelkét, és azt mondják, ilyen siratóénekbe kezdett: Isten veled, égi fénykoszorú! Lehullottál, ország dísze! Kialudtál, világ mécsese! Jaj, elromlott a tükör, amelyben nézni akartuk magunkat. Gyôzelmet aratván az ellenségen, Istennel uralkodsz, az angyalokkal diadalmaskodsz, derék János!'' Ének Édesanyja, Nagyasszonya igaz magyar fiaknak, Pátrónája, pártfogója régi magyar hazánknak! Tehozzád járulunk, sírva leborulunk, Légy anyja fiaidnak! Reánk tekints, mert senki sincs, ki sorsunk boldogítsa, Igaz szívét és jó szemét aki reánk fordítsa. Sok véres sebünket, panaszos ügyünket Aki elôbb mozdítsa. Jó hírnévnek, magyar vérnek gerjeszd vidám újultát, Királyáért, hazájáért vitéz vére buzdultát. Engedd, hogy hôs karja mindig föltarthassa Az ellenség lándzsáját. Így zokogunk, így hódolunk, Mária, szent nevednek, Így remélünk, halunk s élünk jó anyai szívednek. A magyar szent hazát s angyali koronát Ajánld föl az egeknek. (SzvU! 286) ======================================================================== Pázmány Péter (1570-1637) Könyörögjünk. Isten, ki a szétszórtakat összegyűjtöd, és az egybegyűjtöttet megôrized: kérünk, áraszd kegyesen egységed kegyelmét a keresztény népre, hogy a megoszlást elvetve, az Egyház igazi Pásztorával egyesülve, méltóképpen szolgálhasson Neked. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz Pázmány Péter a 17. Századi magyar katolikus megújulás legnagyobb alakja. 1570-ben Nagyváradon született elôkelô protestáns köznemesi családban. 13 éves korában tért át katolikus hitre, majd 4 év múlva belépett a jezsuita rendbe. 27 éves korában pappá szentelték, s hamarosan megmutatkozott egyedülálló tehetsége. Ékesszólásával, ragyogó logikájával és hatalmas tudásával sikeresen szállt szembe a protestáns prédikátorokkal. Forgách Ferenc esztergomi érsek pártfogásába veszi ôt, s Pázmány hamarosan követi is az esztergomi érseki székben. Pázmány Péter szavának és tollának erejével az addig túlnyomórészt protestáns országot ismét katolikussá tette. Visszatérítette többek között az Apponyi, Bánffy, Batthyány, Csáky, Esterházy, Forgách, Nádasdy, Rákóczi, Wesselényi és Zrínyi családokat is. Nagyszombatban egyetemet, Bécsben papnevelô intézetet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot alapított. Legjelentôsebb hitvédô műve az ,,Isteni igazságra vezérlô Kalauz'', amely korának vitás hitbeli kérdéseit tárgyalja, és a katolikus álláspontot védelmezi. Pázmány Péter, aki mint író, hittérítô és szónok egész korának meghatározó személyisége volt, 1637-ben Pozsonyban halt meg. Olvasmány Pázmány Péter: Keresztyéni imádságoskönyv ,,Hála legyen néked, én mennyei szent Atyám, hogy ennyi számtalan pogány nemzetek és hittűl szakadott tévelygôk közül kiválasztván engem nem az én érdememért, hanem csak a te jóvoltodért, igaz isméretedre, régi keresztyén vallásra vezérlettél. Mert ugyanis, mit használna világra születnem, ha igaz hitnek fényességével nem világositanál engem? Mivel a hit nélkül lehetetlen üdvözülnöm. Áldott légy én istenem, ki az igaz hit által megmutattad gazdagságodnak gondolhatatlan kincsét, és Krisztus által minden lelki áldomásokkal megáldottál minket. Erôsitsd, Uram, végig, amit elkezdettél bennem, oktasd az én tudatlanságomat, világositsd vakságomat, vastagitsad gyarlóságomat, öregbitsed hitemet. Ôrizd meg igaz vallásodnak drága kincsét énbennem, segéllyed gyenge hitemet, hogy igazán és minden kétség nélkül higgyem, valamit terólad, a te dücsôségedrűl, a Szentháromság egy Istenségrűl, a te szent fiadnak testesülésérűl és az igaz hitnek minden ágazatirúl elômbe adott az anyaszentegyház, és ez ellen semmi okoskodásnak helyt ne adjak, hanem a hitnek engedelmessége alatt fogva tartsam értelmemet és érzékenységimet. Hiszem és tekéletesen vallom, én Istenem, valamint az anyaszentegyház által, az apostolok helytartói által elômbe adtál. Ebben a hitben akarok itélôszéked eleibe menni. Tarts meg, Uram, engem végig az igaz tudományban. A te szent fiad, a mi urunk, Jézus Krisztus által. Amen.'' Ének Ó dicsôséges, ô ékességes, Mint a csillag fényes! Úrnônk s Anyánk vagy, drága, szép, erényes. Angyali szózat, látnoki jóslat, Ôs királyi magzat, Bölcs Salamonnál zeng neked a hangzat. Menny királynôje, baj enyhítôje, Égi sark erôje. Tavaszi színben rózsa anyatôje. Hajnal nyílása, éltünk világa, Nap dicsô sugára! Új fényt fakasztál üdvünk borújára. Menny ékessége, nép dicsôsége, Vidd szívünket égbe: Hogy a száműzött lelje nyugtát végre! Fény a sötétben, édes reményem, Ó tekints le rám, fenn: Adj híveidnek örök éltet. Amen! (SzvU! 192) ======================================================================== II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) Könyörögjünk. Úristen, kinek kezében van minden ország és nép sorsa, áraszd hazánkra mennyei áldásodat, távoztasd el tôlünk az éhséget, háborút, betegséget. Vezéreld akaratod szerint elöljáróink szívét, hogy az igazság, hűség és béke áldásai boldogítsák országunkat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz II. Rákóczi Ferenc, a katolikussá lett I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia jezsuita nevelésben részesült. Szembeszállt I. Lipót császár nemzetellenes, elnyomó politikájával. A spanyol örökösödési háború idején kapcsolatba lépett XIV. Lajos francia királlyal, mert fontos szövetségest látott benne. Amikor kitűzte a felkelés zászlaját, a jobbágyság és nemesség nagy tömegekben sorakozott fel mellé. Erdély, majd Magyarország rendjei is fejedelmükké választották. A 8 évig tartó szabadságharc sorsát megpecsételték a császári seregek nyugati gyôzelmei. Rákóczi hiába bizakodott a francia király támogatásában, külföldi segítség nem érkezett. A fejedelem, aki minden vagyonát a felkelés céljaira fordította, végül magára maradt. Az 1711-es szatmári békekötés után Rákóczi önként vállalta a száműzetést, amelyet a törökországi Rodostóban töltött egészen haláláig. Hamvait 1906-ban hozták haza és a kassai Szent Erzsébet dómban helyezték el. II. Rákóczi Ferenc a magyar szabadságharcosok egyik legtisztább kezű és szándékú alakja, vallásához és nemzetéhez mindvégig hűen ragaszkodó államférfi. Olvasmány II. Rákóczi Ferenc: Ima a hazáért nehéz idôben ,,Úristen! Igazság kútfeje, kegyelem kimeríthetetlen forrása, ki parancsolataidról megfeledkezett népedet néhanapján a szolgaság jármával sújtod, hogy