Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== ,,Irgalmad többet ér, mint az élet'' (Zsolt 62,4) Gondolatok az Isteni Irgalmasságról és lelkipásztori lehetôségeirôl Összeállította és szerkesztette: Antalóczi Lajos Lektorálta: Katona István s. püspök, Eger Korrektúra: Ligeti Gabriella és Szabó Dénes Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Fasztina nôvér arcképe szürke árnyalatban vagy fekete-fehérben Bevezetés A bűn elhatalmasodása Az irgalmasság etimológiája Az irgalmasság a Szentírásban Az Isteni Irgalmasság II. János Pál tanításában Az Isteni Irgalmasság üzenete Boldog Faustyna Kowalska nôvér által a.) Fausztina nôvér bemutatása b.) A Napló és történetének bemutatása c.) Az Isteni Irgalmasság üzenete d.) Lelkipásztori lehetôségek és ígéretek Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére Az Isteni Irgalmasság litániája Naplórészlet Novéna az isteni irgalmasság elôtt ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyvecske elektronikus változata, amely 1999-ben jelent meg az egri Kisboldogasszony Plébánia és az egri Fôegyházmegyei Könyvtár kiadásában az ISBN 963 8265 03 5 azonosítószámmal. Az elektronikus változat a könyv szerkesztôje, Antalóczi Lajos pp. prelátus, plébános, érseki könyvtárigazgatója engedélyével készült. A könyvet lelkipásztori célokra a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint lehet használni. Minden más jog a könyv kiadójáé. A nyomtatásban megjelent könyvet a programban egy novénával bôvítettük ki. Mivel az operációs rendszer nem képes bizonyos lengyel betűket megjeleníteni, azokat a legközelebbi latin betűre írtuk át. ======================================================================== Bevezetés II. János Pál pápa három évtizedes munkája révén világszerte egyre szélesebb körben ismerik meg és fogadják el Boldog Faustyna Kowalska nôvér Naplójának tartalmát. Fausztina nôvér írása 1998-ban az Egri Fôegyházmegyei Könyvtár és az Eger, Kisboldogasszony egyházközség kiadásában -- ellátva Franciszek Macharski krakkói bíboros érsek, Seregély István egri érsek jóváhagyásával és az illetékes szerzetesrend (Zgromadzenia Sióstr Matki Bozej Miloserdzia, Kraków) engedélyével -- immár tizenkettedik idegen nyelven Magyarországon is megjelent. Napló kiadását Szentatyánk is üdvözölte. Katona István egri s. püspök, a könyv lektora szerint a Napló elmondja ,,az Isteni Irgalmasság üzenetét, és azt, miként születik a szent fájdalmak, szenvedések és megalázódások közepette.'' Kiadványunk rövid összefoglalását kívánja nyújtani egyrészt az Isteni Irgalmasságról szóló szentírási és pápai tanításnak, másrészt a Naplóban található üzenetnek s a belôle fakadó evangelizációs lehetôségnek. ======================================================================== A bűn elhatalmasodása Történelmünk utolsó százhetven évében a hit és a lelkiség alakulását merôben új tényezôk befolyásolták. Sok esetben igen hátrányosan. Elég utalnunk a felvilágosodás utáni korszak társadalmi, politikai, ideológiai, gazdasági, demográfiai és kommunikációs folyamataira. Vizsgálódásaink során az Egyház által pozitívan megítélt Mária-jelenések üzeneteire kell elsôsorban pillantást vetnünk. Mária szavai ugyanis hatékonyan hívják fel figyelmünket és világítják meg a jelzett korszak nagy veszélyét: a bűn elhatalmasodásának folyamatát, ennek okait, állomásait és következményeit. Következésképpen a Mária- üzenetek fontos szerepet játszanak a népi vallásosság alakításában. A Mária-jelenések látható célja: a bűn elhatalmasodásának megakadályozása. Úgy véljük, 1830-ban a Csodás Érem átadása alkalmával új korszak kezdôdött történelmünkben. Az elhangzott üzenet, az átadott érem története, s két oldalának rajzolata jelzi az új korszak nagy nyitányát. A Szent Szűz Jézus akaratából erô teljes és hatékony mozgósítást kezdeményez a dinamikusan fejlôdô emberiség hitének, keresztényi életének megôrzéséért és kiteljesedéséért. Az 1830-as és az azt követô Mária-jelenések üzenetei nem csupán egy régióhoz, hanem az egész világhoz szólnak. Az üzenetek egyrészt profetikusan jelzik az egyre jobban elhatalmasodó bűnt és következményeit, másrészt mindenkit meghívnak a bűn szerzôjével szembeni harcra. Az Egyház Anyja újra és újra megismétli a kánai menyegzôn elhangzott felszólítást. Krisztusra mutat és beszédes jelek kíséretében arra kér bennünket: ,,Tegyetek meg mindent, amit csak mond!'' (Jn 2,5). A végkimenetelében gyôzedelmes küzdelem (,,végül azonban Szeplôtelen szívem diadalmaskodik'' -- Fatima, 1919. július 13.) vezére az Egyház Anyja. II. János Pál pápa így összegzi Mária szerepét az Egyház életében: ,,Mária, Sion fölséges leánya, segít gyermekeinek, bárhol és bármikor élnek, hogy megtalálják Krisztusban az Atyához vezetô utat'' (Redemptoris Mater 47). A Szent Szűz tehát evangelizál, amikor sajátos eszközeivel és a hívek közreműködésével gátat akar vetni a bűn térhódításának. Jellemzô, hogy a Mária-jelenések üzeneteiben az Egyház Anyja minden alkalommal az örök boldogságunkat veszélyeztetô bűnre és a nyomában járó pusztításra hívja fel figyelmünket. Már a Csodás Érem felirata, a híressé vált imádság -- ,,Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk!'' -- is erre utal. Nem sokkal késôbb, 1846-ban a La Salette-i jelenés prófétai kitekintést nyújt az elhatalmasodó bűn szervezôdésére, pusztítására, és annak végkimenetelére. Az Egyház Anyja sírva figyelmeztetett a megszokottá vált káromkodás, és a vasárnapi szentmise-mulasztás lélekromboló hatására. 1858-ban, Lourdes-ban bűnbánatra és a bűnben élôkért hozott áldozatra szólított fel. Ez történik az 1917-es fatimai jelenések alkalmával is, amikor Jézus Anyja drámai módon újra felhív a bűnben élôkért vállalt áldozatra és az értük végzett imára. Errôl beszélnek az 1953-ban, Siracusában hullott néma anyai könnyek. Nemkülönben az újabb, kivizsgálásra váró jelenések és a világ különbözô pontjain vért könnyezô Mária-szobrok. Korunk az elhatalmasodó bűn korszaka. A Szentírás nagyon sok tanítást ad a bűnrôl és következményeinek elhatalmasodásáról. Még a ,,termékeny föld is szikes mezôvé'' válik ,,lakóinak gonoszsága miatt'' (Zsolt 106,34). Az ember számára a legnagyobb rossz a bűn, mert minden fájdalomnak, pusztításnak s végül az örök boldogság elveszítésének ez az oka. Szűkebb környezetünkben éppen úgy, mint a világ és az Egyház életében fájdalmasan tapasztaljuk a teret hódító bűn rombolását. Szent Pál apostol ezért figyelmeztet bennünket: ,,Ne adjatok teret a sátánnak'' (Ef 4,27). A bűn végkifejletét Jakab apostol röviden így összegzi: ,,A bűn meg, ha elhatalmasodik, halált von maga után'' (Jak 1,15). A Mária-jelenések alapvetô mondanivalója a bűnében megmaradó ember örök sorsáért való aggódás. Az elhatalmasodó bűn következtében az emberek ugyanis tömegesen veszélyeztetik örök boldogságukat, magyarán tömegesen kerülhetnek az elkárhozás veszélyébe. Az Isten találékony szeretetében ezért szólít meg bennünket újra és újra. A ,,tömeges elkárhozás veszélye'' kifejezés szokatlan, és néha ellenérzést vált ki. A rendkívüli események logikája, a vonatkozó üzenetek konkrét fogalmazása és a látnokoknak a pokollal kapcsolatos víziója azonban a tömeges elkárhozás veszélyére utal. Fatimában a Szent Szűz 1917. július 13-án a kárhozat helyét mutatta meg a gyermekeknek, egy hónappal késôbb, aug. 17-én pedig így szólt a látnokokhoz: ,,Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!'' Hasonló értelemben tanít Jézus 1936. márciusában az Isteni Irgalmasság művérôl: ,,sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (Napló 639). A Napló egyik másik helyén Jézus így utal a felvetett kérdésre: ,,Ó, ha a bűnösök ismernék irgalmamat, nem vesznének el oly nagy számban'' (Napló 1396). Figyelemreméltó, hogy a 20. század nagy hatású jelenéseiben drámai jelentôséget kap a pokol víziója. A fatimai gyermekek 1917. július 13-i látomása a kárhozatról az elsô fatimai üzenet tartalmát képezi. (A Szent Szűz a megrázó eseményt követôen azt kérte, hogy az emberek az egyes rózsafüzér tizedek után a következô fohászt imádkozzák: ,,Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétôl, s vidd mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.'') Fausztina nôvér ugyanilyen élményeket élt át. Naplójában nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza: Isten parancsára járt a ,,pokol szakadékaiban'', és Isten parancsára ír ott szerzett élményeirôl, ,,hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol, és nem volt ott senki, nem lehet tudni, mi van ott'' (Vö. Napló 741). A medjugorjei gyermekek is beszámolnak hasonló élményekrôl. Az elkárhozás veszélyével kapcsolatos természetfölötti kijelentések, látomások lélektani szerepe igen fontos, mert létében érinti az Istenrôl megfeledkezô embert. Bár sokakban ellenérzést kelt a kárhozattal kapcsolatos