Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (201)338-4736 Fax: (201)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== ,,...és adósságát is elengedte.'' A BÚCSÚK IMAKÖNYVE Nihil Obstat. Dr. Ladislaus Aczél censor, OLT titkár. 47/1983 OLT Jóváhagyom. Imprimi Potest. Székesfehérvár, 1983. Március 25. Dr. Szakos Gyula, székesfehérvári püspök, az OLT elnöke A fordított rész eredeti címe: Enchiridion Indulgentiarum. Normae et Concessiones. Roma, 1968. Az I. részt összeállította, és a II. részt fordította: Diós István A III. részt összeállította: Szigeti Kerény OSB. ======================================================================== TARTALOMJEGYZÉK A könyv elektronikus változata Ajánlás Elôszó I. rész: A búcsúk kis katekizmusa (összes kérdés együtt) A búcsúk kis katekizmusa (kérdésenként) II. rész: A búcsúk kézikönyve Az Apostoli Penitentiaria határozata Elôzetes tudnivalók A búcsúkra vonatkozó szabályok Három általános engedély III. rész: Búcsúval ellátott imák és gyakorlatok (folyamatosan) 1. Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik 2. A mélységbôl kiáltok 3. Az emberiség felajánlása Krisztus Királynak 4. Azért ezt a nagy Szentséget 5. Az Úrangyala 6. Egyházmegyei zsinat 7. Elmélkedés 8. Emlékezzél meg 9. Elsôáldozás 10. Elsô szentmise 11. Engesztelô imádság Jézus Szentséges Szívéhez 12. Haldokláskor 13. Halottaknapi búcsú 14. Halotti zsolozsma 15. Havi lelkigyakorlatos nap 16. Hálát adunk neked 17. Hit, remény, szeretet és a tökéletes bánat 18. Hitvallás 19. Hódolat a szent Kereszt elôtt 20. Hozzád menekülünk 21. Imádkozzunk pápánkért 22. Íme, jóságos Jézusom 23. Isten angyala 24. Itt vagyunk, Szentlélek Úristen 25. Jöjj el, Szentlélek Úristen 26. Katakomba látogatása 27. Kegytárgyak használata 28. Keresztény tanítás 29. Keresztségi fogadás megújítása 30. Keresztúti ájtatosság 31. Keresztvetés 32. Kérünk, Istenünk 33. Kérünk, Urunk, látogasd meg 34. Kis zsolozsmák 35. Könyörülj rajtam, Istenem 36. Krisztus lelke 37. Lelki áldozás 38. Lelkigyakorlat 39. Litániák 39.1 Jézus Szent Nevének litániája 39.2 Litánia Jézus Szentséges Szívérôl 39.3 Krisztus Drágalátos Vérének litániája 39.4 Szűz Mária litániája 39.5 Szent József litániája 39.6 Mindenszentek litániája 40. Magasztalja lelkem az Urat 41. Mária, Kegyelem Anyja 42. Méltóztassál, Uram 43. Mindenható és irgalmas Isten 44. Mindenható Úristen 45. Ó Alkotó Lélek 46. Oltalmad alá futunk 47. Ó szent vendégség 48. Papi és szerzetesi hivatásokért 49. Papszentelési évfordulók 50. Pátriarkális bazilika látogatása 51. Pápai áldás 52. Plébániatemplom látogatása 53. Rejtôzô Istenség 54. Rózsafüzér 55. Stációs templomok látogatása Rómában 56. Szentbeszéden való részvétel 57. Szentírásolvasás 58. Szent Isten, mindenható és örök Atyaisten 59. Szent kilencedek 60. Szent Péter és Szent Pál 61. Szentséges szertartás 62. Szentségimádás 63. Szentek tisztelete 64. Szerzetesi templomok látogatása 65. Szűz Mária, siess segítségére 66. Temetô látogatása 67. Templomlátogatás lelkipásztori visitatio idején 68. Templomszentelés és oltárszentelés 69. Téged Isten dicsérünk 70. Üdvözlégy Királynô Röpimák Függelék Az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) búcsúra vonatkozó rendelkezései A Katolikus Egyház Katekizmusa búcsúra vonatkozó paragrafusai A Magyar Katolikus Lexikon búcsúról szóló cikke Elôd István: Katolikus Dogmatika búcsúra vonatkozó részei A Dogmatika Kézikönyve (Vigila, Bp., 1997) búcsúról szóló fejezete A szövegben hivatkozott szentírási idézetek A szövegben hivatkozott zsinati dokumentum-részletek ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program a Szent István Társulat azonos című könyvének elektronikus változata. Az eredeti könyv 1984-ben jelent meg, az ISBN 963 360 228 9 azonosító számmal. Az elektronikus kiadás a Szent István Társulat engedélyével készült. A programot a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár elôírásai szerint lehet használni. A teljes szerzôi jog a Szent István Társulat tulajdonában van. A program tartalmaz a nyomtatott könyvben meg nem jelent függelékeket. Ezek csak az elektronikus változat részei, és különféle forrásmunkák búcsúra vonatkozó részei. A program teljesebb felhasználhatósága érdekében a lábjegyzetek (szentírási idézetek és zsinati dokumentum-részletek) külön is hozzáférhetôk másolás céljából (lásd a Függeléket). ======================================================================== AJÁNLÁS Az Apostoli Szentszék 1968-ban adta ki az Enchiridion Indulgentiarum című könyvben a búcsúkra vonatkozó jelenleg érvényes tanítást. Megváltónk szenvedésének 1950. jubileumi esztendeje különösen is alkalmasnak mutatkozik arra, hogy a VI. Pál pápa Indulgentiarum doctrina kezdetű apostoli konstitúciójából született tanítást a hívekkel is megismertessük és a búcsúnyerési szabályokról is tiszta képet adjunk. Szeretettel buzdítom az oltártestvéreket és a kedves híveket, hogy ismerkedjenek meg minél alaposabban a búcsúkra vonatkozó tanítással, és merítsenek bátran az Egyház kegyelemkincseibôl önmaguk és a tisztítóhelyen szenvedô lelkek javára. Székesfehérvár, 1983. március 25-én, megváltásunk 1950. jubileumi szentévének kezdetén. DR. SZAKOS GYULA székesfehérvári püspök az OLT elnöke ======================================================================== ELÔSZÓ Három részbôl álló könyvecskét adunk a hívôk kezébe, melynek lényege a harmadik, az imádságos rész. Ezért is adtuk alcímül: A búcsúk imakönyve. Az elsô részben a hivatalos tanítást próbáltuk feloldani katekizmus, azaz kérdések és feleletek formájában. A második részben közöljük a búcsúk új kézikönyvét, az Enchiridion Indulgentiarum fordítását, mely eredetileg két részbôl áll: elsô része az elvi, tanító rész -- ez olvasható nálunk a második részben: második része a búcsúval ellátott imádságok és gyakorlatok felsorolása -- ez található imakönyvünk harmadik részében. Az imádságokat az Országos Liturgikus Tanács által javasolt, és a Magyar Püspöki Kar 1983. jún. 2--3-i konferenciáján jóváhagyott szövegekbôl állította össze Szigeti Kerény bencés atya. Az imák csoportosítása a latin minta szerint az abc rendjét követi. ======================================================================== I. RÉSZ: A BÚCSÚK KIS KATEKIZMUSA. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A BÚCSÚRÓL 1. Mi a búcsú? A BÚCSÚ ISTEN SZÍNE ELÔTT, A MÁR MEGBOCSÁTOTT BŰNÖKÉRT JÁRÓ, IDEIG TARTÓ BÜNTETÉSEK ELENGEDÉSE RÉSZBEN VAGY TELJESEN, MELYET A KATOLIKUS HÍVÔ, AKI MEGFELELÔEN FELKÉSZÜLT, ÉS TELJESÍTETTE A KISZABOTT FELTÉTELEKET, ELNYER AZ EGYHÁZ SEGÍTSÉGÉVEL, AMELY MINT A MEGVÁLTÁS SZOLGÁLÓJA KRISZTUS ÉS A SZENTEK ELÉGTÉTELT NYÚJTÓ ÉRDEMEINEK KINCSTÁRÁT HIVATALOSAN KEZELI, ÉS ABBAN RÉSZESÍTHETI TAGJAIT. 2. Mit jelent a BÜNTETÉSEK ELENGEDÉSE? Isten országában rend van és igazságosság: minden jótett jutalmat és minden rossz tett, azaz bűn, büntetést kap, vagy e földi életben, vagy a másvilágon. Miként a jutalom arányos a jótett érdemével, úgy a büntetés is arányos a bűn rosszaságával. A bocsánatos bűnökért ideig tartó, a halálos bűnökért örökké tartó büntetés, azaz kárhozat jár. Ha az ember bocsánatot nyer a bűneire, visszakapja az elvesztett kegyelmi életet, s újra kedvessé válik Isten szemében. Ez Isten irgalmának ajándéka. Isten azonban igazságos is, és igazságossága megköveteli, hogy az elkövetett bűnök büntetést kapjanak. Ezért marad vissza a bűnbocsánat, mind a halálos, mind a bocsánatos bűnök megbocsátása után bizonyos mennyiségű, azaz bizonyos ideig tartó büntetés, melyet az ember vagy leró, vagy elengedését külön ajándékként megkapja. Ez az ajándék a BÚCSÚ. 3. Miért nevezzük BÚCSÚNAK? Ennek az ajándéknak a latin neve ,,indulgentia'', ami azt jelenti, hogy ,,elengedés''. A latin teológiai gondolkodás Isten vagy a pápa oldaláról nézi az ajándékot, és az elengedés gesztusát emeli ki. A magyar nyelv és gondolkodás inkább az ajándékot nyerô lélek oldaláról nézi a kérdést, és innen úgy látszik, hogy az ember búcsút vehet a különben reá váró büntetésektôl, azaz megszabadul tôlük. E búcsúvétel alapján adták a nevet az elengedés ajándékának. 4. Mit jelent, hogy RÉSZBEN VAGY TELJESEN engedi el Isten nevében az Egyház az ideig tartó büntetéseket? Az Egyháznak Krisztustól kapott oldó és kötô hatalma lehetôséget ad arra, hogy minden hátralevô büntetést elengedjen -- ebben az esetben beszélünk teljes búcsúról. De hatalma van ahhoz is, hogy csak a büntetések egy részét engedje el -- ekkor beszélünk részleges búcsúról. 5. Miért csak az IDEIG TARTÓ BÜNTETÉSEKET engedi el így Isten? Azért, mert megtért gyermekeit részesíti Krisztus és a szentek érdemeiben. Az örök kárhozatot csak a megtéréssel lehet elkerülni; ezt pedig az ember helyett senki meg nem teheti. Örök büntetését tehát senki más nem tudja helyette kikerülni. 6. Miért fontos annak hangsúlyozása, hogy A MÁR MEGBOCSÁTOTT BŰNÖKÉRT JÁRÓ IDEIG TARTÓ BÜNTETÉSEK elengedése a búcsú? Mert a búcsú kegyelmi ajándék, mely feltételezi, hogy a bűnbánat és a bűnbocsánat révén az ember a kegyelem állapotában van, és méltó ennek az ajándéknak a fogadására. Ellentmondást jelentene a kegyelem rendjében, ha bűnös külön kegyelmi ajándékot kérhetne és kapna. 7. Mit jelent az, hogy a búcsú ISTEN SZÍNE ELÔTTI elengedése az ideig tartó büntetéseknek? Azt jelenti, hogy a búcsú nem a földi jogrendbe tartozik, hanem kegyelmi ajándék, amely Isten elôtt hatályos, és az örök életre szól. Ebbôl következik, hogy búcsút csak azok engedélyezhetnek, akik az Egyházban az oldás és a kötés hatalmának birtokában vannak, s amit feloldanak a földön, ,,fel lesz oldva a mennyekben is''. 8. Ki engedélyezhet búcsút az Egyházban? Olyan búcsút, amely az összes katolikus hívô számára elnyerhetô, csak a pápa engedélyezhet, akár részleges, akár teljes búcsúról van szó. Egyházmegyéjükben bizonyos alkalmakkor a püspökök is engedélyezhetnek a hívôknek részleges, olykor teljes búcsút is. 9. Ki nyerhet búcsút? Búcsút bármelyik katolikus hívô nyerhet, aki lélekben felkészült a búcsú fogadására, és teljesítette a feltételeket, amelyekhez az Egyház a búcsút kötötte. 10. Csak katolikus hívô nyerhet búcsút? Igen, mivel a búcsú a Péternek, azaz a Pápának adott oldó és kötô hatalom ajándéka. Ezért aki nincs a hit, a szentségek és az egyházkormányzat közösségében a pápával -- azaz nem katolikus --, az nem kaphatja meg a pápa közvetítésével a búcsú ajándékát sem. 11. Tehát a nem katolikusok nem nyerhetik el ideig tartó büntetéseik elengedését? A búcsú módján nem. De jótetteikkel ôk is szerezhetnek érdemeket, amelyek beszámítanak a büntetések törlesztéseként. 12. Mit jelent a búcsúra való LELKI FELKÉSZÜLTSÉG? A lélek bizonyos cselekedeteit és állapotát, mely más a részleges és más a teljes búcsú esetében. 13. Milyen felkészültséget kíván a részleges búcsú? A részleges búcsú elnyeréséhez a katolikus hívônek: a) Kegyelem állapotában kell lennie -- azaz nem lehet halálos bűnben. b) Akarnia kell a részleges búcsú elnyerését. De ehhez elegendô az általános jó szándék, hogy mindig el akarja nyerni a lehetséges részleges búcsúkat. 