megtörvén gôgjét, amint a büntetésben igazságot adtál, a megbocsátásban újból kegyelmet nyújts neki: bevalljuk, Uram, ôseink nyughatatlanságát, beismerjük mindennapi vétkeinket, amelyekkel ellened támadván, valóban megérdemeljük ostorodat. Rászolgálunk, Uram, hogy nemzetünk dicsôsége elenyésszék, s gyermekeink idegen nép járma alatt görnyedjenek. Méltók vagyunk, hogy magvunk szakadván, eredetünk emlékezete és nemzetünk neve feledésbe merüljön, mivel elhajoltunk tôled, Istenünktôl és Urunktól. Mindazáltal, ô Uram, tekintsd a nyomorúság ez örvényébe hullott népednek sóhaját, hallgasd meg a szegények, az özvegyek és árvák Hozzád felsíró jajkiáltását. Tekintsd a bűnhôdésre kész ártatlanoknak kiontott vérét, s ne feledkezzél meg irgalmasságod cselekedeteirôl, melyekkel hajdan oly kegyesen elárasztottad szolgaságban sínylô választott népedet. És ha lelkünkben lángra lobbantanád felszabadulásunk vágyának tüzét, vezéreld cselekedeteinket, erôsítsd meg karunkat, élesítsd fegyvereinket, hogy egyesült erôvel szolgálhassunk kegyes akaratodnak. Adj, Uram, azoknak, akiket vezéreinkül rendeltél, hivatásukban bölcsességet, balsorsban bátorságot, a szerencsében mérsékletet, hogy végzéseid útján haladjanak. Te jelöld ki, Uram, táboraink határát, vedd körül irgalmasságod köntösével, óvd meg az ellenségnek cseleitôl, s űzd el az álmot a virrasztók szemérôl, nehogy készületlenül találtassunk. A Te angyalod legyen ôrünk és vezetônk a csatában, aki szétszórja a fegyverek golyóit, s amint Izraelt szárazon vitte át a tengeren, vezessen át bennünket is sértetlenül ellenségeink tömegén. Add, végül, Urunk, legkedvesebb Atyánk, hogy felvétetvén néped kebelébe, rendelésed útjáról le ne térjünk, hanem igazságtételeid ôreivé lévén, utunk nyugalomban és békességben vezessen Tehozzád, ki végtelen kegyelmednél fogva azt akartad, hogy kiszabaduljunk a szolgaságból és megváltassunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, ki a Szentháromságban veled él és uralkodik, mindörökkön-örökké. Ámen.'' Ének Gyôzhetetlen én kôszálom, Védelmezôm és kôvárom, A keresztfán drága árom, Oltalmamat tôled várom! Sebeidnek nagy voltáért, Engedj kedves áldozatért, Drága szép piros véredért, Kit kiöntél e világért. Irigyimet zabolázd meg, Szándékukban tartóztasd meg, Szegény fejem koronázd meg, Mennyen, földön boldogíts meg! Életemet ostromolják: Feszítsd meg ôt! Azt kiáltják, Mint gyilkosok, azt kívánják, És véremet szomjúhozzák. Reád bíztam ez ügyemet, Én Jézusom, én lelkemet, Megepedett bús szívemet, Szegény árva bús fejemet. Irgalmazz meg én lelkemnek, Ki vagy Ura mennynek-földnek: Könyörgök csak Felségednek, Én megváltó Istenemnek. (SzvU! 145) ======================================================================== Széchenyi István (1791-1860) Könyörögjünk. Isten, kitôl a szent óhajok, a helyes tervek és az igaz tettek származnak: add meg szolgáidnak azt a békét, melyet a világ nem adhat, hogy szívünk a Te parancsaidnak szolgáljon, s napjaink a Te oltalmad alatt nyugodtan folyjanak. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz Széchenyi István gróf a Nemzeti Múzeum nagynevű alapítójának, Széchenyi Ferencnek a fia. A szülôi ház mély vallásossága, áldozatkész honszeretete mélyen belevésôdött lelkébe. Gyakori külföldi látogatásai tágították látókörét, s a megszerzett tapasztalatokkal hazájának javát kívánta szolgálni. A múlt emlékein való kesergés helyett a jövô feladataira összpontosított, és azokra mutatott rá nevezetes művében, a ,,Hitel''-ben. Irodalmi munkássága mellett konkrét tervek megvalósításában is részt vett (pl. a Duna szabályozása, a Lánchíd építése, a dunai gôzhajózás beindítása), amelyek növelték hírnevét. Kossuth radikális politikáját nem helyeselte, és szembefordult vele, mert a nemzet veszedelmét látta benne. Az ország pusztulása feletti fájdalom az ôrületbe kergette, így a Bécs melletti Döbling elmegyógyintézetébe került. 1860-ban, egy sötét pillanatban, elborult elmével öngyilkosságot követett el. Életében mindvégig hitbuzgó katolikus volt, elôszeretettel tanulmányozta a kor legkiválóbb katolikus műveit, és gyakran járult a szentségekhez. Tragédiája ellenére ma is így nevezzük ôt: ,,a legnagyobb magyar''. Olvasmány Széchenyi István: Virrasszunk! ,,Mi, a magyar fajnak egyes tagjai, akik egész éltünkön keresztül szolgáltuk a nemzetiség és szabadság angyalát és semmi nem törhette meg szent hitünket, hogy egykor bizonyosan kimondhatatlan nemzeti díszre fog virulni a magyarság, mi ne gyengüljünk gyáva panaszra, habár létünk Isten csak áltatás lett volna is. Álljunk ki -- keblünket kettôztetett erôre lelkesítve -- mindnyájan a gátra és akár volna most utolsó óránk, akár csak most fakadna nemzeti létünk szebb hajnala: ,,Virrasszunk!''... Valóban virrasztanunk kell! Virrasszunk pedig azért, nehogy pompás és hízelgô, de csak csábeszmékkel teljes szavakkal a maga legnagyobb kárára a sokaság a józanság útjából elcsábittassék! Virrasszunk, nehogy gyengéinek hízelegve, restségének tömjénezve, vérét felizgatva, indulatosságát felhasználva, álpróféták a közelégedetlenség mérgét a közösség közé hintsék! Virrasszunk, nehogy hetvenkedések és minden érdekek egymás ellen és tűhegyre állítása által tökéletes forrásnak induljon a magyarság, és az egyesség isten-angyala helyett a viszálykodás ármánya üsse fel köztünk tanyáját! Virrasszunk, nehogy büntetlenül emelhesse fel parancsoló szavát köztünk a felszínes elbizakodás, s gôgjében büntetlenül ne tiporhassa mindazt, mit a szerényebb, de éppen olyan ôszinte, sôt tán ôszintébb hazafinak keble rejt! Virrasszunk, nehogy felbôszült garaboncként szilaj erôvel ostoroztassanak honunk külön ajkú népei a magyarság megkedveltetésére, hanem annyira becsülje meg a magyar magamagát és másokat, s a csinosodás, értelmi súly és jó ízlés annyi bájával fogja magát körül, hogy erkölcsi erôvel vonzza magához a honnak különféle felekezeteit! Virrasszunk végre, nehogy rögtönzés, minden ok nélkül való gyanúsítás, ijesztgetés, és durva erôszak legyenek a megbecsült hazafiság jelei, hanem csak a tűrnitudás, mérséklet, józan tapintat és mély bölcsesség nyerje bérül a polgári érdemkoszorút!'' Ének Miért feledkezel el Rólunk teljességgel, Jézusunk, királyunk? Látod, hogy naponkint Szenvedünk annyi kint, Csak nô nyomorúságunk. Kínjaink epesztnek, Mégis szent nevednek Meghajol imádságunk. Ellenség