üzenetek kimondása, de mégis meg kell tenni, mert minden finomítás vagy a kérdés elhallgatása a lényegrôl tereli el a figyelmet, és ellentétes az üdvözítô Isten kifejezett akaratával. Nagyon fájdalmas tapasztalni -- a történelmi események egyre keményebben tanúskodnak errôl --, hogy az Egyház Anyjának szavai a sok akadékoskodás miatt nem járhatták át kellô mélységben az evangelizációs tevékenységet. Bár sok Mária-kegyhely folytat áldásos tevékenységet a népi vallásosság formálásában, de az ismételten megszólító Mária-üzenetek még nem érték el a teljes célt, mert kevesen válaszoltak a meghívásra. Sôt, azt kell látni, hogy az evangelizáció álcázott akadályai, a tetszetôs eszmék (mint pl. a racionalizmus, a felvilágosodás, a modernizmus, az ateizmus, a liberalizmus) egyre nagyobb mértékben fordítják el és tartják távol az Istentôl a tömegeket (Corrado Balducci), s ebbôl fakadóan mind az öt kontinensen súlyos méreteket kezd ölteni a hitetlenség. ,,Kétségtelen, hogy a kereszténytelenedés olyan méretűvé vált, amely még rémálmainkban is elképzelhetetlen volt a II. Vatikáni zsinat lezárása idején'' (J. Ratzinger). Ez a folyamatos leépülés pedig elindítja és mind teljesebbé teszi a bűnnek és következményeinek elhatalmasodását. Úgy tűnik, még a hit felelôseit és a hívek egy részét is megosztották a Mária-üzenetek. Amíg az Egyház Anyjának szavai milliók lelki életében játszanak fontos szerepet -- hiszen az Evangéliumról szólnak --, addig sokan kétségbe vonják, lebecsülik, tagadják vagy egyenesen károsnak tartják az üzeneteket, s ebben bizony nemegyszer egyházi személyeknek is szerepük van. Grignon Szent Lajos gáncsoskodó vagy szűkkeblű Mária-tisztelôknek nevezi ôket. ,,A gáncsoskodó Mária- tisztelôk rendszerint büszke tudósok, úgynevezett művelt szellemek,... akik leértékelnek majdnem minden áhítatgyakorlatot... Kétségbe vonnak minden csodát és elbeszélést, melyek Szűz Mária irgalmáról és hatalmáról tesznek tanúságot... A hamis tisztelôknek... ettôl a fajtájától nagyon kell félnünk. A Szűz Mária-tiszteletnek mérhetetlen kárt okoznak és a visszaélések kiküszöbölésének ürügye alatt magától az ájtatosságtól tartják vissza a népet. A szűkkeblű tisztelôk azok, akik félnek, hogy megsértik a Fiút, ha az Anyát tisztelik, vagy lealacsonyítják Jézust, ha Édesanyját felmagasztalják...'' A Szent tanítása szerint azért nagyon veszedelmes ez a merev álláspont, mert ,,a gonosznak a nagyobb jó ürügye alatt finoman szôtt hálója ez'' (A tökéletes Mária-tisztelet 92-94). A tisztánlátást tovább akadályozzák az egyre nagyobb számban megjelenô, álmisztikus meséket tartalmazó írások. Az így keltett zavar nagyon legyengíti a természetfeletti jelek hatékonyságát, a bűn szerzôje pedig ,,tévútra vezeti az egész világot'' (Jel 12,9b), melynek nyomán a bűn egyre inkább megszervezôdik és elhatalmasodik következményével együtt. Az Egyház Anyjának Fatimában megígért végsô diadalához nem fér kétség, de az üzenetek szerint a sorozatos kérések és figyelmeztetések ellenére is sokan esnek áldozatául a szervezôdô bűnnek. A jelenséggel szemben felettébb vigasztaló a Szentírás második kijelentése az elhatalmasodott bűnnel kapcsolatban: ,,Amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem'' (Róm 5,20b). Úgy véljük, az utolsó százhetven év, az utolsó idôk szembetűnô jellemzôi között említhetjük a bűn térhódítása mellett a nyomában járó pusztítást, és a túláradó kegyelmet. Megítélésünk szerint a Mária-üzenetek éppen úgy, mint az Isteni Irgalmasság megnyilatkozásai az elhatalmasodó bűnnel szemben a határtalan isteni szeretetbôl fakadó és túláradó kegyelem jelei. Míg a Mária-jelenések a bűn elhatalmasodásától és annak következményeitôl kívánnak megóvni bennünket, addig az Isteni Irgalmasság a bűn áldozatait szólítja meg, és akarja visszavezetni az Evangéliumhoz. Isten a bűneink révén felhalmozódott tartozás teljes elengedését kínálja, s egyben segítségét ajánlja az élet teljes rendezéséhez. A mi feladatunk csupán a készséges együttműködés Isten akaratával. Az ember teljesen szabadon dönthet az Isteni Irgalmasság üzenetének elfogadása vagy elutasítása ügyében. Ajánlatos azonban tudnia Jézus figyelmeztetésérôl: ,,Ó, szegények, akik nem akarnak élni Isten irgalmasságának csodájával; hiába fogtok majd könyörögni, már késô lesz'' (Napló 1448). ,,Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia'' (Napló 1146). Fontos megjegyezni: Fausztina nôvér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete -- jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik -- az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum -- II. János Pál pápával az élen -- tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe. Fausztina nôvért a Szentatya 1993. ápr. 18-án, húsvét második vasárnapján boldogok sorába emelte. ======================================================================== Az irgalmasság etimológiája A mindennapi felfogás a részvéttel, a segítôkészséggel, a megbocsátással azonosítja az irgalmat. A Magyar Értelmezô Szótár szerint az irgalom: segítô könyörület, szánalom, megbocsátás; az irgalmasság pedig: tevékeny szánalom. Bibliai értelemben többet jelent: az érdemtelen gyengének felkarolása. (Elôd I.) Szeretni azt, aki nem szolgált rá a szeretetre. Szeretni azt, aki visszautasította a szeretetet. Szeretni az érdemtelent. Keresni vele a kapcsolatot, segíteni és támogatni mindaddig, amíg az érdemtelen véglegesen el nem fogadja vagy vissza nem utasítja a szeretetet. II. János Pál pápa így ír az irgalmasság bibliai tartalmáról: ,,Amikor az ószövetségi könyvek az irgalmat meghatározzák, többnyire két kifejezéssel élnek, melyek között igen finom jelentésbeli különbség van. Elsôsorban a hesed szót használják, amely a jóság szívbeli érzületét jelenti. ... Az irgalom másik szava... az Ószövetség nyelvébôl: a rahamin. A hesed jelentésétôl egész kicsiben különbözik csak. Amíg ugyanis a hesed az önmagához való hűséget és a szeretetben adott ígéret kötelezettségét világítja meg (és ezek joggal tekinthetôk férfias tulajdonságoknak), addig a rahamin már eredetében az anyai szeretetet jelzi (a rehem anyaméhet jelent). Abból a kezdettôl fogva fönnálló és mélyreható kötelékbôl, sôt összeköttetésbôl, amely az anya és magzata között létezik, egész különleges kapcsolat, egyedülálló szeretet származik... Az Ószövetség nyelvében más kifejezéseket is találunk, amelyek az irgalmat jelzik... A Septuaginta görög fordításában kevesebb az irgalmat jelzô szavak fajtája, mint a héberben: vagyis nem jelzik azokat a finom különbségeket, melyeket az Írás ôsi nyelve jelzett. Az Újszövetség azonban abból a gazdagságból és mélységbôl lép tovább, melyet az Ószövetség mutatott... (Dives in misericordia. Függelék.) ======================================================================== Az irgalmasság a Szentírásban A Szentírás tanúsága szerint Jézus elmagyarázza és megmutatja nekünk, hogy milyen, pontosabban ki az Isten. Sokszor idézzük Szent Jánost: ,,szeretet az Isten'' (1Jn 4,8), ami leginkább kitűnik Jézus életművébôl. Jézus keresztáldozata a felülmúlhatatlan isteni szeretetnek kifejezôdése. Jézustól tudjuk, hogy a mi Istenünk emberkeresô Isten, az embernek pedig istenkeresô embernek kell lennie. Az Isten és ember kapcsolata pedig a szabadságban és a szeretetben teljesedik ki. Az Isten már az Ószövetségben úgy mutatkozik be, mint az ember szeretô Atyja, s ez az atyaság s az ebbôl fakadó istengyermekség meghatározó vonása az Isten-ember kapcsolatnak. Ez egyben a legnagyobb lehetôség is az ember számára, mert az Isten, az ,,irgalmasság Atyja'' (2Kor 1,3) hűséges, és soha nem hagyja magára az embert, még akkor sem, ha az tékozló fiú módjára elhagyja ôt és hűtlenné válik Istenéhez életének útján. ,,...ha mi hűtlenné válunk, ô hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg'' (2Tim 2,13). Az Isten mindig irgalmas Istenként cselekszik. Szeretete miatt nem tudja elviselni az ember lelki nyomorúságát, s nincs olyan mélysége a nyomorúságnak, ahonnan tevékeny szánalmában nem akarná és nem tudná visszahozni az embert. Isten irgalmának egyetlen akadálya a megátalkodottság. A Szentírás túláradó gazdagsággal beszél Isten irgalmáról. Már az ôsevangéliumban irgalmasnak mutatkozik, az Ószövetség pedig kezdeti idôktôl magasztalja Isten irgalmát. A Szentírásban több száz helyen olvashatunk errôl. Mózes sokszor emlegeti Isten irgalmát: ,,Az Úr irgalmas és kegyes Isten, hosszan tűrô, nagy könyörületességű és hűségű, te irgalmasságot gyakorolsz ezer nemzedéken át...'' (Kiv 34,6- 7) ,,Ha hozzám kiált (akitôl elvették köpenyét), meghallgatom, mert irgalmas vagyok'' (Kiv 22,26). Híres a 136. zsoltár (hálaadó himnusz Isten örök hűségéért): ,,Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.'' Refrénként ismétlôdik huszonhat alkalommal. ,,...minden utad irgalom és hűség...'' (Tób 3,2b) Gyönyörű Izaiás tanítása is: ,,A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki'' (Iz 42,3). A 103. zsoltár vallomása -- ,,Az Úr irgalmas és könyörületes, szelíd a haragban és gazdag az irgalomban'' (Zsolt 103,8) -- Szent Pált is megragadja, aki idézi ezt a gondolatot egyik levelében (Ef 2,4). Az Újszövetség elsô tanítása az Isten irgalmasságáról a Magnificat gyönyörű szavaiban fogalmazódik meg: ,,Irgalma nemzedékrôl nemzedékre azokra száll, akik ôt félik'' (Lk 1,50). Mint említettük, Isten irgalma Jézusban mutatkozik meg, aki mindig kész a megbocsátásra. Példabeszédekben (pl.: az Elveszett bárány, a Tékozló fiú stb.) tanít errôl. Az apostoli igehirdetésben Krisztus az ,,irgalmas és Istenhez hűséges fôpap'' (Zsid 2,17), aki bennünket is irgalomra tanít. (Vö. Biblikus Teológiai Szótár. Róma, 1974. 