14. És milyen felkészültséget kíván a teljes búcsú? A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges: a) A szentségi gyónás -- annak kifejezéséül, hogy az Egyház bűnbocsátó hatalma által akar megbékélni a lélek Istennel. b) A szentáldozás, lehetôleg a teljes búcsú elnyerésének napján -- a Krisztussal való szentségi közösség megvalósításáért. c) A teljes búcsú elnyerésének legalább általános szándéka. d) Mentesség minden bűnhöz, még a bocsánatos bűnökhöz való ragaszkodástól is. e) Imádság a Szentatya szándékára. 15. Mit jelent az, hogy FELTÉTELEKET TELJESÍTENI kell? Minden búcsú elnyeréséért valamit kell az embernek tennie. Hogy milyen cselekedet milyen búcsúval jár, azt lásd a III. részben. 16. Ha valaki búcsút nyer, továbbadhatja-e másnak? Igen, de csak a tisztítótűzben szenvedô lelkeknek. A szenteknek nem ajándékozható, mert nekik már nincs rá szükségük. A földön élô embereknek pedig búcsú nem adható át. 17. Miért nem nyerhetô földön élô felebarátaink részére búcsú? Azért, mert ki-ki maga viseli tetteinek jó és rossz következményeit. Aki a földön él, annak magának is van módja a búcsú elnyerésére, s ha akarja, neki magának kell kérnie. 18. S ha éppen azért akarom neki nyerni, mert ô nem akarja? Akkor a megtéréséért és a hitért kell imádkozni, mert ahogy nem lehet más helyett üdvözülni, úgy helyette a földön adósságait sem törlesztheti más. 19. És a tisztítótűzben szenvedô lelkekért miért lehet felajánlani a búcsút? Azért, mert ôk már nem tudnak segíteni magukon, de a kegyelem állapotában vannak, és a búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház anyai szeretete. 20. A pápa ôket is feloldhatja büntetésük alól? Úgy, mint a földön élôket nem, mert a halállal kiléptek a pápa szorosan vett joghatósága alól. A felajánlott búcsúknak azonban közbenjáró értéke van Isten színe elôtt. 21. Mi a részleges búcsú mértéke? Az Egyház hagyományos értékelése 1968-ig más volt, mint VI. Pál pápa 1968-ban kiadott rendelkezése óta, melyet a második részben olvashatunk teljes terjedelmében. 22. Hogyan mérték a részleges búcsút 1968-ig? Az idôvel. Azt határozták meg, hogy egy bizonyos imádság vagy jó cselekedet hány évi, hónapi vagy napi búcsúval jár. Így lehetett nyerni pl. ötven, száz, háromszáz napi, illetve egy-, három- vagy ötévi búcsút. Ez pedig azt jelentette, hogy e részleges búcsúkkal a pápa annyi büntetést engedett el, amennyit az ôsegyházban a hitvallók és a vezeklôk az adott ideig viselt szenvedésekkel és önmegtagadásokkal érdemeltek ki. 23. És hogyan mérjük most a részleges búcsú értékét? VI. Pál pápa rendelkezése szerint a részleges búcsú mértéke a jótett érdeme, amely a búcsú feltétele. Mintha a Szentatya így szólna: ,,Édes fiam! Ha részleges búcsút akarsz nyerni, tedd meg ezt és ezt. Én pedig a Krisztustól kapott hatalmamnál fogva megkettôzöm jótetted értékét Isten színe elôtt. S ha a jó cselekedettel te kiérdemelted egy évig tartó büntetés elengedését, most a búcsú révén kétévi büntetéstôl búcsúzhatsz el.'' 24. Mire jó ez az értékelés-változás? Arra, hogy felfigyeljünk jótetteink értékére. Mert nyilvánvaló, hogy a nagyobb hittel és szeretettel végzett jó cselekedet kedvesebb Isten elôtt. Ez ösztökél arra, hogy nagyobb odaadással tegyük a jót, fôleg a búcsúval járó jótetteket. 25. Hogyan lehet ma részleges búcsút nyerni? A Búcsúk Kézikönyve szerint a részleges búcsúnak van három általános nyerési lehetôsége: I. ,,HA VALAKI HITTEL ÉS LELKIISMERETESEN VÉGZI ÁLLAPOTBELI KÖTELESSÉGEIT, ÉS VISELI ÉLETÉNEK TERHEIT, ÉS LEGALÁBB EGY FOHÁSZ EREJÉIG ISTENNEK AJÁNLJA A DOLGAIT, RÉSZLEGES BÚCSÚT NYERHET.'' Azaz, ha állapotbeli kötelességeinket -- ki-ki a maga dolgát, amit tennie kell -- nem haraggal és kelletlenül, hanem jó szívvel és Isten iránti engedelmességgel tesszük, és legalább egy fohásszal Istenhez emeljük a lelkünket napközben, a Szentatya megkettôzi cselekedeteink értékét, feltéve természetesen, hogy a részleges búcsú elnyerésére a szükséges lelki felkészültség (lásd a 13. kérdésnél) megvan bennünk. II. ,,HA VALAKI HITBÔL FAKADÓAN SEGÍT RÁSZORULÓ FELEBARÁTJÁN, AKÁR ANYAGI JAVAIVAL, AKÁR SZEMÉLYES SZOLGÁLATAIVAL, RÉSZLEGES BÚCSÚT NYERHET.'' Azaz, ha valaki hittel gyakorolja az irgalmasság lelki vagy testi cselekedeteit felebarátaival szemben: nemcsak azoknak segít, akiktôl a kétszeresét várhatja vissza, hanem a nyomorultaknak is, akiknek nincs mibôl visszaadniuk, a jó cselekedet Isten színe elôtt a pápa jóvoltából kétszeres értékű. III. ,,HA VALAKI ÖNKÉNT ÉS A BŰNBÁNAT SZELLEMÉBEN LEMOND SZÁMÁRA MEGENGEDETT ÉS KEDVES DOLOGRÓL, RÉSZLEGES BÚCSÚT NYERHET.'' Ennek megértéséhez meg kell gondolnunk a következôket: Isten törvényei bizonyos dolgokat elôírnak, másokat megengednek, ismét másokat tiltanak. E törvényes rendnek ideális esetben a bennünk levô rend így válaszol: szeretem, amit a törvény elôír; gyűlölöm, amit tilt; és kedvemet találom abban, amit megenged. Elhomályosult értelmünk és rosszra hajló akaratunk azonban éppen fordítva reagál: szereti, amit a törvény tilt; gyűlöli, amit a törvény parancsol; és kelletlen abban, amit a törvény megenged. Ez a búcsúengedély feltételezi a belsô rendet, és az olyan lemondások és önmegtagadások értékét kettôzi meg, amelyekkel az ember számára megengedett és kedves dolgokról mond le. Ezért pl. ha valaki utálja a dohányfüstöt, számára nem jár búcsúval, ha nem gyújt rá. Vagy ha csak hiúsági meggondolásokból nem eszem valamit, nem nyerhetek vele búcsút. De ha bűnbánó lélekkel fenyíti magát az ember, az búcsúval jár. 26. Ezek szerint a mindennapjainknak kétszeres értéke lehet? Pontosan! És éppen ezzel akar a jóra serkenteni a pápa, hogy ne hagyjuk üresen futni az idôt. Olyan ez, mintha valakinek felkínálják, hogy ha akarja, munkája gyümölcsét valutáért átveszik tôle. Oktalan volna az az ember, aki ilyen lehetôség mellett aludni kezdene a műhelyben, ahol milliós értékeket is létrehozhatna. 