így csúfol: ,,Istened merre, hol? Ki meghallgathasson? Honnan vársz oltalmat, Atyai irgalmat, Hogy megszabadíthasson?'' Isten a paizsom, Vélem van Jézusom, Hogy lelkem megnyughasson. Jöjj azért, nagy király, Népednek mellé állj, Szítsd fel a szívünket, Ellenségünk ellen, Mely éber szüntelen, Védelmezd mi ügyünket. Sok nehéz kísértet, Mely eddig úgy sértett, Már ne marja lelkünket. Adj jót országunknak, Megcsúfolt hazánknak, Ne maradjunk kárba, A gonosz ellenség Ne dicsekedhessék, Hogy letiport sárba. Hadd lássa a világ, Hogy ki téged imád, Nem könyörög hiába! (SzvU! 305) ======================================================================== Prohászka Ottokár (1858-1927) Könyörögjünk. Isten, ki azt akarod, hogy minden ember üdvözüljön, és a hitnek ismeretére eljusson: küldj, kérünk, munkásokat aratásodba, és adj nekik bátorságos bizodalmat tanításod hirdetésében, hogy a Te igéd elterjedjen, megdicsôítessék, és minden nemzet megismerjen Téged, igaz Istent, és akit Te küldtél, Jézus Krisztust. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858-ban. Teológiai tanulmányait a római Collegium Germanico-Hungaricumban végezte, s az itt szerzett tudás és megélt lelkiség egész életét meghatározta. Pappá szentelése után teológiai tanárként és a kispapok lelkivezetôjeként (spirituális) működött. 1904-ben a budapesti Hittudományi Kar az ágazatos hittan rendes tanárának hívta meg. Másfél év múlva székesfehérvári püspökké nevezték ki. A püspöki székben is közvetlen, önfeláldozó és fáradhatatlan maradt. Irodalmi munkásságával és szónoklataival próbálta megnyerni a hittól elidegenedett értelmiségi réteget az Egyház számára. Egyházhűsége akkor sem rendült meg, amikor néhány műve miatt a teológiában fellángoló modernizmus ellen harcoló Tanítóhivatal indexre tette (index=tiltott könyvek listája). Tanári és püspöki jövedelmét szinte maradéktalanul a szociális karitász céljaira fordította, ezzel is bizonyítva, mennyire együttérzô volt a szükséget szenvedôkkel szemben. Javaslatot tett arra is, hogy az egyházi nagybirtokokat osszák fel a nincstelen parasztok között -- ez a felhívása azonban nem talált visszhangra. Prohászka Ottokár a 20. Század eleje magyar katolicizmusának megújítója Budapesten, a Központi Papnevelô Intézetben halt meg 1927- ben, miután az Egyetemi templom szószékén agyvérzést kapott. Olvasmány Prohászka Ottokár: Múlt és jelen “Ha a magyar történelem és a magyar nép szellemét vizsgálom, ha történelmünk bíboros, aranyos lapjait forgatom, azt látom, hogy ennek a magyar nemzetnek van valami hivatása: a pogányságban még azt mondanám: fatum, de mivel keresztények vagyunk, azt mondom: missziója, elhivatása, kiválasztása. Mi a magyar nemzet missziója, rendeltetése e nagy világon? Amely nemzet nem ismeri fel misszióját, hivatását, az nincs tisztában önmaga nagyságával, mert az emberben csak az Isten és a fölséges hivatás tudata kelt föl minden szunnyadó erôt, kelt életre minden képességet. A magyar nemzet missziója az, amit a pápa mondott, hogy Magyarország bástya legyen, bástyája a nyugat kultúrájának, annak a nyugatnak, amely most, sajnos, Balkánná süllyedt, hiába minden aranyos szó, minden hivalkodás, minden mentegetôdzés nyugat népeinél. A magyar nemzet missziója egy harcos nemzetnek missziója, mely keresztet, kardot és lantot tudott egyesíteni. Valóban a nagy Isten szava igazolódott be rajta: »Téged tettelek erôs várossá, vasoszloppá, téged kemény, erôs fallá«. Az a magyar nemzeti szellem kell nekünk, mely a régiekbôl táplálkozik. Ne filozofáljatok immár magyar testvérek, ne okoskodjatok, higgyetek, bízzatok, lássátok a nemzet misszióját. Nektek itt meg kell állanotok, nektek ezt a szent földet meg kell védenetek, nemcsak magatok érdekében, hanem a szent kereszténységnek javára és érdekében is.'' Ének Ó édes Jézus, ég és föld dicsôséges királya, Hozzád repes az angyalok alázatos imája. Édes igád terhe ellen föllázadt a gonosz szellem, Szívek trónját bitorolja. De mi híven kiáltunk: Jézus a mi királyunk! Ó édes Jézus, népeknek s királyoknak királya, Szent akaratod minden nép, minden törvény szolgája. Te vagy az út, te a béke, uralkodók fényessége. Hazánkat is esedezve oltalmadba ajánljuk, Ó felséges királyunk! Ó édes Jézus, nékem is fejedelmem, királyom, Isteni Szíved szentségét hódolattal imádom. Te uralkodj a szívemben, téged áldjon bennem minden. Lobogódnál: keresztednél a helyemet megállom, Én felséges királyom! Hogyha keresztes harcokra toborzol szent sereget, Síkra kiszállni éretted én is, én is ott leszek. Hűn kisérem minden lépted, bátran ontom vérem érted, Szent nevedben szállok harcra s gyôzök minden viszályon, Jézus, édes királyom! (SzvU! 159) ======================================================================== Batthyány-Strattmann László (1870-1931) Könyörögjünk. Mindenható, irgalmas Isten! A Te könyörületednek forrása kimeríthetetlen, jóságodnak kincse kiapadhatatlan. Te a betegek Orvosa, a szegények Atyja, a világtalanok Megvilágosítója vagy! Tekints kegyelmesen szolgádra, Lászlóra, aki egész életét a betegek gyógyítására, a szegények segítésére, a világtalanok megvilágítására szentelte. Dicsôítsd meg ôt szent akaratod szerint csodatételekkel, hogy mint a keresztény irgalmasság, a szent családi élet és világi apostolkodás példaképét, oltárainkon tisztelhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz Batthyányi-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin a család hatodik gyermekeként. 1879-ben édesapja kilépett a Katolikus Egyházból, és újból házasságot kötött az evangélikus templomban. László ennek ellenére gyakran felkereste ôt a család felbári kastélyában. A Bécs melletti Kalksburg jezsuita kollégiumában kezdte iskoláit, késôbb Kalocsán és Ungváron is tanult. Mezôgazdasági, filozófiai majd orvosi tanulmányokat is folytatott a bécsi egyetemen. 1898-ban a bécsi Votivkirche oltára elôtt házasságot kötött Coreth Mária Teréziával, és köpcsényi kastélyában rendezte be családi otthonát. Felesége 13 gyermekkel ajándékozta meg, akiket boldog egyetértésben neveltek. Orvosi tevékenységében fordulatot jelent, hogy Nizzában a szemészetben specializáltatja magát. 1915-ben a Magyar Akadémia igazgatósági tanácsának tagja lesz. Belép a Ferences Harmadrendbe és a József testvér nevet kapja. A Tanácsköztársaság idején családjával Bécsbe menekül, majd Trianon után Körmendre költözik. Kastélya egyik szárnyát szemkórházzá alakíttatja át, és szeretettel fogadja betegeit, különösen a szegényeket. 