604-611.) A szent iratok szerint olyan mértékben számíthatunk Isten irgalmára, amilyen mértékben mi is gyakoroljuk az irgalmasságot. ,,Mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom gyôzelmet arat az ítélet fölött'' (Jak 2,13). Isten elvárása világos: ,,Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas'' (Lk 6,36). Az Egyház liturgiájában, imádságaiban (különösen a papi breviáriumban) is igen gyakran megfogalmazódik Isten irgalma. Korunkban sajátos történelmi szükséghelyzet alakult ki (II. János Pál), s ez a szükséghelyzet egyre sürgetôbben irányítja figyelmünket az Isten irgalmára. Úgy tűnik, az elhatalmasodott bűn nyomán a különös módon túláradó kegyelem az Isteni Irgalmasság üzenetében fogalmazódik meg teljes gazdagságában. ======================================================================== Az Isteni Irgalmasság II. János Pál tanításában II. János Pál pápa három évtizeden át (krakkói segédpüspökségétôl kezdôdôen), pontosabban 1963-1993-ig dolgozott Boldog Faustyna Kowalska Naplójának egyházi elfogadtatásán. Feltehetôen a Napló tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy második enciklikáját az Isteni Irgalmasságnak szentelte. Az említett történelmi szükséghelyzet a sérült emberiség mai helyzete, amely kifejezôdik egyrészt az Egyházban tapasztalható negatív jelenségek, másrészt az elhatalmasodó bűn és annak valamennyi következménye által. Ez teremti meg, s jelent sürgetô felszólítást az Egyház számára, hogy mélységében mutassa be az ,,irgalmasság Atyjának'' Krisztus által feltárt misztériumát. Megérett az idô, a történelem Isten irgalmasságának mélyebb megismerésére és a belôle fakadó lelki javak gyümölcsöztetésére, az evangelizációba való beépülésére. II. János Pál pápa történelmi sürgetésnek tett eleget a Dives in misericordia (Irgalmasságában gazdag Isten) c. enciklikájának kiadásával. (A cím utalás az Ef 2,4-re: ,,De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy, bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket.'') A történelmi szükséghelyzetrôl a pápa így ír: ,,Úgy tűnik, korunk emberének lelkülete szembefordul az irgalmas Istennel, talán jobban, mint korábban. S azt is megpróbálja, hogy az emberi szívbôl kiirtsa és az életbôl kiiktassa az irgalom gondolatát is. Mert úgy véli, az irgalom szava és fogalma nehézséget okoz annak az embernek, aki a történelemben eddig tapasztalt mértéken messze túl úrrá vált..., s hatalma alá vetette a földet és uralkodik rajta. ... A mai világ állapota... több olyan fenyegetô jelenséget is mutat, amelyek minden eddig ismert veszedelemnél sokkal rosszabbak. ... Istennek, az 'irgalmasság Atyjának' Krisztus által föltárt misztériuma olyan különleges felszólítássá válik, mely az embert fenyegetô mai veszedelmek közepette az Egyház felé hangzik el'' (DM 7-9). Az enciklika célja: Krisztusban megmutatni ,,az irgalom Atyját, a teljes vigasztalás Istenét'' (2Kor 1,3). A pápa ebben a művében gazdag tanítást ad az Isteni Irgalomról. Az enciklika hosszan taglalja a Szentírás tanítását az Isten irgalmáról, majd kifejti, hogy Mária is ,,részese az irgalom kinyilatkoztatásának'', aki ,,tapasztalta és kiérdemelte'' az irgalmat, sôt istenanyasága miatt egyenesen az ,,irgalom eszköze''. Ennek kapcsán ,,szólíthatjuk Máriát az Irgalom Anyjának (Mater Misericordiae), Irgalmas Úrnônek (Domina Nostra Misericordiae) és az Isteni Irgalom Anyjának (Mater Divinae Misericordiae). Mindhárom megszólításban súlyos teológiai tartalom rejlik...'' (DM 56). A továbbiakban az Isten irgalma és mai világunk kapcsolatáról esik szó az enciklikában. Ezt követôen a Szentatya így tanít: ,,Mivel az irgalom a végtelen Isten tökéletessége, maga is végtelen. Ezért határtalan és kimeríthetetlen az Atya készsége arra, hogy befogadja tékozló fiait, ha hazatérnek. Ugyanezért végtelen a bűnbocsánat lehetôsége és gyorsasága is: a Fiú csodálatos áldozatának értéke miatt. Ezt a hatalmat semmiféle emberi bűn nem képes felülmúlni, de még csökkenteni sem.'' Egyedül a bűnben való megátalkodottság tudja megkötni ezt a jóságot. Róma Püspöke figyelmeztet: aki részesedni akar ebben az irgalomban, annak be kell látnia bűnösségét, meg kell térnie, irgalmasnak kell lennie, és a ,,megtérés állapotában'' kell élnie (DM 78-80). A befejezésben a pápa felszólít bennünket: ,,Könyörögjünk Istenhez az irgalomért századunk embere számára!'' (DM 98). ,,Mária közbenjárásával könyörögjünk, aki szüntelenül hirdette a 'nemzedékrôl nemzedékre' szóló irgalmat. De imádságunkhoz mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: 'Boldogok az irgalmasok, mert ôk majd irgalmat nyernek''' (DM 101). A pápa elmondja: az Egyház feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilvánítását. (Vállalnia, hirdetnie és élnie kell az isteni irgalmat.) Az Egyház azért él, hogy az irgalom jele legyen. A Szentatya így fejezi be enciklikáját: ,,Minél hevesebben ellenkezik az emberi történelem, minél élesebben mutatkoznak korunk világi kultúrájának különbségei, és minél inkább tagadja az emberiség Istent, annál inkább kell közelednünk ahhoz a misztériumhoz, amely öröktôl fogva Istenben rejtôzött, majd Jézus Krisztus által az idôben valóban közöltetett az emberrel'' (DM 103). Az elhatalmasodott bűnnel szemben a szeretet Istene túláradó kegyelmében, tevékeny szánalmában utánamegy az elveszett báránynak. Újra és újra figyelmeztet a veszélyekre, és az Istenhez való visszatérésben megoldást és segítséget kínál. Így volt ez az Ószövetségben, és így van ez ma is. Ennek vagyunk tanúi többek között a Mária-jelenések esetében, s errôl szól az Isteni Irgalmasság üzenete is. ======================================================================== Fausztina nôvér bemutatása Helena Kowalska 1905. aug. 25-én született a lengyelországi Glogowiec faluban tízgyermekes vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Az iskolát csak két és fél évig látogathatta: tizenhat éves, mikor Aleksandrówban és Lódzban szolgálóleány lesz, hogy szülein segítsen. Elzbieta Siepak szerzetesnô, a krakkói kolostor lakója, a Napló kiadási ügyeinek intézôje az egész világon, Faustyna Kowalskáról így ír: ,,Faustyna M. Kowalska nôvér, Isten Irgalmasságának ma már világszerte ismert apostola, a teológusok véleménye szerint az Egyház legjelentôsebb misztikusai közé számít. A hivatás hangja már hétéves korában megszólal lelkében (két évvel elsô szentáldozása elôtt), de szülei nem akarják, hogy kolostorba lépjen. Ebben a helyzetben Helén megpróbálta elnyomni magában az Isten hívó szavát. Az egyik látomásában megjelenô szenvedô Krisztus szemrehányó szavai -- (Napló 9) -- azonban arra kényszerítették, hogy helyet keressen magának egy kolostorban. Több kolostor kapuján is bekopogott, de sehová sem vették fel. 1925. augusztus 1-én lépte át az Irgalmasság Anyjáról nevezett kongregáció küszöbét Varsóban a Zytnia utcában... A rendben Faustyna Maria nôvér nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le elsô, majd öt évvel késôbb örök fogadalmát - - a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre -- St. Rospond püspök jelenlétében. A kongregáció több házában is dolgozott, legtovább Krakkóban, Plockban és Vilniusban, ahol szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedett. Kívülrôl semmi sem árulta el rendkívül gazdag misztikus életét. Buzgón teljesítette kötelességeit, hűségesen követte rendje szabályait, áhítatos, hallgatag volt, de derűs, tele jóindulatú és önzetlen felebaráti szeretettel. Egész életében következetesen törekedett az Istennel való mind bensôségesebb egyesülésre, és igyekezett áldozatosan együttműködni Jézussal a lelkek megmentése ügyében... Naplója feltárja lelki élete mélységeit. Az olvasó megismerkedhet lelkének Istennel való mély egyesülésével, erôfeszítéseivel, harcaival a keresztény tökéletességre vezetô úton. Isten gazdagon megajándékozta kegyelmekkel: a kontempláció adományával, az Isteni Irgalmasság titkának mélységes megismerésével, látomásokkal, kinyilatkoztatásokkal, rejtett