27. Ezen kívül is lehet részleges búcsút nyerni? Igen. A Búcsúk Kézikönyve felsorolása szerint különbözô imádságok és áhítatgyakorlatok is járnak részleges búcsúval. Felsorolásukat megtalálod a III. részben. 28. Hányszor lehet napjában búcsút nyerni? a) Részleges búcsút sokszor, ahányszor csak sikerül olyan jót tenni, ami részleges búcsúval jár. b) Teljes búcsút azonban, rendes körülmények között, napjában csak egyszer nyerhetünk. 29. Mit jelent az, hogy ,,rendes körülmények között''? Azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az ember a következô napot is megkapja Istentôl ajándékba. Mert akinek földi élete befejezôdik, az halála napján két teljes búcsút is nyerhet. 30. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a pápa a haláluk pillanatához érkezô hívôknek teljes búcsút engedélyez akkor is, ha nincs módjuk papot hívni, gyónni, áldozni, fogadni a szentkenetet és a teljes búcsúval járó pápai áldást. Ha valakinek a szívében van bűnbánat, és életében szokott imádkozni, a Szentatya megajándékozza a teljes búcsúval, hogy adósságok nélkül léphessen Krisztus elé. 31. Ez azt jelenti, minden katolikus hívô mindjárt a mennyországba jut? Nem azt jelenti, hanem hogy büntetésszerűen nem kell a tisztítótűzben szenvednie. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a tökéletességéhez hiányzó természetfeletti szépségért ne kelljen még szenvednie a vágy tüzében, mielôtt beléphetne a mennyek országába. 32. Akkor mégiscsak jó katolikus hívôként élni! Bizony, mert olyan kegyelmi segítségek birtokában vagyunk, amiket a többiek, még ha meg is vannak keresztelve, nélkülöznek. 33. Rendes körülmények között hogyan lehet teljes búcsút nyerni? Feltételezve a 13. kérdésben mondottakat, teljes búcsú nyerhetô: a) A szentévben. b) Félórás jámbor szentírásolvasással. c) Félórás szentségimádással. d) A keresztút elvégzésével. e) Templomi vagy családi közösségben legalább öt tized Rózsafüzér elimádkozásával. f) Bizonyos idôpontokban: - Halottak napján és nyolcadában. - Nagypénteken a Kereszt imádásakor. - Urbi et orbi áldás vételekor. 34. Akkor hát érdemes összeszednünk magunkat! Bizony, mert így a perceink többet érnek, mint a drágagyöngyök, s egész életünk a Rózsafüzérhez válik hasonlóvá: azaz vannak benne nagy pillanatok: teljes búcsúk, és sok apró gyöngy: a részleges búcsúk, és az egész Istennek szóló hála és imádás lehet! 35. Mi a szentévi búcsú? IDÔHÖZ KÖTÖTT TELJES BÚCSÚ, MELYET A PÁPA AZ EGÉSZ EGYHÁZNAK ENGEDÉLYEZ, ÁLTALÁBAN EGY ESZTENDÔRE, AZÉRT, HOGY A HÍVÔK RÁDÖBBENJENEK KATOLIKUS VOLTUK KEGYELMÉRE. 36. Honnan való a Szentév gondolata? Az Ószövetségbôl, a Jóbel-év törvényébôl (lásd MTörv. 25. fej.). A Törvény szerint minden ötvenedik esztendô a nagy szociális megújulás éve lett volna, melynek értelmében az eladott föld és ház visszaszállt volna eredeti tulajdonosára; a rabszolgákat fel kellett volna szabadítani; a hitelezésbôl származó adósságokat el kellett volna engedni. Ezt a törvényt azonban -- úgy tűnik -- Izraelben soha nem tartották meg. Az Úr Krisztus, a Messiás megújulást hozott, de nem szociális síkon, Izraelnek, hanem a lelkek világában minden embernek: visszaadja a lélek szabadságát és elveszített kincseit. Ezért olyan fontos, hogy az Úr, amikor a názáreti zsinagógában nyilvánosság elé lép, Izaiásnak éppen azt a részét olvassa, amelyben ,,az Úr kedves esztendejének'', a jubileumi évnek meghirdetésérôl szól a jövendölés (Lk 4,16--20). 37. Mióta ül az Egyház szentévet? VIII. Bonifác pápa hirdette meg az elsô szentévet vagy jubileumi évet 1300-ra, hogy felébressze a hívôkben Péterhez és Rómához való tartozás tudatát. 38. Hogyan szólt akkor a szentév törvénye? A szentévi búcsú törvénye így szólt: A pápa teljes búcsút engedélyez mindazoknak, akik elzarándokolnak Rómába, végiglátogatják a nagy római bazilikákat, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a pápa szándékára. A római gyóntatók a szentév idejére rendkívüli meghatalmazásokat kaptak, melyek birtokában olyan bűnösöket is feloldozhattak, akiknek egyébként a püspökükhöz vagy közvetlenül a pápához kellett volna fordulniuk. 39. Az Egyházban is 50 évenként van szentév? Nem. VIII. Bonifác pápa úgy gondolta, hogy százévenként hirdessenek majd az utódai szentévet. Ez azonban sokakat kizárt volna a szentévi búcsú lehetôségébôl, ezért már 1350-ben úgy rendelkezett VI. Kelemen pápa, hogy szentévet hirdet, és utána ötvenévenként tegyék ugyanezt a pápák. De még ez is túlságosan ritkának tűnt, ezért V. Miklós pápa 1450-ben 25 évenként ismétlendônek rendelte a szentévet. 40. Akkor idén (1983--84-ben) miért van szentév, hiszen 1975-ben volt utoljára? Azért, mert a pápa, ha megfelelô indoka van, rendkívüli szentévet is hirdethet. És most a Megváltás 1950. évfordulója indokolta, hogy II. János Pál pápa rendkívüli szentévet hirdessen 1983. március 25-tôl 1984. húsvétjáig. 41. És az emberek valóban elzarándokoltak Rómába? Igen, a nehéz közlekedési körülmények ellenére százezrével mentek a pápa városába. Ezt a zarándokházak feljegyzései mutatják. Pl. a Néri Szent Fülöp által alapított zarándokházban egy szentév alkalmával hatezer ember fordult meg! 42. És ha valaki nem tudott Rómába menni? 