1929-ben súlyos betegséget fedeznek fel nála, és megkezdôdik életének 14 hónapos kálváriája. 1931. január 22-én a betegek szentségével megerôsödve visszaadja lelkét a Teremtônek. Olvasmány Dr. Batthyányi-Strattmann László: Nyisd fel szemeidet és láss! “Sok évre kiterjedô orvosi ténykedésem alatt elégszer tapasztalhattam mily nagy volt az öröme betegeimnek, amikor gyógyulva hagyhatták el kórházamat vagy rendelômet. Ilyenkor önkéntelenül is az a gondolatom támadt: a tested ismét egészséges, de a lelked, az ember emez összehasonlíthatatlanul fontosabb részét, talán már rég kór emészti! Mily örömest vésnék lelkedbe megszívlelendô szót, hogy az halálos ágyadig és azon túl is Isten ítélôszékéig kísérôd maradjon. (...) Mily rendeltetést adott neked Isten a világon? Nem fontos kérdés-e ez, amely felett igen gyakran elmélkedned kellene? Igenis, nyugodtan állíthatod, hogy ennél fontosabb nincs is számodra. Sajnos, az emberek oly ritkán vetik fel e kérdést, mert ôk is olyanok, mint a légy, melynek összetett szeme csak arról vesz tudomást, ami közvetlenül elôtte fekszik, csak a mindennapi élet apró, édes és keserű morzsáit látják meg s mellette a legnagyobbat soha meg nem ismerik. Azért vagy te talán itt, hogy itt is maradj? Szó sincs róla. Hová lett az az ezer meg ezer ember, aki elôtted élt e földön? Mindannyian elhaltak. Figyeld meg jól, mennyivel pusztább és elhagyatottabb lesz minden körülötted, amíg végre azoktól is meg kell válnod, kiket a legjobban szerettél. Ugyanez a sors vár rád is. Pár év múlva már te sem leszel itt s újabb rövid idôn belül emléked is kivész az emberek szívébôl. Isten ezt az életet nem azon célból adta neked, hogy egy bizonyos ideig a földön vándorolj, azután pedig végleg megsemmisülj, hanem azért teremtett, hogy Ôt megismerd, Ôt szeresd és Neki szolgálj, hogy valaha boldog, végtelenül boldog lehess. A kimondhatatlan jóságú Isten részt akar neked juttatni minden örömébôl, amint már a földön minden nemesen érzô ember is örömét leli a mások boldogításában. Ezt súgja neked saját szíved is, amely sohasem lehet múlandó boldogsággal megelégedve. Valamint a világtenger soha a kiáradásig meg nem telik, habár hatalmas folyamok öntik bele vizüket, éppúgy nem töltik meg egészen a földi javak sem szívedet, ha még oly nagy számban élvezheted is azokat. Szíved szükségszerűen oly zavartalan boldogság után vágyódik, amelynek vége nincs, -- egy minden teljesületlen kívánság és minden fájdalom nélkül való, szüntelen boldogság után, aminôt csak a túlvilági otthonban találhatsz meg annak a trónusánál, aki téged teremtett és aki mint Teremtôd bizonyára legjobban tudja, miben lelheted meg tökéletes boldogságodat. Igen örvendj már most, mert elmondhatod magadról: »hatvan évig sem kell várnom, s máris oly boldogságban lesz részem, melyet ezidô szerint sem megérni, sem felfogni nem tudok.«'' Ének Bízó szemmel tekintünk a Magasságba: Hisszük, valljuk: van, aki ezt meg is látja. Szenvedôknek hű Barátja, Herceg-Doktor! László! Népünk neved áldja. Eszköz voltál, munkatársa Jézusunknak: Szent Kezével betegeid gyógyítottad; Műtét közben karját fogtad -- Szemeit a vaknak látni megnyitottad. Csábos fénnyel elvakít e földi élet. Hol találhat igaz orvost beteg lélek? Herceg-Doktor, kérünk téged: Látni akarunk még -- nyújtsál segítséget! Közbenjárónk légy a Mennyben: alakuljunk! Megnyílt szemmel soha többé ne vakuljunk! Herceg-Doktor, hálát mondunk: Enyhíti imádra Isten minden gondunk. Buzdíts hittel segíteni, szeretettel: Krisztust látni testvérben és idegenben! Isten-arcú minden ember: Vegyük észre bennük -- olykor türelemmel! Kérô népét mi Urunk majd meghallgatja: Földerülhet magyaroknak fényes napja. Boldog László! Attól fogva Még közelebb hozzánk lelkünk Megváltója! (Holczer József: Ének a boldoggá avatandó Herceg-Doktorhoz, Dallam: SZVU! 288.) ======================================================================== Teleki Pál (1879-1941) Könyörögjünk. Mindenható, örök Isten, te uralkodol az emberek szívén, és te szabod meg a nemzetek jogait. Tekints azokra, akik felettünk a közhatalmat gyakorolják, hogy jólét, igazi békesség és a vallás szabadsága virágozzék az egész világon. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz Teleki Pál 1879-ben született Budapesten. Családjának egyetlen gyermeke volt, aki különösen gondos nevelésben részesült. Tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban folytatta, ahol a természettudományok keltették fel érdeklôdését. Utazásai során bejárta csaknem egész Európát. Hazatérve nyomdába adta tudományos kutatásainak eredményeit, melyek révén nemzetközi szintű elismertségre tett szert, itthon pedig a Földrajzi Intézet tudományos igazgatójává nevezték ki. Tudományos munkájának az I. világháború vetett véget. Teleki fokozatosan részt vállalt a politikai életben, s a háború után a magyar küldöttség tagjaként részt vett a trianoni békekonferencián is. Bár Teleki fáradhatatlanul védte a magyar ügyet Párizsban, az igazságtalan békediktátum ellen ô sem tehetett semmit. Párizsból visszatérve Horthy Miklós felkérésére 1920-ban kormányt alakított, és célul tűzte ki a megcsonkított Magyarország politikai, gazdasági és erkölcsi helyreállítását. Országos fôcserkészként az ifjúság vallásos-nemzeti nevelésében is tevékeny részt vállalt. Cserkészeibôl mindig igyekezett emberebb embert és magyarabb magyart nevelni. Más nemzetekkel szemben nem viselkedett ellenségesen, amint azt megtapasztalhatták a felvidéki határrevíziós tárgyalások idején a szlovák küldöttség tagjai is, akik Teleki személyével kapcsolatban mindvégig nagyrabecsülésüknek adtak hangot. Részt vett a magyar-jugoszláv baráti egyezmény elôkészítésében is, így villámcsapásként érte Hitler követelése, hogy a magyar kormány járuljon hozzá Jugoszlávia megtámadásához. Mivel ezt becstelenségnek és árulásnak tartotta, nem látott más kiutat, mint hogy 1941. április 3-án önkezével vessen véget életének. Teleki utolsó cselekedetével nem hazudtolta meg vallásos életfelfogását, mert azt valószínűleg idegileg beszámíthatatlan állapotban követte el. Olvasmány Teleki Pál: Kis és nagy nemzet ,,Egy hosszú élet tapasztalataiból azt szűrtem le, hogy minden ember úgy ad a legtöbbet a