stigmákkal, a prófétálás adományával, az emberi lelkekben való olvasás tudományával és a ritkán elôforduló misztikus eljegyzés rendkívüli kegyelmével. ... A szigorú életmód és a kimerítô böjtök -- melyeket még a rendbe való belépés elôtt magára kényszerített -- annyira legyengítették szervezetét, hogy már a posztulátus alatt el kellett küldeni a Varsó melletti Skolimówba, hogy javítsanak egészségi állapotán. Elsô novíciátusi éve után átélte az ún. ,,sötét éjszaka'' rendkívüli fájdalmas misztikus tapasztalatait, ezt követôen a küldetésébôl adódó sok megalázó szenvedést és lelki gyötrelmet kellett elviselnie. Fausztina nôvér felajánlotta életét a bűnösökért, a lelkek megmentéséért, emiatt is különbözô szenvedések érték. Élete utolsó éveiben megerôsödtek belsô szenvedései, az ún. ,,lélek passzív éjszakája'', valamint testi fájdalmai: elôrehaladott állapotba került tuberkulózisa, mely megtámadta tüdejét és az emésztôrendszerét. Emiatt két alkalommal néhány hónapos kórházi kezelésen is volt Krakkóban, a Pradnikon. Fizikailag egészen felemésztôdve, de lelkileg teljesen éretten, Istennel való misztikus egyesültségben, a szentség hírében halt meg 1938. október 5-én, alig harminchárom évesen, melybôl tizenhárom évet töltött a rendben. Testét Krakkó--Lagiewnikiben, a kolostori temetô sírboltjában helyezték örök nyugalomra, amely 1966-ban a boldoggá avatás információs pere folyamán átkerült a kápolnába.'' E. Siepak a továbbiakban Fausztina nôvér küldetésérôl így ír: ,,Ez a küldetés röviden összefoglalva azon alapszik, hogy a mindenki által öröktôl fogva ismert, de feledésbe merült igazságot, Isten irgalmas szeretetét újra az emberek emlékezetébe idézze, és az Isteni Irgalmasság kultuszának újabb formáit ismertesse meg, melynek gyakorlata a vallásos élet megújulására vezet a keresztényi bizalom és irgalom szellemében. A Naplót (lelki önéletrajz) Fausztina nôvér Jézus világos parancsára életének négy utolsó évében írta. Benne a nôvér lelkének aktuális és korábbi, Istennel való találkozásait jegyezte le. Ahhoz, hogy feljegyzéseibôl küldetésének lényegét megérthessük, tudományos elemzésre is szükség volt, amit az ismert és nagyra becsült teológus, Prof. Ignacy Rózycki atya végzett el... Erre az egyszerű, képzetlen, de bátor és Istent határtalanul szeretô szerzetesnôre az Úr Jézus olyan missziót bízott, ami az egész világnak szól: az Irgalmasság üzenetét. 'Ma téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével -- mondta Jézus. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani' (Napló 1588). 'Te vagy irgalmasságom titkárnôje, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendô életben (Napló 1605), ... hogy közöld a lelkekkel nagy irgalmamat, melyet irántuk érzek, és bátorítsd ôket: bízzanak irgalmam mélységében' (Napló 1567).'' (Napló XIII-XV. o.) ,,Elôkészíted a világot végsô eljövetelemre'' (Napló 429). Boldog Faustyna Kowalska nôvér lelki vezetôje Michal Sopocko atya, a Vilniusi Báthori István Egyetem Teológiai Karának professzora volt. (Boldoggá avatása folyamatban van.) Fausztina nôvér életére jellemzô a nagyon mély lelkiség, a kimondhatatlanul sok szenvedés és a mélységes misztikum. A Naplóból vett néhány idézettel szemléltetjük életének mindhárom vonását. A nôvér lelkiségének legfôbb törekvése: mindig mindenben megfelelni Isten akaratának. ,,A világért könyörgô áldozat leszek'' (Napló 482). ,,El akarok emésztôdni a lelkek javára. Semmilyen áldozattal sem törôdve, mint egy kis szônyeg szeretnék a nôvérek lába elé terülni'' (Napló 243). ,,Az emberek szeme elôl el fogok rejtôzni, bármilyen jót is teszek majd, hogy Isten legyen egyedüli jutalmam. Olyan leszek majd, mint a fűben megbúvó kis ibolya, amely nem sérti meg a lábat, mely eltapossa, hanem önfeledten árasztja illatát, hogy az ôt taposó személy kellemesen érezze magát'' (Napló 255). A Naplóban gyakran olvashatunk arról, hogy Fausztina nôvér lelkiségének alakulásában meghatározóan fontos volt az alázatra való törekvés és a szenvedés elfogadása Isten kezébôl. ,,A megaláztatás mindennapi táplálék'' (Napló 92). ,,Alázat, alázat és mindig csak alázat...'' (Napló 55). ,,Semmi sem jobb a lélek részére, mint a megaláztatás'' (Napló 593). ,,Alázat nélkül nem tetszhetünk Istennek'' (Napló 270). Az alázat ad erôt neki a küzdelemhez: ,,Az alázatosnak semmi sem nehéz'' (Napló 94). Jézus az alázatot a tisztasággal is összefüggésbe hozza, amikor így szól Fausztinához: ,,Tudd meg, hogy a tiszta lélek alázatos'' (Napló 576). Fausztina nôvér szerint az alázatosság megtanulásában nagy segítségünkre lehet a Jézus szenvedésérôl való elmélkedés: ,,Aki igazi alázatot akar tanulni, az elmélkedjen Jézus szenvedésein'' (Napló 267). A nôvér világosan látja, hogy küldetésének teljesítésében a szenvedésnek is fontos szerep jut. ,,Isten valódi művei mindig nehézségbe ütköznek, és szenvedés az ismertetôjelük'' (Napló 270). Boldog Faustyna Kowalska így summázza lelkiségének lényegét: ,,Jézushoz való hasonlóságomat a szenvedés és az alázat adja'' (Napló 268). Fausztina nôvér készséggel fogadta Isten kezébôl mind a küldetést, mind pedig a szenvedéssel teljes életet. Jézus sok szenvedést ígér Fausztinának, de meg is erôsíti ôt: ,,Tudd, hogy sokat, igen sokat fogsz szenvedni, de ez ne rémítsen meg téged, én veled vagyok'' (Napló 36). ,,Leányom, a szenvedés lesz a jele, hogy veled vagyok'' (Napló 669). (Vö. Zsid 12,5-6) Egy másik alkalommal az Úr így tanítja a nôvért: ,,Gyermekem, legjobban szenvedéseidben tetszel nekem. Fizikai vagy erkölcsi szenvedéseidben ne keresd a teremtmények részvétét... Leányom, minél jobban megszereted a szenvedést, annál tisztább lesz szereteted irántam'' (Napló 279). A Szűzanya is hasonlóan szól: ,,Szenvedésben lesz részed betegséged és az orvosok miatt. A képpel kapcsolatban is sok szenvedés ér majd, de ne aggódj'' (Napló 316). A szenvedés napról napra formálja a nôvér lelkületét. Erre utalnak a szenvedéssel kapcsolatos megjegyzései: ,,A szenvedés nagy kegyelem'' (Napló 57). ,,Ha sokat szenvedünk, sok alkalmunk van bebizonyítani Istennek, mennyire szeretjük ôt'' (Napló 303). ,,A szenvedés a legnagyobb kincs a földön'' (Napló 342). A szenvedések teljesen kitöltik Fausztina nôvér életét. Ezért írja egy helyen: ,,A napot harccal kezdem és végzem'' (Napló 606). ,,Jézusom, Te tudod, hogy szeretem a szenvedést, s ki akarom üríteni a kelyhét az utolsó cseppig, most azonban a természetem mégis elborzadt... (Napló 697). A nôvér állandóan bizonyítani akar Isten elôtt. Egy helyen így tesz vallomást: ,,Lelkem vágyik a megpróbáltatás napjaira...'' (Napló 831). A testi fájdalmak mellett Fausztina részt kap a mélységes lelki szenvedésekbôl, amelyeket újra és újra megköszön Jézusnak. A nôvér csupán ,,apró kereszteknek'' nevezi a ,,szándékaim megakadályozását'', a ,,közösségi élet terhét'', ,,szándékaim rossz értelmezését'', a ,,mások által okozott megaláztatásokat'', a ,,rideg bánásmódot'', az ,,alaptalan vádaskodást'', a ,,gyenge egészséget'', a ,,kimerültséget'', a ,,saját akaratomról való lemondást'', ,,énem megtagadását'', az ,,elismerés hiányát'', ,,minden tervem megakadályozását'', a ,,belsô kínokat'', a ,,lélek érzéketlenségét'', a ,,félelmet'', a ,,bizonytalanságot'', a ,,sötétség belsô homályát'', a ,,kísértéseket'', a ,,megpróbáltatásokat'', ,,melyeket senki sem ért meg''. Ezért kiált Jézushoz: ,,Ó, Jézus, egyedül csak te ismered szívem vágyait és fájdalmait. Örülök, ha egy kicsit is szenvedhetek érted'' (Napló 73). Fausztina nôvér titkolni akarja hihetetlen testi-lelki fájdalmait, de nem mindig sikerül. ,,Szenvedéseimet képtelen vagyok elrejteni, s bár szót sem szólok arról, amit szenvedek, mégis, a fájdalom, ami tükrözôdik arcomon, elárul'' (Napló 100). Szenvedéseinek nagyságáról Naplójában röviden így nyilatkozik: ,,Csak Jézus tudja, mennyit szenvedtem'' (Napló 104). Boldog Faustyna Kowalska életének harmadik jellemzô vonása a mélységes misztikum. Jézus rendszeres megjelenései során magyarázza meg Fausztina nôvérnek az Isteni Irgalmasság célját és kincseit. Az iménti idézetek, de a több mint félezer oldalas Naplónak csaknem minden sora errôl tanúskodik. Fausztina nôvér utolsó hónapjai is nagy szenvedések jegyében múltak el. A betegápoló nôvér beszámolója szerint ,,Fausztina nôvér életének vége nagyon épületes. Állandóan szeretetreméltó és türelmes volt, semmit sem kívánt.'' Amikor megkérdezték tôle, szenved-e nagyon, így válaszolt: ,,Igen, de ez rendben van.'' Október 5-én utoljára meggyónt J. Andrasz atyánál. Halála közeledtével fájdalmai tetôfokra hágtak, s elköltözése elôtt néhány órával fájdalomcsillapító injekciót kért, de végül is nem fogadta el. Este kilenc óra tájban nôvértársainak és lelkiatyjának jelenlétében elmondta a haldoklók imáját. Halála pillanatáig tudatának teljes birtokában maradt. Háromnegyed 11-kor utolsó pillantást vetett Krisztus és az ô Édesanyjának képére, s csendben, félelem nélkül elhunyt.'' (Vö. Isten Irgalmának hírnöke, Isten Szolgálója, Fausztina nôvér. Backi Vinogradi é.n. 105-108. o.) Fausztina nôvért zavarta, hogy ápolásra szorul. Talán vigasztalásul mondta néhányszor elöljárójának: ,,Meglátja, elöljáró Anya, hogy a Kongregációnak sok öröme lesz miattam.'' Profetikus szavak voltak ezek a kijelentések. 