1925-ig a szentév idejére a Rómán kívül elnyerhetô teljes búcsúkat a pápa felfüggesztette, kivéve a haldoklóknak szánt teljes búcsút. 1925- ben azonban XI. Pius pápa elrendelte, hogy minden ország kijelölt templomaiban Rómán kívül is elnyerhetik a hívôk a szentévi búcsút. 43. Mik a szentévi búcsúk elnyerésének feltételei? A lelki felkészültség ugyanaz, mint a 13. kérdésnél felsoroltak. Rómában meg kell látogatni a nagy bazilikákat vagy egy katakombát (a régi törvény az volt, hogy a rómaiaknak harmincszor, az idegeneknek tizenötször kellett felkeresni a hét bazilikát): a Szent Pétert, Szent Pált, Lateránit, Santa Crocét, Maria Maggiorét, San Lorenzót és San Sebastianót, és imádkozniuk kell a pápa szándékára. 44. És ha valaki nem tud Rómába menni? A pápa a szentévet meghirdetô bullájában részletesen megszabta a feltételeket, melyekkel a szentévi búcsú elnyerhetô. Ezt az egyházmegyei körlevelek is tartalmazzák. 45. Mit kell imádkozni a pápa szándékára? Legalább egy Miatyánkot, Üdvözlégyet és Dicsôséget. 46. Tudjuk-e, hogy mi a pápa szándéka? Igen, a szentévi bullában pontosan megmondta: Azt kéri Krisztustól, adja meg, hogy a világon mindenütt szabadon hirdethessék az evangéliumot, ahol pedig már él az Egyház, ott a hívôk teljes szabadsággal gyakorolhassák vallásukat. 47. És mi van a betegekkel? A Szentatya rájuk külön is gondolt, és úgy rendelkezett, hogy ha valaki nem tud elzarándokolni a kijelölt templomba, az a plébániatemplomába menjen el; ha valaki még erre sem képes, akkor lélekben csatlakozzék egy olyan családtaghoz, aki elmegy, hogy a szentévi búcsút elnyerje, és a beteg jó cselekedete az legyen, hogy gyengeségét és szenvedését ajánlja fel az Egyházért. 48. Ha naponként másként is elnyerhetô a teljes búcsú, akkor mi a szentévi búcsú jelentôsége? Az, hogy az egész Egyházat ébreszti, és minden hívônek egyszerre ajánlja fel a pápa a megújulás lehetôségét. Erre vonatkozóan tanácsos elolvasni az Aperite portas kezdetű szentévi bullát. 49. Mi a szentévi bulla? Az az ünnepélyes, régebben nagy ólompecséttel ellátott pápai levél, amellyel a pápa az Egyház tudomására hozta rendszerint Mennybemenetel ünnepe után, hogy Karácsonykor megnyitja a szentévet, amely Karácsonytól Karácsonyig szokott tartani. 50. Mi az, hogy ,,megnyitják a szent kaput''? 1500 óta szokás, hogy a négy nagy római bazilikában egy egyébként befalazott kaput kibontanak (a Szent Péterben a pápa, a Szent Pál, a Laterán és a Maria Maggioréban egy-egy bíboros) jelezvén, hogy a szentévben az Egyház kapuja tágabbra nyílik, és elvárja, hogy a szívek is jobban megnyíljanak a kegyelem számára. 51. A búcsú elnyerése után van-e valami teendô? Igen: ezt a kincset, bármilyen törékenyek vagyunk is, ôriznünk kellene. Az volna jó, nekünk is, az Egyház egészének is, ha hozzászoknánk: el akarjuk nyerni az elnyerhetô búcsúkat, s nem önmagunknak, hanem a tisztítótűzben szenvedô lelkek számára. Így az Egyház egységében és a szentek közösségében élhetnénk. 52. És akkor mi lesz a saját hátralevô büntetéseinkkel? Meg lehet tenni azt, hogy a szentévi búcsút elôször az ember önmagáért ajánlja fel, aztán törekedve a kegyelemben való megmaradásra, megfeledkezhetünk magunkról. Bízhatunk abban, hogy miként most mi támogatjuk a szenvedô lelkeket, úgy, ha meghaltunk, velünk is törôdni fog az Egyház. ======================================================================== II. RÉSZ: A BÚCSÚK KÉZIKÖNYVE. AZ APOSTOLI PENITENTIARIA HATÁROZATA Az 1967. január 1-én kelt Indulgentiarum doctrina (magyarul lásd: Bűnbocsánat és Oltáriszentség. Budapest, 1976. 321-334.) kezdetű apostoli konstitúcióban ez áll: ,,A búcsúk méltóbb elnyerése és nagyobb megbecsülése érdekében az Anyaszentegyház szükségesnek látja néhány ponton a búcsúkról szóló tanítás megújítását, ezért elhatározta, hogy új szabályokat alkot''. E konstitúció szabályokat felsoroló részének 13. pontjában olvashatjuk: ,,A Búcsúk Kézikönyvét felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy csak a jelentôsebb imádságok, a jámborság, a szeretet és a bűnbánat fontosabb megnyilvánulásai láttassanak el búcsúval''. A Szentatya akaratát követve, melyet részben az Indulgentiarum doctrina konstitúcióban, részben új rendelkezéseivel juttatott kifejezésre, a Sacra Poenitentiaria gondos munkával elkészítette az új Búcsúk Kézikönyvét. VI. Pál pápa június 14-én, az alulírott Fôpenitenciárius bíborosnak adott kihallgatás alkalmával átvette a Vatikáni Nyomda által kinyomtatott Búcsúk Kézikönyvét, és másnap, június 15-én megerôsítette, jóváhagyta, és hitelesnek nyilvánította, hatálytalanítván mindazokat a búcsúengedélyeket, amelyek nem szerepelnek ebben a Kézikönyvben; akár a CIC általános rendelkezéseiben, akár Apostoli Levelekben (még ha motu proprio is!), akár szentszéki határozatokban szerepeltek, de most nem kaptak helyet a búcsúk felsorolásában. Kelt Rómában a Sacra Poenitentiaria épületében, 1968. június 29- én, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén. Josephus Ferretto card. Johannes Sessolo fôpenitenciárius régens ======================================================================== II. RÉSZ: A BÚCSÚK KÉZIKÖNYVE. ELÔZETES TUDNIVALÓK 1. Az új Búcsúk Kézikönyvének kiadásával eleget teszünk az Indulgentiarum doctrina konstitúció 13. szabályának, amely így szól: ,,A Búcsúk Kézikönyvét felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy csak a jelentôsebb imádságok, a jámborság, a szeretet és a bűnbánat fontosabb megnyilvánulásai láttassanak el búcsúval''. 