köznek, ha a saját egyéniségét a legintenzívebben kiéli. Ez áll a nemzetekre is: Minden nemzet akkor ad a legtöbbet az emberiségnek, a vele barátságban levô nemzeteknek, önmagának és azoknak, akiknek az érdekeit szolgálni kívánja, ha legjobban éli ki a saját maga nemzeti formáját, saját jelleme szerint. Magyarországot magyarul kell vezetni, magyar formák szerint, a magyar élet formái szerint. Ezt tettük eddig is ezer esztendôn keresztül, sôt régebb idôk óta, mert amit Szent István megteremtett, az sem volt valami új és - minden reformáló t9rekvése ellenére- nem volt forradalmi, hanem az is az ô idejében már fennállott ôsi magyar hagyományokon alapult és épült fel. Azokat csiszolta az európai életnek megfelelôen, azokat itatta át a kereszténységnek tanaival és gondolatával. A magyar élet formái szerint éltünk tehát, akármi volt Európában körülöttünk, magyarok maradtunk és ezzel adtunk legtöbbet Európának. Ma is saját lábunkon állunk, saját utunkat járjuk, természetesen vannak barátaink, jóismerôseink, akik felé nagyobb szimpátiával fordulunk, de a saját magunk akaratával, saját lábunkon haladva. S minthogy alaposan módomban van látni, hogy rólunk a külföld illetékes tényezôi, vagy közvéleményei mit gondolnak, láttam, hogy ez az, amit végeredményben bennünk megbecsülnek. Láttam, tudom, hogy ezt becsülik meg bennünk: a nyíltságot. Ezt tartsuk is meg és menjünk tovább a saját magunk útján, akkor fogunk igazi barátokat szerezni. Amint katonáinknak nemcsak a versben, de a valóságban is az volt a jelszava: hogy elôre, úgy politikánk jelszava is mindig a becsület volt és marad, soha semmi olyat nem tenni, ami miatt nem tudnánk azután tükörbe nézni. Ez teszi a kis nemzetet naggyá.'' Teleki Pál búcsúlevele: ,,Fôméltóságú Úr! Szószegôk lettünk, gyávaságból. A nemzet érzi, hogy mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. 1941. április 3. Teleki Pál'' Ének Krisztusunk, nagy Király, üdvözlégy ezerszer, Százezerszer! Téged áld és imád, hódolva néz reád Minden ember. A négy égtáj, a csillagok, Mennyben lakó angyalok Hódolnak, imádnak, uruknak vallanak, Krisztus Király! Te tettél koronát teremtett művedre, Az emberre. Elméje élesül, maholnap felrepül Az egekre. De a lelkét te magadnak Alkottad, sajátodnak, Nagyura, bírája, örökös királya Te vagy néki. Az égre tűznapot, tündöklô csillagot Kezed rakott. Hazánknak koronát, Kárpát koszorúját Visszaadod. Légy királya királyunknak, Ezred évek, ha mulnak, Téged áld és imád magyar nép és király, Örök Krisztus! (SzvU! 283) ======================================================================== Salkaházi Sára (1899-1944) Könyörögjünk. Urunk, Jézus Krisztus, Te atyai jóságodban Sára testvért jegyeseddé választottad és öntudatos életfelajánlását Érted, szeretteiért és az üldözöttekért elfogadtad. Add, hogy az ô példájára élessze fel bennünk a teremtô Lélek a szeretet, a szolgálat és a hűség mindent átható tüzét, hogy mindannyian Téged követhessünk, a szegény és üldözött testvéreinkben pedig Neked szolgáljunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Amen. Életrajz Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán. A Szociális testvérek közé való belépése elôtt volt tanítónô, könyvkötô, újságíró és kalapos üzleti eladó egyaránt. Visszaemlékezéseibôl tudjuk, hogy sokáig, mintegy tíz évig küszködött hivatásával. Hamar felfogta és következetesen megvalósította az ,,imádkozzál és dolgozzál'' egységét szerzetesi életében. Sára testvér extrovertált, mozgékony típusú egyéniség volt, aki szívvel lélekkel végezte a karitász munkáját. A háborús idôkben tevékeny részt vállalt az üldözöttek és kiszolgáltatottak védelmében. A német nyomásra elfogadott zsidótörvények és késôbb a deportálások sok tízezer embert kényszerítettek menekülésre -- az ô érdekükben gyakran léptek közbe az Egyház bátor képviselôi, köztük Sára testvér is. 1944. Március 19.-ével helyzete egyre veszélyesebbé vált, hiszen Budapestre bevonultak a németek és nyilas elvbarátaikkal együtt megkezdték a ,,rendcsinálást''. A menekülteket az ún. Jankovich-telepen bújtatta el vérszomjas üldözôik elôl, így sok zsidó származású ember és politikai üldözött életét mentette meg. 1944. december 27-én a nyilasok, akiknek már régebben tudomásuk volt tevékenységérôl, elhurcolták, majd a pesti Duna-parton agyonlôtték. Salkaházi Sárát a felebaráti szeretet hôslelkű vértanújaként tiszteljük és így imádkozunk boldoggá avatásáért Olvasmány Sára testvér felajánló imádsága “Ó, fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám! Aki engem végtelen szeretetbôl megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó édes Jézus Krisztusom! Aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó drága Szentlélek! Aki a kegyelemnek bôségét zuhogtatod rám s aki nekem méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad, ó legteljesebb Szentháromság, én ma a Társaság és a Testvérek iránti hálából és szeretetbôl felajánlom magam, mint a Társaság áldozatát! Azon esetre, ha Egyházüldözés, a Társaság és Testvérek üldöztetése következne be és legbölcsebb végzésed szerint gondviselésed tervében nem lenne benne halálom: fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek -- különösen az öregek, betegek és gyengék életéért és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ô életüket és kíméld meg ôket a megkínoztatástól, fenyegetésektôl, fôként pedig a hűtlenségtôl: Irántad, az Egyház, a hivatás és a Társaság iránt. Amennyiben pedig isteni végzésed terveiben az én halálom benne foglaltatik, ebben az esetben is fogadd el életemet-halálomat, mint értük való áldozatot. Ezt a felajánlást teszem Lelkiatyám és Elöljáróim engedélyével, édes Szűz Anyám keze által, Szent József, Szent Benedek Atyánk, ávilai Nagy Szent Teréz, Szent Sára és Szent ôrzôangyalom segítségét kérve, nem a magam erejében, hanem a teljes Szentháromság kegyelmében bízva. Ámen. Ó édes Jézusom, teljes megnyugvással és készséggel fogadom már most a halál azon nemét, amely Neked tetszik, az összes vele járó gyötrelmekkel, fájdalmakkal és szenvedésekkel együtt. Schéda Mária: Salkaházi Sára, A szociális szeretet apostola Szociális Testvérek Társasága Budapest 1998 Ének 1. Jézus, világ Megváltója, Üdvözlégy, élet adója, Megfeszített Isten fia, Szent kereszted szívem hívja. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. 