1938-ban még nem tudtak mit kezdeni sem a Napló tartalmával, sem a beszélgetések során elhangzott kijelentésekkel. Akik ismerték Fausztina nôvért, vegyesen ítélték meg személyét és rendkívüli dolgait. Az Isten azonban igazolta ôt. Ma már egyértelmű, és ezt a legmagasabb egyházi vezetôk is tanúsítják, a Fausztina nôvér által kapott üzenet Istentôl származik. A háború rövid idôre látszólag feledtette a krakkói zárda misztikusát. Lengyelország sorsának alakulása azonban a II. világháború idején ráterelte a rendtársak figyelmét Fausztina nôvér jövendöléseire. A kolostor lakói ugyanis felismerték, hogy sorra megvalósulnak hazájukban azon események, amelyekrôl misztikus testvérük beszélt nekik. ======================================================================== A Napló és történetének bemutatása Mint említettük, Fausztina nôvér halála elôtt négy évvel kapott parancsot napló vezetésére, élményeinek leírására. A terjedelmes mű (a magyar változat a kísérô tanulmányokkal és a mutatókkal együtt 528 oldal) bemutatja Fausztina nôvér lelkiségét és az Isteni Irgalmasság üzenetét. ,,Az Isteni Irgalmasság ügyében -- mint oly sok másban -- Karol Wojtyla, a késôbbi II. János Pál pápa volt a Gondviselés embere. Wojtyla még krakkói segédpüspök korában felkereste A. Ottaviani bíborost (1963), és elôterjesztette a Naplóval s tartalmával kapcsolatos terveit. A kardinális biztató szavakkal bocsátotta el a jövendôbeli pápát: 'Siessen, mielôtt a tanúk meghalnak.' Karol Wojtyla a késôbbi évtizedekben -- mint Krakkó érseke (1964), bíborosa (1967), majd Szent Péter utódja (1978) -- újabb és újabb módon támogatta az Isteni Irgalmasság ügyét. Megindította a boldoggá avatást bevezetô információs eljárást (1965), ehhez megjelentették a Napló kritikai kiadását (1981), Róma püspökeként kiadta a Dives in misericordia kezdetű enciklikát (1980), 1993. ápr. 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá avatta Fausztina nôvért, 1997-ben pedig elzarándokolt a nôvér sírjához. (Fausztina nôvér holttestét a boldoggá avatás kapcsán 1966. nov. 25-én exhumálták, és a kolostor kápolnájában -- Kraków Lagiewniki, ul. Siostry Faustyny 3/9. -- helyezték örök nyugalomra. A hamvak a boldoggá avatás után a fali sírfülkébôl átkerültek az Irgalmas Jézus oltára alá.) Érthetô, hogy ezen lépések után világhódító útjára indult az Isteni Irgalmasság üzenete. Ennek hathatós eszköze a Napló, amely a magyarországi kiadással az angol, a német, az olasz, a francia, a spanyol, a portugál, az orosz, a portugál (brazil), a szlovák, a cseh és a vietnami után immár a tizenkettedik idegen nyelven jelenik meg. Eddig azonban hosszú utat tett meg a Fausztina nôvér nevéhez fűzôdô üzenet. Valóságos keresztutat kellett bejárnia. A. M. Deskur bíboros bevezetôjébôl és a Jegyzetek 154. pontjából (Napló 474. o.) megtudjuk, hogy az Isteni Irgalmasság ügyét 1959. március 6-án a Szent Offícium Indexre tette, vagyis megtiltotta a kultusz terjesztését, s maga Sopocko professzor is szigorú figyelmeztetést kapott. A templomokból kikerültek az Irgalmas Jézus- képek. Egyedül a krakkói kolostor híres festménye (Adolf Hyla) maradt eredeti helyén. A Szent Offícium lépésének komoly okai voltak. A hivatalos vizsgálatot megelôzôen ugyanis ellenôrizetlen és rossz fordításokban kezdték terjeszteni a Napló egyes részeit. Az intézmény a tilalommal elejét vette a zűrzavarnak, s amikor elérkezett a Gondviselés által kijelölt idô, elkezdôdhetett a teljes körű és hivatalos vizsgálat. A tilalmat 1978. június 30-án oldotta fel a Hittani Kongregáció. Az eseményeket a háttérbôl Karol Wojtyla szorgalmazta. Sopocko atya nem érhette meg a sikert, mert 1975. febr. 15-én meghalt Bialystokban. Miközben folyt a munka az Isteni Irgalmasság ügyében, Krakkóban megkezdôdött Fausztina nôvér személyével kapcsolatban az 1965. okt. 7- tôl 1967. szept. 20-ig tartó ún. információs, ezt követôen pedig a boldoggá avatási eljárás, amely 1993. április 18-án a boldoggá avatással ért véget. Beteljesedtek tehát Fausztina nôvér szavai. Elérkezett az idô, hogy a világ megismerje Isten Irgalmasságának minden embert megszólító üzenetét. A Napló egyházi jóváhagyással kerül világszerte az emberek kezébe, imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, kilencedét. Lehetôség van az Isteni Irgalmasság ünnepének bevezetésére is. (F. Macharski bíboros a krakkói egyházmegyében már a nyolcvanas évek közepén megtette ezt.) A teljes lengyel Egyház számára a Szentszék Istentiszteleti és Szentségtani Kongregációja 1995. jan. 23-án engedélyezte az Isteni Irgalmasság ünnepének bevezetését, az Apostoli Szentszék pedig jóváhagyta az Isteni Irgalmasságról szóló votívmise szövegét az egyetemes Egyházban. F. Macharski bíboros 1996. febr. 22-én Isten Irgalmasságának Apostola néven világméretű mozgalmat indított. Új bazilika is épül Krakkóban az Irgalmasság Anyja Nôvérei Kongregációjának területén. Alapkövét, amely a Golgota-hegyérôl származik, II. János Pál pápa 1997. jún. 7-én Krakkóban ünnepélyesen megáldotta. -- Mindez természetesen nem csupán a Kongregációnak, de az egész világegyháznak s benne hazánk hívô népének is nagy öröm és lehetôség. A Napló rövid részletei különféle fordításokban Magyarországon is ismertté váltak. A teljes kézirat azonban most jelenik meg elôször és fôegyházmegyei jóváhagyással. Bízunk abban, hogy a hiteles fordítás és a kísérô tanulmányok új lendületet adnak magyar nyelvterületen is az Isteni Irgalom hódításának.'' (Napló 457--458. o.) Az Isteni Irgalmasság kincsestárához Jézus kérésére bizalommal kell közeledni: ,,Irgalmamból egyetlen edénnyel meríthetnek kegyelmeket -- ez a bizalom. Minél jobban bízik egy lélek, annál több kegyelmet nyer'' (Napló 1578). ======================================================================== Az Isteni Irgalmasság üzenete Fausztina nôvér Isten legfôbb tulajdonságának az irgalmasságot tartja (Napló 301). Az irgalmasságot pedig a szeretet virágának (Napló 651) nevezi. Számára minden Isten irgalmáról beszél. Az Isteni Irgalmasság kultusza a vallásos élet megújítására törekszik az Egyházban. Ezért idôszerű, és evangelizációs jelentôsége világméretű. Jézus szándéka vigasztaló. A világ teljes megújulását akarja elérni. ,,Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani'' (Napló 1588). Jézus hozzáfűzi: ,,A büntetést csak akkor alkalmazom, ha ôk maguk kényszerítenek erre. Nem szívesen nyúlok az igazságszolgáltatás kardjához. Az igazság napja elôtt az irgalmasság napját küldöm'' (Napló 1588). Úgy tűnik, az újraevangelizálásnak olyan eszközérôl és lehetôségérôl van szó, amelyet alaposan megismerni, az evangelizációs munkában kellôen hasznosítani jól felfogott érdekünk, mert sokakat visszavezethet Jézushoz. Az Isteni Irgalmasság üzenete utolsó esély (Napló 998), a végsô idôk jele (Napló 848), biztos lehetôség, de utolsó mentôöv (Napló 687), ami a világnak adatik. ,,Sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (Napló 639). Boldog Faustyna Kowalska Naplójának tanítása szerint az Isteni Irgalmasság üzenete ,,új fény lesz az Egyház számára'' (Napló 378). A szervezôdô és elhatalmasodó bűnnel szemben új fény tűnik fel az Egyház egén: az Isteni Irgalmasság üzenete, annak teljesebb megértése s a belôle fakadó lelki gyümölcsök. Jézus tanítása az Ô irgalmáról az egész világot megszólítja, de elsôsorban az elhatalmasodó bűn áldozatait hívja megtérésre. Mint említettük, utolsó esélyként és mint mentôövet kapja az emberiség. ,,Egy utolsó esélyt adok az emberiségnek -- és ez az irgalmamhoz való menekülés'' (Napló 998). ,,A papok úgy fogják a bűnösöknek nyújtani, mint az utolsó mentôövet'' (Napló 687). ,,Ez a végsô idôk jele, utána eljön az igazság napja. Amíg van idô, meneküljenek irgalmam forrásához, használják fel az értük kifolyt vért és vizet'' (Napló 848). Az Isten irgalma túláradó és végtelen bôsége minden ember számára a lelki újjászületés, a lelki újrakezdés páratlan lehetôsége. Bárki részesedhet benne, még a bűn feneketlen mélységébe tántorodott lélek is. ,,Isten senkitôl sem tagadja meg irgalmát'' (Napló 72). Jézus így szól errôl a Naplóban: ,,Ne féljen a gyenge, a bűnös lélek közeledni hozzám, még ha több vétke is lenne, mint amennyi homok van a földön, minden elmerül irgalmam mélységében'' (Napló 1059). ,,Ha a lélek már oszló hulla lenne, s emberi értelemben képtelen az újjáéledésre, s már minden el volna veszve, nem így