2. Ebbôl a szempontból fontosabb imádságoknak és jó cselekedetnek számítanak azok, amelyek -- figyelembe véve a hagyományt és a megváltozott idôket is -- különlegesen is alkalmasnak látszanak arra, hogy a hívôket ne csupán a bűnökért járó büntetés lerovására, hanem -- és elsôsorban -- a szeretet növelésére is indítsák. A búcsúk új rendezésében ez volt a vezérlô elv. 3. A hagyománynak megfelelôen a Szentmisén való részvétel és a Szentségek vétele -- tekintettel arra, hogy különleges ,,megszentelô és tisztító'' hatásuk van -- nem jár külön búcsúval. Mikor azonban rendkívüli esetben (elsôáldozás, újmise, Eucharisztikus kongresszus) ezekhez az eseményekhez is búcsú járul, akkor nem a misén való részvételhez vagy a Szentségek vételéhez, hanem a részvétel különleges körülményeihez kapcsolódik. Így tehát a búcsú elôsegíti e vallásos megnyilvánulásokat, s mintegy jutalmat fűz hozzájuk az ilyen események alkalmával lehetôvé vált rendkívüli példaadás és az Eucharisztia felé kifejezett különleges tiszteletadás miatt. A hagyomány szerint azonban bármilyen más, személyes vagy közösségi cselekményhez kapcsolható búcsú. Továbbá búcsú járulhat a bűnbánat és a szeretet cselekedeteihez, melyeknek, fôleg ma, különleges jelentôségük van. Ezeket a búcsúval ellátott jó cselekedeteket -- hasonlóan a többi jó cselekedethez és a szenvedések türelmes elviseléséhez -- nem szabad elválasztani a Szentmisétôl és a Szentségektôl, mert ezek a megszentelés és a tisztulás legfôbb forrásai. Hiszen a jó cselekedetek és a szenvedések a hívôknek olyan felajánlásai lehetnek, melyekkel bekapcsolódhatnak Krisztus felajánlásába az Eucharisztikus Áldozatban. A Szentmise és a Szentségek a híveket ránevelik arra, hogy teljesítsék kötelességeiket, úgy, hogy ,,valósítsák meg életükkel azt, amit hittel elfogadtak'', és viszont: a lelkiismeretesen teljesített kötelesség a lelkeket napról napra jobban felkészíti a Szentmisén való részvételre és a Szentségek vételére. 4. A jelenkor körülményei között nagyobb figyelem illeti a hívô cselekedeteit (opus operantis), ezért nem adunk hosszú felsorolást a jámborsági cselekedetekrôl (opus operatum), mintegy elszakítva azokat a hívô mindennapos életébôl. Csak rövid felsorolást adunk, melynek az a célja, hogy szentebbé és gyümölcsözôbbé tegye a hívô mindennapos életét azáltal, hogy megszünteti ,,a szakadást, amely sokak mindennapos élete és vallott hite között van... és az emberi, hivatásbeli, tudományos, mesterség- és háztartásbeli teendôket vallásos lelkülettel összefogja, és mindent Isten dicsôségének szolgálatába állít''. Az új Búcsúk Kézikönyve ezért sokkal rövidebb az elôzônél; bizonyos imádságokat és jó cselekedeteket elhagytunk, másokat besoroltunk az általános normák alá. Arra is gondot fordítottunk, hogy nagyobb helyet kapjon a keresztény élet, s hogy a lelkeket ne annyira bizonyos formulák és cselekedetek ismételgetésére, mint inkább az imádság szellemére, a bűnbánat lelkületére és a teológiai erények gyakorlására indítsuk. 5. A Kézikönyvben az egyes búcsúengedélyek felsorolása elôtt közöljük azokat a szabályokat, melyek az Apostoli Konstitúcióban vagy a CIC hatályos kánonjai között szerepelnek. Hasznosnak látszott ugyanis, hogy a kételyek megelôzése érdekében egy helyen és rendszerezve közöljünk minden búcsúnkkal kapcsolatos rendelkezést. 6. A Kézikönyvben elsô helyen áll az a három búcsúengedély, amelyek beragyogják a mindennapok keresztény életét. Ezek magukba zárnak sok olyan búcsút, melyeket régebben konkrét cselekedethez kötöttek. E három általános szabály mindegyikéhez fűztünk néhány megjegyzést a hívôk hasznára és épülésére, melyek által világossá válik, hogy ezek a búcsúengedélyek mennyire összhangban állnak az Evangélium szellemével, és a II. Vatikáni Zsinat által elindított megújulással. 7. Ezután következik az egyes búcsúval ellátott cselekedetek felsorolása. Nem sokról van szó, mert a három általános engedély sok cselekedetet magában foglal, az imádságok közül pedig csak a legfontosabbakat soroltuk fel. Az egyéb imádságokat illetôen -- melyek a különbözô rítusok és területek sajátos kincsei -- a helyi egyházi hatóságnak kell intézkednie. 8. Függelék gyanánt csatoltuk a búcsúk jegyzékéhez a röpimák gyűjteményét, végezetül pedig közzétesszük az Indulgentiarum doctrina Apostoli konstitúció szövegét. ======================================================================== II. RÉSZ: A BÚCSÚK KÉZIKÖNYVE. A BÚCSÚKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A BÚCSÚ ISTEN SZÍNE ELÔTT A MÁR MEGBOCSÁTOTT BŰNÖKÉRT JÁRÓ, IDEIG TARTÓ BÜNTETÉSEK ELENGEDÉSE, MELYET A KERESZTÉNY HÍVÔ, AKI MEGFELELÔEN FELKÉSZÜLT ÉS TELJESÍTETTE A KISZABOTT FELTÉTELEKET, ELNYER AZ EGYHÁZ SEGÍTSÉGÉVEL, AMELY MINT A MEGVÁLTÁS SZOLGÁLÓJA, KRISZTUS ÉS A SZENTEK ELÉGTÉTELT NYÚJTÓ ÉRDEMEINEK KINCSTÁRÁT HIVATALOSAN KEZELI, ÉS RÉSZESÍT BELÔLE. 2. A búcsú teljes vagy részleges, attól függôen, hogy a bűnökért járó ideig tartó büntetéstôl teljes egészében vagy csak részben szabadít meg. 3. Senki nem ruházhatja át az általa nyert búcsút más, e földön élô emberre. 4. Mind a részleges, mind a teljes búcsút mindig át lehet ruházni a megholtakra közbenjárás formájában. 5. A nem teljes búcsút, elhagyván a napok vagy évek számának megjelölését, a továbbiakban csak így jelöljük: ,,részleges búcsú''. 