2. Által szegve kezed, lábad, Átvert tested roskad, bágyad, Mezítelen tépett melled! Ó siratlak, ó ölellek! Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. 7. Piros forrás, nyílj meg nékem, Ez a mély seb menedékem! Ha illeti szomjas ajkam, Nincs ereje bűnnek rajtam. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. 8. Fektess el e véres ágyon, Most szenvedni véled vágyom, Ha megmosdom e szent vérben, Fehérré lesz minden vétkem. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. 9. Jézusom, ha jön a végnap, Ismerj engem magadénak, Homlokomon piros véred: Tied vagyok, úgy ítélj meg! Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. (SzvU! 70) ======================================================================== Esterházy János (1901-1957) Könyörögjünk. Istenünk, kifürkészhetetlen gondviseléseddel részt juttatsz az Egyháznak Fiad szenvedésébôl. Add meg híveidnek, akik nevedért üldözést szenvednek, a türelem és szeretet lelkét, hogy ígéreteid hűséges és igaz tanúinak bizonyuljanak. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Életrajz Esterházy János 1901-ben született Nyitraújlakon. Jellemének és késôbbi sorsának kialakulásában fontos szerepet játszottak az Esterházy család történelmi hagyományai, különösen a Felvidékhez való szoros kötôdés. A vegyes lakosságú szülôhely én hamarosan megtanulta a szlovák nyelvet és elsajátította a nemzeti tolerancia képességét. Esterházy János Budapesten folytatott közgazdasági tanulmányokat, majd újlaki birtokán kezdett gazdálkodni. A háború befejezése után, amikor megkezdôdött a Felvidék cseh megszállása, csatlakozott az önkéntes ellenálló egységekhez. Az államfordulat után a földreform következtében a család nyitrai birtokainak nagy része felosztásra került. Esterházy nemsokára bekapcsolódott a kisebbségi magyar politikába, tevékeny tagja, majd 1932-ben elnöke lett az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Kezdettôl fogva kiállt a magyar kisebbségi egyenjogúsága és autonómiája mellett és figyelmeztetett a Csehszlovák Köztársaság kisebbségekkel szembeni asszimilációs törekvéseire. 1936-tól az Egyesült Magyar Párt ügyvezetô elnökeként lépett fel és fáradhatatlanul tovább küzdött a jogtalanságok és a nacionalista elnyomás ellen. Amikor az 1938-as elsô bécsi döntés következményeként a Felvidék bizonyos magyarlakta területeit visszacsatolták Magyarországhoz, Esterházy kötelességének érezte, hogy a szlovák fennhatóság alatt maradt mintegy 66 000 magyart továbbra is képviselje. A Jozef Tiso által vezetett szlovák fasiszta bábállam idején Esterházy rendíthetetlenül küzdött a nemzetiségi és emberi jogokért. Ô volt a pozsonyi parlament egyetlen olyan képviselôje, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 1942-es törvényt. A háború végén Esterházy Jánost Pozsonyban letartóztatták, majd átadták a szovjet hatóságoknak, akik több társával együtt Moszkvába hurcolták. Egy kirakatper során szovjetellenes fasiszta tevékenység címén kényszermunkára ítélték, amelyet 1949-ig, Csehszlovákiába való visszatéréséig végzett. Idôközben a pozsonyi Nemzeti Bíróság halálra ítélte, majd ezt életfogytiglanra változtatták. Több szlovákiai és csehországi börtönben is raboskodott, mígnem hosszú szenvedés után a mirovi börtönben 1957. március 8-án halt meg. Esterházy János az önzetlen önfeláldozás nemes példáját nyújtotta az egész magyarság és minden jóakaratú keresztény ember számára. Olvasmány Esterházy János megnyilatkozásaiból ,,Engedjék meg, igen tisztelt Uraim, hogy még egy dologra felhívjam az Önök figyelmét, már csak azért is, mert könnyen lehet, hogy Önök errôl nem tudnak, viszont tény az, hogy az ilyen esetek elôfordulhatnak, ahol az államfô egy katolikus pap, és ahol a kormányelnök buzgó katolikus és gyakori áldozó, csak ártalmára lehetnek Szlovákia hírnevének. Köztudomású tény, hogy Illaván koncentrációs tábor létezik. Abba a táborba gyakran a legártatlanabbul kerülnek be egyesek, és a lehetô legsiralmasabb nyomorúságban töltenek ott heteket és hónapokat úgy, hogy egészségük sokszor tönkre is megy. Nem vagyok híve a koncentrációs táborok intézményének, mert felfogásom szerint, ha valaki olyat tett, ami törvénybe ütközik, tartóztassák, le, üljön vizsgálati fogságban, állítsák a bíróság elé, ha bűnös, nyerje el méltó büntetését. De beszállítani valakit egy koncentrációs táborba, ott tartani hetekig, sôt hónapokig kihallgatás nélkül, majd hazaengedni, de elôbb vele egy szigorú reverzálist aláíratni, nézetem szerint nem helyes. De hogy a koncentrációs táborba zárjanak katolikus papokat, ez mégis sok. Tegyenek a hivatalos tényezôk arról, hogy az itt felhozott sérelmek reparáltassanak, tegyenek arról, hogy a bennünk élô bizonytalanság érzése bölcs intézkedésekkel eloszoljék és akkor tapasztalni fogják azt, hogy intézkedéseik nyomán a békés fejlôdés gyümölcsei fognak teremni, nem pedig a bizonytalanságból eredô meddô egyhelyben topogás.'' (Parlamenti beszéd, 1940) ,,Szégyenletes dolog, hogy egy kormány, amelynek elnöke és miniszterelnöke jó katolikusnak vallja magát, zsidó lakosságát Németországba deportáltatja, a hitleri koncentrációs táborokba. Azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.'' (Esterházy János leveleibôl) ,,Hogy Magyarország ezer éven át fennmaradt, ahhoz a magyar erények nem lettek volna elegendôek, ahhoz Isten áldására is szükség volt. Mostani helyzetünkben is ápolnunk kell mindent, ami szorosabbá teszi kapcsolatunkat Istenhez. A magunk erejében akkor bízhatunk, ha töretlenül megmaradunk az ezeréves keresztény vonalon. A háború negyedik évében, amikor mindenki a békét áhítozza, s amikor sokat beszélnek az új Európáról, meg kell gondolnunk, hogy ez az új Európa csak akkor biztosítja a tartós békét, ha Isten áldása lesz azon.'' (Magyar Hírlap, 1942) Ének 1. Egek ékessége, földnek dicsôsége, Magyarok Asszonya, királynéja! Hozzád buzgó szívvel, köteles hűséggel Járulunk, szentséges Szűz Mária. Mint pátrónánkhoz, édes Anyánkhoz Teljes reménységgel folyamodunk, És minden ínségben fohászkodunk. 2. Tekints le jó szívvel, irgalmas szemeddel A mi szent eleink kérelmére; Jöjj örökségednek, rettegô népednek, Jöjj, kérünk, ó Anyánk, védelmére. Míg bennünk egy ér mozdul s egy csepp vér, Nem szűnünk tégedet hűn tisztelni, Kegyes jóvoltodat emlegetni. 