az Istennél! Az irgalmasság csodája teljesen életre kelti a lelket'' (Napló 1448). ,,Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem ôt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Írd: Mielôtt eljövök mint igazságos bíró, elôbb szélesre kitárom irgalmam kapuját'' (Napló 1146). Már ezen idézetek is világossá teszik: az Isteni Irgalmasság elfogadása hatékonyan formálja át a lelket. ,,Megnyitottam szívemet mint az irgalom élô forrását, hogy minden lélek életet merítsen belôle... A bűnösök megigazulást, az igazak a jóban való megerôsödést találnak benne... Mondd meg papjaimnak, hogy a megrögzött bűnösök szavaikra bűnbánatra indulnak, ha a szívemben lévô végtelen irgalomról beszélnek nekik. Minden papnak, aki irgalmamat hirdeti, rendkívüli kegyelmet adok, szavaik gyógyítóan hatnak, s meg fogják indítani a szíveket, akikhez szólnak'' (Napló 1520-1521). ,,A legfontosabb a régi ember teljes halála, s új életet kezdeni'' (Napló 1343). Aki részesedni kíván az Isteni Irgalmasság kegyelmeiben, annak be kell látnia bűnösségét, meg kell térnie, az irgalmasságot kell gyakorolnia, és a megtérés állapotában kell élnie. (Vö. Lk 6,36; Jak 2,13; DM 78-80) ,,Az irántam való szeretetbôl fakadó irgalmasság cselekedeteit kívánom tôled. Felebarátaid iránt mindig és mindenhol irgalmasságot kell tanúsítanod. Ez elôl nem térhetsz ki sem kényszerre hivatkozva, sem kifogással, sem bocsánatkéréssel. -- Három módot adok neked, hogyan tanúsíts irgalmasságot felebarátaid iránt: elsô: a cselekedet, második a szó, harmadik az imádság. E három fokozat tartalmazza az irgalmasság teljességét, egyúttal megdönthetetlen bizonyítéka az irántam tanúsított szeretetnek'' (Napló 742). Jézus túláradó irgalmából nem csupán a bűnben élôk meríthetnek, de hallatlan lehetôség valamennyi ember számára. Megerôsíti a hűségest és gyengét, reményt ad a szenvedônek és haldoklónak egyaránt. ,,Nagy segítség a haldoklók részére...'' (Napló 833) ,,Ha mások imádkozzák (az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét) egy haldokló mellett, az is elnyeri ugyanezt a bűnbocsánatot. Ha ezt az imát a haldokló mellett mondják, mérséklôdik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket... (Napló 811). Említettük, hogy az Isteni Irgalmasság ajándéka csak akkor gyümölcsözik, ha a befogadó megérti és vállalkozik evangelizációs küldetésére: az irgalmasság gyakorlására cselekedettel, szóval és imádsággal (Vö. Napló 742). Ennek rendkívül lényeges része az Isteni Irgalmasság üzenetének terjesztése, vagyis az apostolkodás, valamint az Istentôl távol élô testvéreinkért végzett imádság. Jézus különösen jutalmazza az Isteni Irgalmasság üzenetének terjesztését. ,,Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemôjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek'' (Napló 1075). A bűnben élôkért vállalt áldozat és imádság hatékony és kedves Urunk elôtt: ,,Mindig megvigasztalsz, ha a bűnösökért imádkozol. Legkedvesebb dolog elôttem az ima -- a bűnösök megtéréséért mondott ima. Tudd meg, leányom, ezt az imát mindig meghallgatom.'' (Napló 1397) ======================================================================== Lelkipásztori lehetôségek és ígéretek Fausztina nôvér Jézus kérésére, pontosabban diktálására az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazon lehetôségekrôl is írt, amelyek mind az egyéni lelkiség formálását, mind a lelkipásztori munkát hatékonyan támogatják. Az Egyház engedélyezte az Isteni Irgalmasság kultuszának öt módját. Újra E. Siepak nôvér elôszavából idézünk 1.) Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22-én kapott látomás alapján jegyezte fel a nôvér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Mellébôl a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elô, egy piros és egy halvány. ... Kis idô múlva azt mondta Jézus: 'Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned' (Napló 47). 'Azt kívánom, hogy a képet... húsvét után az elsô vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!' (Napló 49). ... Mint feltámadt Üdvözítôt ábrázolja Ôt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. A vér és víz sugarai, melyek a lándzsa által megnyitott szívébôl (a szív nem látható a képen) törnek elô és a keresztre feszítés sebei a Nagypéntek eseményeire emlékeztetnek (Jn 19,17-18; 33,37). Tehát az Irgalmas Jézus képe az Evangélium e két eseményéhez kapcsolódik, melyek a legtökéletesebben fejezik ki Isten szeretetét az emberek iránt. Krisztusnak ezen a képén jellemzô a két sugár. Jelentôségérôl kérdezve így válaszol az Úr: 'A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. ... Boldog, aki ezek árnyékában él' (Napló 299). A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbôségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti -- amelynek bibliai jelképe a víz --, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az Ô vére által kötött... A kép nemcsak az Isteni Irgalmasságot ábrázolja, de emlékezetünkbe idézi az Isten iránti bizalom és a felebarátaink iránt tettekben megnyilvánuló szeretet kötelességét. A kép aláírása Jézus akaratából: 'Jézusom, bízom Benned.' 'A kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerôsebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül' (Napló 742).'' A kép így értelmezett kultuszához, mely alapvetôen a keresztény bizalmon és irgalmasságon nyugszik, az Úr különbözô ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy elôrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. ,,A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetôvé kell tenni minden lélek számára'' (Napló 570). 2.) Az Irgalmasság ünnepe. Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll elsô helyen. Jézus elsô alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nôvérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: 'Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az elsô vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe' (Napló 49). Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni elsô vasárnapra történô helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet elôkészítô Isteni Irgalmassághoz végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni. ... Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: 'Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el' (Napló 300). 'Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is' (Napló 699). Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelô kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás. Jézus mondta: 'Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni elsô vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat' (Napló 570). 3.) Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére. Ezt a rózsafüzért Jézus Vilniusban, 1935. szeptember 13-14-én diktálta Fausztina nôvérnek bocsánatért könyörgô, Isten haragját lecsillapító imaként (vö. Napló 474-476). Ebben az imában az imádkozó felajánlja az Atyaistennek Jézus Krisztus Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét saját maga, felebarátai és az egész világ bűneinek bocsánatáért. Mialatt egyesül Jézus áldozatával, hivatkozik arra a szeretetre, mellyel a Mennyei Atya Fiában megajándékozott minden embert. Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. ... A hívôk elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely fôleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: 'Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklôdik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket' (Napló 811). Az általános ígéret így hangzik: 'Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (Napló 1541), ... ha ez megegyezik akaratommal' (Napló 1731). Mindaz, ami nem egyezik Isten akaratával, nem jó az embernek sem, fôleg örök boldogságára vonatkozóan. Más helyen ezt mondta Jézus: ,,E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget'' (Napló 929). ,,Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján'' (Napló 754). 4.) Az Irgalmasság órája. 1937. októberében Krakkóban Fausztina nôvér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: 'Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsôítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, fôleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára' (Napló 1572). Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: 'Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! -- mondta Fausztinának -- Ha ez nem lehetséges, kis idôre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban -- ha röviden is -- ott, ahol éppen vagy' (Napló 1572). Rózycki professzor három feltételt sorol fel, melyek szükségesek az ebben az órában mondott ima meghallgatásához: 4.1.) Az imát Jézushoz intézzük. 4.2.) Délután háromkor történjék. 4.3.) Jézus kínszenvedéseinek értékére hivatkozzon. 