6. A hívônek, aki legalább szívbéli töredelemmel tesz részleges búcsúval ellátott jó cselekedetet, az Egyház ugyanannyi büntetés elengedését ajándékozza, amennyi a saját cselekedetéért elengedtetett neki. 7. A búcsúknak az eddig hagyományos ,,személyhez, tárgyhoz vagy helyhez kötött'' megkülönböztetését többé nem alkalmazzuk, hogy ezáltal is kifejezôdjék: a búcsú a hívô ember cselekedetét gazdagítja, ámbár néha bizonyos tárgyakhoz és helyekhez is van köze. 8. A Római Pápán kívül, akinek az Úr Krisztus az Egyház egész lelki kincstárának kezelését átadta, hivatali hatáskörük alapján csak azok engedélyezhetnek búcsúkat, akiknek ezt a jog kifejezetten biztosítja. 9. A Római Kúriában csak a Sacra Poenitentiaria illetékes a búcsúk engedélyezése és elnyerése ügyében; fenntartva természetesen a Hittani Kongregáció jogát a búcsúkra vonatkozó dogmatikus tanítás ellenôrzése terén. 10. A Római Pápát kivéve: 1. §. senki nem ruházhatja át búcsúengedélyezési jogát másra, csak ha az Apostoli Szentszéktôl erre külön felhatalmazást kapott; 2. §. senki nem csatolhat újabb búcsút olyan cselekedethez, amelyet a Szentszék vagy egy másik fórum már ellátott búcsúval, csak akkor, ha újabb feltétel megszabásával tágítják a cselekedet körét. 11. A megyéspüspöknek és a velük egyenlô jogokat gyakorló ordináriusoknak lelkipásztori működésük megkezdésétôl joguk van: 1. §. részleges búcsút engedélyezni a joghatósági területükön és a joghatóságuk alá tartozó személyeknek; 2. §. egy évben három alkalommal teljes búcsúval járó pápai áldást adni, az elôírt forma betartásával, az általuk meghatározott három ünnepen híveiknek és mindazoknak, akik nem tartoznak ugyan a joghatóságuk alá, de részt vettek a szentmisén. 12. Az érsekek az érsekséget alkotó egyházmegyék területén ugyanúgy engedélyezhetnek részleges búcsút, mint a saját egyházmegyéjükben. 13. A pátriárkák részleges búcsút engedélyezhetnek pátriárkátusuk minden helyén, még az exempt helyeken is, továbbá saját rítusú templomukban és saját rítusú híveiknek bárhol a világon. Ugyanezt tehetik a Prímások (Archiepiscopi Maiores). 14. A bíborosoknak fakultása van arra, hogy részleges búcsút engedélyezzenek a joghatóságuk, illetve protektorátusuk alá tartozó helyeken és személyeknek; ugyanígy egyes esetekben bárhol a jelenlevôknek. 15. A búcsúkat felsoroló könyvet, füzeteket, lapokat csak a helyi Ordinárius vagy Elöljáró engedélyével szabad kiadni. Az Apostoli Szentszék kifejezett engedélye kell a Búcsúk Kézikönyve hiteles fordításának bármely nyelven történô kiadásához. 16. Ha valaki a Pápától minden hívô számára búcsú engedélyezését kapta, a kapott ajándék semmissé válásának terhe mellett köteles bemutatni e pápai búcsúengedély hiteles példányát a Sacra Poenitentiariának. 17. Az ünnephez kapcsolódó búcsú természetszerűleg az ünnep megülésének napjához kötôdik, azaz átmegy a törvényesen áthelyezett ünnepnapra. 18. Ha egy búcsú elnyeréséhez templomot vagy kápolnát kell meglátogatni egy bizonyos napon, ezt a napot az elôzô nap delétôl lehet számolni, és az illetô nap 24. órájáig tart. 19. Ha egy hívô valamely kegytárgyat (keresztet, feszületet, érmét, rózsafüzért vagy skapulárét) visel, és azt bárki felszentelt pap szabályosan megáldotta, részleges búcsút nyer. Ha azonban egy ilyen kegytárgyat a Pápa vagy egy Püspök áldott meg, a hívô, aki e tárgyat viseli vagy használja, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén teljes búcsút is nyerhet, csak imádkozza el a Hiszekegyet. 20. 1. §. Ha templomlátogatáshoz kapcsolódnak búcsúk, nem vesznek el, ha a templomot teljesen lerombolják, de ötven éven belül ugyanazon a helyen vagy a közelben újjáépítik, és ugyanarra a titulusra szentelik fel. 2. §. A kegytárgyhoz kapcsolódó búcsú csak akkor szűnik meg, ha e tárgy teljesen tönkremegy vagy pénzért eladják. 21. Az Anyaszentegyház, mivel igen nagy gondja van a megholtakra, eltöröl minden oltárokkal kapcsolatos kiváltságot, és minden szentmisében a lehetô legnagyobb mértékben könyörög értük. 22. 1. §. Ahhoz, hogy valaki búcsút nyerhessen: -- megkereszteltnek kell lennie -- nem lehet kiközösítve -- a kegyelem állapotában kell lennie legalább a búcsú elnyeréséhez megkívánt cselekedet befejezésekor -- annak joghatósága alá kell tartoznia, aki a búcsút engedélyezte. 2. §. Legalább általános szándékkal akarnia kell a búcsú elnyerését, és megfelelô idôben, helyen és módon végre kell hajtania a cselekedetet, amelyhez a búcsút kapcsolták. 23. Ha a búcsú engedélyezésében más megkötés nincsen, a Püspök által engedélyezett búcsút hívei az egyházmegye területén kívül is, területén pedig az idegenek is elnyerhetik. 24. 1. §. Teljes búcsút naponként csak egyszer lehet nyerni. 2. §. A halál pillanatában ugyanazon a napon második teljes búcsút is nyerhet a hívô. 3. §. Részleges búcsú napjában többször is nyerhetô, hacsak külön rendelkezés ezt ki nem zárja. 25. Ha teljes búcsú egy templom vagy kápolna látogatásához kapcsolódik, a helyet jámbor lélekkel meg kell látogatni, és ott el kell imádkozni a Miatyánkot és a Hiszekegyet. 26. A teljes búcsú elnyeréséhez meg kell tenni a búcsúval ellátott cselekedetet, és teljesíteni kell a három következô feltételt: -- szentségi gyónás -- szentáldozás -- a Pápa szándékára történô imádság. Ezenkívül nem ragaszkodhat a lélek semmiféle bűnhöz, még bocsánatos bűnhöz sem. Ha ez a teljes felkészültség hiányzik, vagy a megszabott feltételeket -- kivéve a 34--35. pontban mondottakat az ,,akadályozottakról'' -- valaki nem teljesíti, a búcsú csak részleges lesz. 27. A három feltétel (gyónás, áldozás és a Pápa szándékára történô imádság) a megszabott cselekedet végrehajtása elôtt vagy után több nappal is teljesíthetô; az áldozást és az imádságot azonban tanácsos a búcsúval járó cselekedet megtétele napján elvégezni. 