3. Mert belénk ontatott, szívünkbe oltatott Eleink vérével szereteted, Azért fenn is marad, soha ki nem szakad Magyarok szívébôl tiszteleted. Ettôl, ó szent Szűz, szívünk ég, mint tűz, És téged mindenkor kész tisztelni, Hűségét vérével pecsételni. 6. Hogy te légy segítônk, bajban erôsítônk Isten kiválasztott bús szíveknek. Hatalmas szent szavad, meghallgat szent Fiad S megnyered bôségét kegyelmeknek. Nincsen oly szükség, nincs oly nagy ínség, Melyre nem hathatós égben szavad, Melybôl nem menthetnéd szolgáidat. 7. Azért, Nagyasszonyunk, hozzád fohászkodunk, Hallgasd meg esdeklô kérésünket. Éhségtôl, hadaktól, isteni haragtól, Hirtelen haláltól ments meg minket. A végsô órán mellettünk szólván, Légy hozzánk irgalmas, Isten Anyja, Segíts az égbe, ó Szűz Mária! (SzvU! 285) ======================================================================== Mindszenty József (1892-1975) Könyörögjünk. Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel. Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is elôtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. És ha szent akaratoddal megegyezik, add meg hívô magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat egykor egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Amen. Életrajz Mindszenty József Csehmindszenten született 1892. március 29-én. A szombathelyi székesegyházban szentelték pappá 1915-ben. A tanácsköztársaság idején letartóztatták és internálták. 1919 októberétôl Zalaegerszeg plébánosaként végezte szolgálatát. 1944-ben XII. Piusz pápa Veszprémi megyéspüspökké nevezte ki. A nyilasok papjaival együtt 1944. november 27-én letartóztatták, mivel bátran kiállt a háborús pusztítással szemben. 1945. szeptember 15-én esztergomi érsekké és Hercegprímássá nevezik ki, majd 1946-ban a b9borosi rangot is megkapja. Amikor a kommunisták kezébe kerül a hatalom, hajszát kezdenek a legnagyobb ellenfelüknek számító bíboros ellen, és 1948. december 26-án letartóztatják. Hosszú koncepciós perben, testi-lelki kínzások után életfogytiglani fegyházra ítélik 1949-ben. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítják, de az orosz megszállók bevonulása után a budapesti amerikai nagykövetségre kell menekülnie. Mindszenty, 1971-ben VI. Pál pápa kifejezett kívánságára elhagyja az országot és a bécsi Pázmáneumba költözik. Mindszenty, a vatikáni diplomácia és Moszkva közötti titkos tárgyalások garancia-ígéreteirôl -- melyek státuszát is érintették -- csak jóval késôbb kapott tájékoztatást, a teljes titoktartás feltételével. A száműzött Bíboros ezt a kitételt nem, más szentszéki kényszer-döntést kénytelen volt elfogadni. 1971-tôl 1975. májusáig az emigrációban járta a világot és tanította szétszóródott magyarjait az Isten- és Hazaszeretetre. Meghalt Bécsben, 1975. május 6. Máriazellben, végrendelete szerint ideiglenesen eltemették, melyen magyarországi püspökök nem vettek részt 1991. május 3-án a Magyar Katolikus Egyház, Máriazellbôl hamvait Esztergomba szállíttatta és a Bazilikában eltemette. Boldoggáavatási pere folyamatban van. Olvasmány Mindszenty József bíboros megnyilatkozásai az emberi jogok védelmében ,,Mint az örök igazságoknak, valamint a természeti és kinyilatkoztatott erkölcsi törvényeknek Krisztus küldetésében hirdetôi és ôrei, az Anyaszentegyház püspökei, az apostolok utódai, a történelem folyamán idôrôl idôre megnyilatkoztak, valahányszor a társadalom vagy a kor iránya szembekerült ezekkel az alapvetô igazságokkal és törvényekkel. Így nyilatkozott meg az Egyház a rabszolgák és munkások, valamint legújabban az üldözött zsidóság védelmében... Elítéltük azokat a rendelkezéseket, amelyek a magyar polgárság egy részétôl, származása miatt, elvették a velük született jogaikat és szerzett javaikat, ôket pedig megbélyegzô jellel ellátva, gettóba zárták, kitelepítették, anélkül, hogy egyéni bűnösségüket bírói ítélettel megállapították volna.'' (1945. október 17.) ,,Mivel minket faji és egyéb szempontok, -- amint a közelmúltban, -- úgy most sem korlátozhatnak, mi az embert, a felebarátot, honfitársat Jézus szemével tekintjük, s az államhű németjeink érdekében is fel kell emelnünk szavunkat. Mindazt, ami az elmúlt évtizedben a németséggel kapcsolatban kívülrôl és belülrôl hazánk ellen történt, menthetetlennek tartjuk és a legteljesebb mérvben elítéljük, amint ebbôl akkoriban sem csináltunk titkot. De a hazai németség körében elôfordult hibák, sôt nagy hibák helytelen általánosítása és azok ilyen általánosító (kollektív) megtorlása ellen is állást kell foglalnunk.'' (1945. október 17.) ,,A csehszlovák hatóságok embertelen eszközökkel hozzáfogtak a szlovákiai magyar kérdés egyoldalú megoldásához, azért, hogy fait accompli-t (bevégzett helyzetet) teremtsenek. Mindenekelôtt a délszlovákiai magyar vidéknek Magyarországgal való ethnikai összefüggését akarják megszüntetni. Ezért november 17-én elkezdték a magyar falvak lakosságának rendszeres deportálását a fasiszták által végrehajtott deportálásokhoz hasonló módon.'' ,,Elôdöm és a magyar püspöki kar fellépése annak idején megakasztotta a zsidó deportálásokat és ilyen módon mintegy 200.000 magyarországi zsidó menekült meg. Kötelességemnek érzem, hogy mikor a katolikus magyar híveket, másfél évvel a háború befejezése után ilyen brutális módon deportálják, ezeréves otthonukból, templomuk, temetôjük, és iskoláik mellôl, kérjem a világ közvéleményének támogatását a deportálások megszüntetéséhez.'' (Spellmann New-York-i és Griffin londoni érsekhez intézett táviratából; 1946 november) Ének 1. Isten, hazánkért térdelünk elôdbe. Rút bűneinket jóságoddal född be. Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed, Érdemét idézzed. 2. István királynak szíve gazdagságát, Szent Imre herceg kemény tisztaságát, László királynak vitéz lovagságát, Ó, ha csak ezt látnád! 3. Szent Erzsébetbôl hôs szeretet árad. Margit imái vezekelve szállnak. Minket hiába, Uram, ne sirasson Áldott Boldogasszony. 