'Ebben az órában -- mondta Jézus -- kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyôzte az igazságosságot' (Napló 1572). (Vö. Jak 2,13) 5.) Az Irgalmasság tiszteletének terjesztése. Ezt azért emelte ki Rózycki atya, mert ehhez is ígéretek fűzôdnek. Jézus: ,,Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemôjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek'' (Napló 1075). Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: az Isten iránti keresztény bizalom és a felebarát tettekben megnyilvánuló szeretete. Az Úr Jézus ,,teremtményeitôl bizalmat'' (Napló 1059) követel, valamint az irgalmasság cselekedeteinek végrehajtását tettel, szóval vagy imádsággal. (Vö. Napló 742). ... Jézus azt kívánja tisztelôitôl, hogy a nap folyamán legalább egy jó cselekedetet végezzenek felebarátaikért. Más helyen ezt mondta Jézus: 'E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget' (Napló 929). 'Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján' (Napló 754)''. -- (Napló XV-XVIII.) Az Isteni Irgalmasság üzenete -- a Mária-üzenetekhez hasonlóan -- egyaránt evangelizációs jelentôséggel bír az egyéni lelkiség alakításában és az egész emberiség életében. ,,Elôkészíted a világot végsô visszatérésemre!'' (Napló 429). Krisztus valamennyiünket felhív a lelki megújulásra és apostolkodásra. A megszólítást és meghívást személyes megszólításnak és személyes meghívásnak is felfoghatjuk. Ez pedig már felelôsséggel jár. Ajánlatos és roppant gyümölcsözô a hívek minél szélesebb körében terjeszteni és elmagyarázni az Isteni Irgalmasság üzenetét. A tapasztalat szerint fogékonyan és készségesen reagálnak. Igen fontos, hogy a lelkipásztorok a háztetôkrôl hirdessék az üzenetet, s építsék be az evangelizációs munkába az Isteni Irgalmasság kultuszát. Lényeges, hogy híveink jussanak hozzá a Naplóhoz, az Irgalmas Jézus-képhez, függesszék ki házaikban s tiszteljék azt. Tanulják meg és minél gyakrabban imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét. (Napló 754). Ismerjék meg az ígéreteket és apostolkodjanak. De soha ne feledjük: elsô lépés önmagunk átformálódása az irgalmas szeretet jegyében. Az apostolnak csak így lehet hitele. Önmagunk megújulásában nagy segítséget jelenthet a következô ígéret: ,,...a legtöbb kegyelmet azoknak a lelkeknek juttatom, akik áhítattal gondolnak kínszenvedéseimre'' (Napló 737). Az irgalmas Isten tevékeny szánalmában ,,arra vár, hogy irgalmazzon nektek, és fölkel, hogy könyörüljön rajtatok'' (Iz 30,18). Adja Isten, hogy a Magyar Egyházban is mielôbb bevezetésre kerüljön -- miként Lengyelországban -- az Isteni Irgalmasság ünnepe, s felragyogjon ez az új fény nemzetünk egén. ======================================================================== Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére Bevezetés: Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy. Nagy szemekre: ,,Örök Atya! Felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak testét és vérét, lelkét és istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.'' Kis szemekre: ,,Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak!'' Befejezésre (háromszor): ,,Szent Isten, szent, erôs Isten, szent, halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk és az egész világnak!'' ,,Azt akarom, hogy ismerd meg mélyebben szeretetemet, mellyel szívem a lelkekért lángol, s mindezt akkor érted majd meg, amikor szenvedésemen elmélkedsz. Kérd irgalmasságomat a bűnösök számára; vágyom az ô üdvösségükre. Ha egy bűnösért megtört szívvel és hittel elmondod ezt az imát, megadom neki a megtérés kegyelmét. Így szól ez az ima: Ó, Vér és víz, mely Jézus Szívébôl törtél elô, mint irgalmunk forrása -- bízom benned'' (Napló 186-187). ======================================================================== Az Isteni Irgalmasság litániája Fausztina nôvér naplójának kifejezéseibôl a lelkiatya összeállította az Isteni Irgalom litániáját, amelyet magánimaként bárki használhat, mert sok nyelven megjelent már egyházi jóváhagyással. Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket! Mennybéli Atya Isten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiú Isten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! Isteni Irgalom, a Teremtô fenséges Bízunk benned! tulajdonsága, Isteni Irgalom, a Megváltó legnagyobb Bízunk benned! tökéletessége, Isteni Irgalom, a Megszentelô végtelen Bízunk benned! szeretete, Isteni Irgalom, a Szentháromság Bízunk benned! felfoghatatlan titka, Isteni Irgalom, a Magasságbeli Bízunk benned! legnagyobb hatalmának kifejezése, Isteni Irgalom, aki megnyilvánulsz Bízunk benned! az égi szellemek teremésében, Isteni Irgalom, aki a semmibôl hívsz Bízunk benned! létre minket, Isteni Irgalom, aki átöleled a Bízunk benned! világegyetemet, Isteni Irgalom, aki halhatatlan Bízunk benned! élettel láttál el minket, Isteni Irgalom, aki megvédsz minket Bízunk benned! a megérdemelt büntetéstôl, Isteni Irgalom, aki felemelsz minket a Bízunk benned! bűn nyomorúságából, Isteni Irgalom, aki megigazulttá teszel Bízunk benned! minket a Megtestesült Igében, Isteni Irgalom, aki Krisztus sebeibôl Bízunk benned! áradsz, Isteni Irgalom, aki kitörsz Jézus Bízunk benned! Szentséges Szívébôl, Isteni Irgalom, aki a legszentebb Bízunk benned! Szűz Máriát, mint az Irgalom Anyját adtad nekünk, Isteni Irgalom, aki megmutatkozol az Bízunk benned! isteni titkok kinyilatkoztatásában, Isteni Irgalom, aki kinyilvánulsz az Bízunk benned! egyetemes Egyház megalapításában, Isteni Irgalom, akit a szentségek Bízunk benned! elrendelése magában foglal, Isteni Irgalom, akit az emberiség Bízunk benned! elnyert a keresztség és bűnbánat szentségében, Isteni Irgalom, akit ajándékul Bízunk benned! kaptunk az Oltáriszentségben és az egyházi rend szentségében, Isteni Irgalom, aki megmutatkozol Bízunk benned! abban, hogy minket meghívsz a szent hitre, Isteni Irgalom, aki kinyilvánulsz a Bízunk benned! bűnösök megtérésében, Isteni Irgalom, aki megnyilvánulsz Bízunk benned! az igazak megszentelésében, Isteni Irgalom, aki beteljesülsz a Bízunk benned! szentéletűek tökéletesítésében, Isteni Irgalom, a betegek és Bízunk benned! szenvedôk számára az egészség forrása, Isteni Irgalom, az aggódó szívek Bízunk benned! vigasza, Isteni Irgalom, a reménytelenségben Bízunk benned! szenvedô lelkek reménye, Isteni Irgalom, aki mindig és Bízunk benned! mindenhová elkísérsz minden embert, Isteni Irgalom, aki megelôzöl minket Bízunk benned! kegyelmekkel, Isteni Irgalom, a haldoklók békéje, Bízunk benned! Isteni Irgalom, a tisztító helyen Bízunk benned! szenvedô lelkek felfrissítôje és enyhítôje, Isteni Irgalom, a boldogok égi Bízunk benned! gyönyörűsége, Isteni Irgalom, minden szentnek Bízunk benned! koronája, Isteni Irgalom, a csodák Bízunk benned! kimeríthetetlen forrása, Isten Báránya, aki megmutattad Kegyelmez nekünk! irántunk legnagyobb irgalmadat azáltal, hogy megváltottad a világot a kereszten. Isten Báránya, aki irgalmasan Hallgass meg minket! felajánlod magadat értünk minden szentmisében. Isten Báránya, aki elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit kimeríthetetlen irgalmad által. Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! P. Az Úr gyengéd irgalma van minden művén. H. Mindörökké énekelem majd az Úr irgalmát. Könyörögjünk! Isten, akinek irgalma végtelen, és akinek részvét-kincsei kimerít hetetlenek, nézz ránk kegyesen, és növeld bennünk irgalmadat úgy, hogy még a legnagyobb megpróbáltatásokban se essünk soha kétségbe, hanem bizalommal mindig a te Szent Akaratodhoz igazodjunk, amely maga az irgalom. A mi Urunk Jézus Krisztus, az Irgalom Királya által, aki veled és a Szentlélekkel együtt mindörökké irgalmas. Amen. ======================================================================== Naplórészlet ,,Akik a tökéletességre törekszenek, azok irgalmamat különösen dicsérjék, mert a kegyelmek özöne, amit rájuk árasztok, irgalmamból fakad. Kívánom, hogy ezek a lelkek irgalmamhoz való határtalan bizalommal tűnjenek ki. Magam foglalkozom az ilyen lelkek szentté válásával. Mindennel ellátom ôket, ami szükséges szentségük eléréséhez. Irgalmamból egyetlen edénnyel meríthetnek kegyelmeket -- ez a bizalom. Minél jobban bízik egy lélek, annál több kegyelmet nyer. Nagy vigaszt nyújtanak nekem azok a lelkek, akik határtalanul bíznak, mert ezekre kiöntöm minden kegyelmi kincsemet. Örülök annak, hogy sokat kívánnak, mert az én kívánságom is az, hogy sokat adjak, mégpedig nagyon sokat. Ezzel szemben elszomorít, ha a lélek keveset kér, s a szíve beszűkül.'' (Napló 1578) ,,Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.'' (Napló 300) ======================================================================== Novéna az isteni irgalmasság elôtt 1937. augusztus 10-én írja naplójában Fausztina nôvér: ,,Azt kívánom -- mondta az Úr -- hogy ez alatt a kilenc nap alatt vezesd a lelkeket irgalmasságom forrásához, hogy ott erôt, bátorságot és kegyelmet találjanak ehhez az élethez, és fôleg haláluk órájára. Mindennap a lelkeknek más csoportját vezesd hozzám. Én elmerítem ôket irgalmasságomban, bevezetem ôket Atyám házába. Ez a te feladatod ebben az életben és a következôben.'' ,,Az isteni irgalmasság kilencede, amelynek leírására Jézus adott nekem utasítást nagypénteken kezdôdik, az irgalmasság ünnepének elôkészítéseként.'' (Ezt a kilencedet azonban bármikor máskor is elvégezhetjük.) Elsô nap: Imádkozzunk Isten irgalmasságáért az egész emberiség számára, de fôleg a bűnösökért. Irgalmas Jézus, akinek sajátja hogy irgalmas vagy irántunk és megbocsátasz nekünk, ne tekintsd bűneinket, hanem a bizalmat, amelyet végtelen jóságodba helyezünk. Fogadj be mindnyájunkat irgalmas Szívedbe, és ne engedj onnan senkit sem eltávozni az egész örökkévalóságon át. Arra a szeretetre hivatkozva kérjük ezt tôled, amely egyesít téged az Atyával és a Szentlélekkel, a felfoghatatlan Szentháromság egységében. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints le kegyesen az egész emberiségre, és fôleg a szegény bűnösökre, akiknek egyetlen reménye a te Fiadnak és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak legirgalmasabb Szíve. Az ô fájdalmas szenvedése által mutasd meg nekünk irgalmadat, hogy az örökkévalóságon át dicsôíthessük mindenhatóságodat. Amen. Második nap: Imádkozzunk a papokért és szerzetesekért, akiken keresztül Isten irgalma leszáll az egész emberiségre. Irgalmas Jézus, akitôl minden jó származik, növeld kegyelmeidet a papok és szerzetesek lelkében, hogy ôk méltóképpen és gyümölcsözôen töltsék be feladatukat szôlôdben, szavukkal és példájukkal mindenkit megfelelô áhítatra serkentve Isten irgalmassága iránt az egész örökkévalóságban. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints le kegyesen a szôlôdben dolgozók sokaságára -- a papok, testvérek és nôvérek lelkére, akik Fiad és a mi Urunk, Jézus Krisztus szeretetének különös tárgyát képezik. Add rájuk hatalmas áldásod kegyelmét és add meg nekik a világosságot, hogy kellôképpen vezethessék a híveket az üdvösség útján, levonva rájuk irgalmadat. Amen. Harmadik nap: Imádkozzunk a keresztény hívekért. Irgalmas Jézus, aki Isten irgalmasságának kincstárából bôségesen adod mindenkinek kegyelmeidet, fogadj be minden keresztény hívet irgalmas Szívedbe, és ne engedd, hogy onnan eltávozzanak az örökkévalóságon keresztül. Kérjük tôled ezt arra a szeretetre hivatkozva, amely egyesít téged az Atyával, a Szentlélekkel és a felfoghatatlan Szentháromsággal. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints le kegyesen a hívek lelkére, mint Fiad szeretett örökségére, és az ô fájdalmas szenvedéséért add áldásodat rájuk és vedd körül ôket szakadatlan gondosságoddal. Add, hogy sose veszítsék el a szent hit szeretetét és gazdagságát, hanem megdicsôítsék határtalan irgalmadat az angyalok és szentek sokaságával együtt az örökkévalóságon át. Amen. Negyedik nap: Imádkozzunk a pogányokért és hitetlenekért, akik még nem ismerik Isten irgalmasságát. Irgalmas Jézus, a világ világossága, fogadd be irgalmas Szívedbe a pogányok és hitetlenek lelkét, akik még nem ismernek téged. Kegyelmed fénye világítsa meg ôket, hogy velünk együtt dicsérjék irgalmad csodáit az örökkévalóságon át. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints le kegyesen a pogányok és hitetlenek lelkére, akik még nem ismerik Fiadnak és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak legirgalmasabb Szívét. Vondd ôket az evangélium világosságának közelébe, hogy megismerhessék, mily nagy boldogság téged szeretni és irgalmadat dicsôíteni az örökkévalóságon át. Amen. Ötödik nap: Imádkozzunk a tévhitűekért. Irgalmas Jézus, aki magad vagy a jóság és nem utasítod vissza a világosságot azoknak, akik alázatosan keresnek, fogadd be legirgalmasabb Szívedbe a tévhitű lelkeket. Világosságoddal vondd be ôket az Egyházzal való egységbe, hogy velünk együtt dicsérhessék irgalmad nagylelkűségét az örökkévalóságon át. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints le kegyesen a tévhitűek lelkére, és amikor vissza--élve kegyelmeddel makacsul kitartanak tévedéseikben, s eltékozolják ezt a kincset, ne nézz gonoszságukra, hanem -- megemlékezve Fiad szeretetérôl és keserves szenvedésérôl, s arról, hogy szenvedése elôtt oly buzgón kért téged: ,,Hogy mindnyájan egyek legyenek'' -- add, hogy ezek a lelkek, amily gyorsan csak lehet, visszatérjenek ehhez az áldott egységhez, és velünk együtt dicsérjék mindörökké irgalmadat. Amen. Hatodik nap: Imádkozzunk a kisgyerekekért és a gyermekded lelkekért. Irgalmas Jézus, aki azt mondtad: ,,Tanuljatok tôlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű,'' fogadd be legirgalmasabb Szívedbe a kisgyermekek lelkét, és azokat, akik hozzájuk hasonlóan szelídekké és alázatosakká váltak, és ezáltal elbűvölik az eget, mint valami illatos koszorú égi Anyád trónja elôtt. Add, hogy ôk állandóan Szent Szívedben tartózkodjanak, és ott állandóan dicsérjék Isten irgalmát. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints le kegyesen a kisgyermekekre és a szelíd és alázatos lelkekre, akik leginkább hasonlóvá váltak szeretett Fiadhoz, és akik erényeinek illata felszáll trónusod zsámolyához. Irgalmasság Atyja, kérünk téged ezek iránt a lelkek iránt érzett szeretetedre és a gyönyörűségre, amelyet bennünk lelsz, áldj meg minket és az egész világot, hogy mi mindnyájan szüntelenül dicsérjük irgalmasságodat. Amen. Hetedik nap: Imádkozzunk mindazokért, akik tisztelik Isten irgalmasságát és táplálják a beléje vetett bizalmat, ezáltal mintegy élô képévé válnak Jézus legirgalmasabb Szívének. Irgalmas Jézus, akinek irgalmas Szíve maga a szeretet, fogadd be Szívedbe azokat a lelkeket, akik különösképpen Isten irgalmassága tiszteletének szentelik magukat. Dicsérve az Ô nagyságát, ezek a lelkek, akiknek igazi és hatalmas ereje magától Istentôl származik, az egész emberiség szenvedésének terhét meg akarják osztani és vállukon kívánják hordozni veled együtt, a kínokon és viszontagságokon keresztül. Takard be ôket állandóan növekvô irgalmaddal és erôsítsd ôket mindig az erôsség, türelem és kitartás kegyelmével. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints kegyesen azokra a lelkekre, akik különös gyengédséggel dicsérik és tisztelik irgalmadat, akik ajkáról dicshimnuszok áradnak és akiknek keze tele van az irgalmasság cselekedeteivel. Kérünk téged, mutasd meg nekik állandóan növekvô irgalmadat a remény mértékében, amelyet beléd helyeznek, és az ígéret szerint, hogy mindig, de fôleg haláluk óráján megvéded ôket, mint saját dicsôségedet. Amen. Nyolcadik nap: Imádkozzunk a tisztítótűzben levô lelkekért, akik eleget tesznek Isten igazságosságának, hogy Krisztus vérének irgalmas áradata csökkentse és megrövidítse szenvedésüket. Irgalmas Jézus, aki azt mondottad: ,,Legyetek irgalmasok, amint mennyei Atyátok is irgalmas,'' kérünk, fogadd be legirgalmasabb Szívedbe a tisztítótűzben szenvedô lelkeket, akik ott törlesztik adósságukat Isten igazságossága iránt. A vér és víz áradata, ami isteni Szívedbôl tört elô, oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is megdicsôüljön irgalmad végtelen hatalma. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints le kegyesen a tisztítótűzben szenvedô lelkekre, és a mi Urunk, Jézus Krisztus fájdalmas szenvedése által, és a keserűségért, ami kicsordult Szentséges Szívébôl abban az órában, szánd meg azokat, akik most igazságod alá vannak vetve. Kérünk téged, tekints rájuk leginkább szeretett Fiad és a mi Urunk sebein keresztül, akinek irgalma felülmúlja igazságosságodat. Amen. Kilencedik nap: Imádkozzunk a lanyha lelkekért, akik a Getszemáni kertben rettenetes szenvedéseket okoztak a mi Urunknak. Irgalmas Jézus, aki maga a jóság vagy, vezess legirgalmasabb Szívedbe minden lanyha lelket, akik rothadó hullák módjára undorral és utálattal töltöttek el téged az Olajfák kertjében. Vesd be ôket legtisztább szereteted tüzébe és olvaszd fel jeges hidegségüket, hogy ezentúl a buzgóság mindinkább növekvô tüze lángoljon bennük és örökké dicsérjék határtalan irgalmadat. Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsôség. Örök Atya, tekints kegyesen a lanyha lelkekre, akik valaha az Olajfák kertjében kicsikarták Szívedbôl a fájdalmas panaszt: ,,Távozzék tôlem ez a pohár,'' Kérünk téged ugyanannak a leginkább szeretett Fiadnak és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak keserves szenvedésére, és háromórás haláltusájára a kereszten, gyújts lángra ezekben a lelkekben új buzgóságot dicsôségedért, és töltsd meg szívüket igazi szeretettel, hogy így feléledve véghezvihessék a földön az irgalmasság cselekedeteit és dicsôíthessék Isten irgalmasságát az vrökkévalóságon át. Amen.