4. Ránk bűnösökre minden verés ráfér, De könyörögnek ôk tépett hazánkért. Hadd legyünk mink is tiszták, hôsök, szentek: Hazánkat így mentsd meg! (SzvU! 293) ======================================================================== Ima a Magyarok Nagyasszonyának pártfogásáért Esterházy Pál nádor könyörgése (XVII. sz.) Emlékezzél meg, istennek dicsôséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária! Emlékezzél meg örökségedrôl, melyet hű szolgád, elsô királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében reád hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicsô érdemeiddel légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak ôseink és minden inségükbôl kiszabadultak, mert éber szemed folyton-folyvást vigyázott örökségedre, mindörökké áldott Nagyasszonyunk! Ezt mi biztosra vettük, ezért gyakran folyamodtunk hozzád, és tapasztalatból tudjuk, és mondjuk, hogy éretted áldott meg minket az Úr. Ez a remény éltet most is, ez a bizalom lelkesít, hogy oltalmadban keressünk menedéket mi, a te néped, örökséged és nyájad, akiket szentséges Fiadról keresztényeknek neveznek, különös pártfogásodért pedig hazánkat Mária országának hívjuk és valljuk. Azért emeljük fel tehát hozzád szívünket és kulcsoljuk imára kezünket, hogy alázattal eléd tárjuk könyörgésünket. Oltalmazd és védjed hatalmas pártfogásoddal minden testi-lelki bajtól édes hazánkat, hogy Isten dicsôségére és néped vigasztalására mindenkor virágozzék. Eszközöld ki könyörgéseddel hogy az Anyaszentegyházat, vagyis a katolikus hitet idehaza és mindenütt a világon fölmagasztalás érje: hazánk fôpásztorainak és egész papságának nyerj isteni segítô kegyelmet, nekünk híveidnek pedig tanulékony, engedelmes és az élô hit cselekedeteiben s gyümölcseiben bôvelkedô szívet, hogy szent Fiad meg ne nehezteljen ránk, és országát tôlünk joggal el ne vonja. Gyullaszd föl bennünk ôsatyáink buzgóságát és vezéreld a hitetlenkedôket az igazak okosságára, hogy mindannyian egy szívvel-lélekkel, azonegy hittel szolgáljunk Fiadnak, a mi Urunknak, téged pedig tiszteljünk és valljunk Nagyasszonyunknak, pártfogónknak, amiként valósággal tiszteltek is dicsô ôseink. Könyörgünk, Nagyasszonyunk, magyar hazánk vezetôiért, hogy a Szentlélek ajándékai által felvilágosítva megismerjék az igazságot, megbüntessék a gonoszt és védelmezzék az igazat, hogy a közjó elômozdításán ôszinte igyekezettel fáradozzanak, az árváknak, özvegyeknek és ártatlanoknak igaz lelkiismerettel szolgáltassanak igazságot. Könyörgünk, Nagyasszonyunk, egész nemzetünkért. Légy hozzá irgalmas: örökséged polgárait, akiket védelmed alá vettél, ôrizzed meg minden bűntôl, kormányozd és vezesd kegyességeddel, tartsd meg Isten szeretetében és félelmében. Esedezésed által nyerj a bűnbánóknak bocsánatot, az igazaknak állhatatosságot, a szüzeknek tisztaságot, a házastársaknak hűséget, az utasoknak szerencsés megérkezést, az özvegyeknek és árváknak gyámolítást, a szegényeknek vigasztalást, a megholt híveknek pedig örök nyugodalmat. Ne vesd meg esdeklô gyermekeidet és a bűnök bocsánatáért könyörgôket mindenkor tapasztalt irgalmaddal oltalmazd, mert bár mi megfogyatkoztunk a fiúi kegyeletben, te megmaradtál édesanyánknak és Nagyasszonyunknak. Légy mindenkor bajos ügyünkben szószólónk szent Fiadnál, hogy az ô akarata szerint rendezzük be életünket, és téged Nagyasszonyunknak, különös pártfogónknak valljunk és tiszteljünk életünknek minden napján. Jó Anyánk! Te uralkodjál felettünk és szent Fiad, Jézus Krisztus, a mi Üdvözítônk. Fogadd kegyesen hódoló szívünk esdeklését, melyet színed elé terjesztünk, hogy közbenjárásoddal megsegítve, a jelen élet viszontagságai után, a síron túl, az örökkévaló boldogságra juthassunk. Ti is, édes hazánk védôszentjei: Béla püspök, István király, Imre herceg, Mór és Gellért püspökök, László király, Erzsébet asszony, Szent Margit, Kinga és Jolán, Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk, isten minden dicsôült szentjével együtt esedezzetek érettünk, a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Amen. Befejezô ének 1. Boldogasszony Anyánk, Régi nagy Pátrónánk! Nagy ínségben levén, Így szólít meg hazánk: Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 2. Ó Atya Istennek Kedves szép leánya, Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája! Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 3. Nyisd fel az egeket Sok kiáltásunkra, Anyai palástod Fordítsd oltalmunkra. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 4. Kegyes szemeiddel Tekintsd meg népedet, Segéld meg áldásra Magyar nemzetedet. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 5. Sírnak és zokognak Árváknak szívei, Hazánk pusztulásán Özvegyek lelkei. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 6. Vedd el országodról Ezt a sok ínséget, Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 7. Irtsd ki, édes Anyánk, Az eretnekséget, Magyar nemzetedbôl A hitetlenséget. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 8. Hogy mint Isten Anyját Régen tiszteltenek Úgy minden magyarok Most is dicsérjenek. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 9. Tudod, hogy Szent István Örökségben hagyott, Szent László király is Minket reád bízott. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 10. Sokat Fiad ellen, Megvalljuk, vétettünk, De könyörögj értünk S hozzája megtérünk. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 11. Jézus Fiad elôtt Hajts térdet érettünk, Mert ha nem cselekszed, Egy lábig elveszünk. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! 12. Dicséret, dicsôség Legyen az Atyának, A te szent Fiadnak S Szentlélek mátkádnak. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! (SzvU! 284) ======================================================================== Felhasznált irodalom A Lélek szava 2000/3, Budapest, 2000 Barlay Ö. Szabolcs: Fiatal magyarság, Székesfehérvár, 1999 Csermôy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak 2., Budapest, 1995 Czakó István: Ezredévi kilenced, Budapest, 2000 Éneklô Egyház, Budapest, 1999 Gáspár Zsusza -- Horváth Jenô: Királyok könyve, Gyula, 1995 Gyürki László: Hűséggel és szeretettel, Körmend, 1999 Herdics György: Magyarok fénye, Komárom 1999 Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel, Budapest 1982 Hevenesi Gábor: Régi Magyar Szentség, Budapest, 1988 Hozsanna, Budapest, 1999 Kiss János -- Sziklay János: A katholikus Magyarország, Budapest, 1902 Molnár Imre: Esterházy János, Dunaszerdahely 1997 Pázmány Péter művei, Budapest, 1983 Praeorator I-II., Budapest, 1998 Prohászka Ottokár: Sion hegyén, Budapest, 1929 Szántó Konrád: A kommunizmusnak sem sikerült, Miskolc, 1992 Tóth Endre -- Szelényi Károly: A magyar Szent Korona, Budapest 1999 Török József: A magyar föld szentjei, Denrecen, 1991 Turcsik György: Dr. Batthyány-Strattmann László, Budapest, 2000