28. Egy szentségi gyónás után több teljes búcsú is nyerhetô; egy áldozás és egy imádság után azonban csak egy teljes búcsú nyerhetô. 29. A Pápa szándékára történô imádság feltételének teljesen eleget tesz az, aki a Pápa szándékára elimádkozik egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. A hívôknek azonban teljes szabadságában áll meghatározni, hogy áhítatuk és buzgóságuk szerint mi egyebet imádkoznak még. 30. A teljes búcsúra vonatkozó szabályok, különösen a 24. pont elsô paragrafusa alkalmazandók azokra a búcsúkra is, amelyeket eddig, ,,toties-quoties'' (annyiszor-amennyiszer)-nek szoktak mondani. 31. Olyan cselekménnyel, amelyre valakit törvény vagy parancs kötelez, nem nyerhetô búcsú, hacsak erre a búcsú engedélyezésében kifejezetten másként nem rendelkezik az illetékes hatóság. Aki azonban a szentségben elégtételül kirótt cselekményt megteszi, egyszerre elvégzi az elégtételt, és elnyerheti a cselekedethez fűzött búcsút is. 32. Az imádsághoz kötött búcsút bármilyen nyelven elmondott imádsággal el lehet nyerni, csak a fordítás hitelességérôl tanúskodjék a Sacra Poenitentiaria vagy a helyi Ordinárius, illetve az elöljárók nyilatkozata. 33. A búcsúk elnyeréséhez a váltogatva mással mondott, vagy mások által imádkozott és csak lélekben követett imádság is elegendô. 34. A gyóntatók azok számára, akik egy törvényes akadály folytán nem tudják végrehajtani a kiszabott cselekedetet és nem teljesíthetik a föltételeket, mindkettôt kicserélhetik valami másra. 35. Az Ordináriusok és a helyi egyházi elöljárók a joghatóságuk alá tartozó híveiknek, akik olyan helyen vannak, ahol lehetetlen a szentségi gyónás és a szentáldozás, vagy ezeket csak igen nagy nehézségek árán végezhetnék el, engedélyezhetik a teljes búcsú elnyerését a tényleges gyónás és áldozás nélkül is, csak legyen meg bennük a szívbéli töredelem, és amint mód van rá, járuljanak a mondott szentségekhez. 36. Akik nem tudnak beszélni, a hivatalos imádságokhoz kötött búcsúkat elnyerhetik, ha jámbor lélekkel egyesülnek a közösség imádságával; magánimádság esetén pedig elegendô, ha magukban mondják el, és jelekkel fejezik ki, vagy szemmel kísérik az írott szöveget. ======================================================================== II. RÉSZ: A BÚCSÚK KÉZIKÖNYVE. HÁROM ÁLTALÁNOS ENGEDÉLY ELÖLJÁRÓBAN 1. Legelôször három olyan búcsúengedélyt közlünk, amelyek figyelmeztetik a hívôket, hogy mindennapi életük cselekedeteit keresztény lélekkel végezzék, és sajátos állapotuknak megfelelôen törekedjenek a szeretet tökéletességére. 2. Az elsô és második engedély több, korábban önállóan felsorolt búcsút foglal magában; a harmadik egészen új, és teljesen korunk igényeire válaszol, melyek szerint a hústilalom és a böjt mérséklôdött, a bűnbánat egyéb cselekedetei pedig jobban elôtérbe kerültek. 3. E három engedély valóban általános, és mindegyik többfajta cselekedetet is magába zár. De nem minden cselekedet jár búcsúval, hanem csak azok, melyeket különleges módon és szándékkal végeznek. Példának okáért nézzük az elsô általános engedélyt, mely azt mondja, hogy ,,részleges búcsút nyerhet az a hívô, aki élete kötelességeinek teljesítése és terheinek viselése közben alázatos hittel Istenhez emeli a lelkét, és -- legalább lélekben -- elmond egy röpimát''. Ez az engedély csak azokat a tetteket látja el búcsúval, melyekkel a hívô -- miközben kötelességeit teljesíti, és viseli nehézségeit -- a mondott módon Istenhez emeli a lelkét. E különleges cselekedetek az emberi gyengeség következtében nem tekinthetôk túlságosan gyakoriaknak. Ha azonban valaki annyira serény és buzgó, hogy napjában többször is Istenhez emeli a lelkét, az ilyen méltán kapja -- a kegyelem bôséges gyarapodása mellett -- a büntetések bôségesebb elengedését is a szeretetéért, és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken is jobban tud segíteni. Ugyanezt kell mondanunk a másik két általános búcsúengedélyrôl is. 4. E három általános engedély teljes összhangban áll az Evangéliummal és a II. Vatikáni Zsinat tanításával. A hívôk kedvéért mindegyik engedély után csatoljuk azokat a részeket, amelyek ezt az összhangot különösen is illusztrálják. I. RÉSZLEGES BÚCSÚT NYERHET AZ A HÍVÔ, AKI ÉLETE KÖTELESSÉGEINEK TELJESÍTÉSE ÉS TERHEINEK VISELÉSE KÖZBEN ALÁZATOS HITTEL ISTENHEZ EMELI A LELKÉT ÉS -- LEGALÁBB LÉLEKBEN -- ELMOND EGY RÖPIMÁT Ez az elsô búcsúengedély szinte kézen fogja a hívô lelkeket, hogy rávezesse ôket Krisztus parancsának teljesítésére, mely szerint ,,szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni''; ugyanakkor figyelmeztet, hogy mindenki úgy végezze kötelességeit, hogy ezáltal ôrizze és növelje a Krisztussal való egységet. Lásd Mt 7,7--8; Mt 26,41; Lk 21,34--36; ApCsel 2,42; Róm 12,12; 1Kor 10,31; Ef 6,18; Kol 3,17; Kol 4,2; 1Tessz 5,17--18. LG 41; AA 4; GS 43. II. RÉSZLEGES BÚCSÚT NYERHET AZ A HÍVÔ, AKI A HITTÔL INDÍTVA IRGALMAS SZÍVVEL SEGÍT SZÜKSÉGET SZENVEDÔ FELEBARÁTJÁN AKÁR SZEMÉLYES SZOLGÁLATÁVAL, AKÁR ANYAGI JAVAIVAL. Ez a búcsúengedély arra ösztönzi a keresztény hívôt, hogy Jézus Krisztus példáját és parancsát kövesse, és a szeretet, illetve az irgalmasság cselekedeteit gyakrabban végezze. A szeretetnek azonban nem minden cselekedetéhez kapcsolódik búcsú, hanem csak ahhoz, amely ,,a szükséget szenvedô felebarát szolgálatára'' irányul, mint pl. az élelem és a ruha a test, vagy a tanítás és a vigasztalás a lélek számára. Lásd Mt 25,35-36.40; Jn 13,34--35; Róm 12,8.10--11.13; 1Kor 13,3; Gal 6,10; Ef 5,2; 1Tessz 4,9; Zsid 13,1; Jak 1,27; 1Pt 1,22; 3.8.9; 2Pt 1,5.7; 1Jn 3,17--18. AA 8; AA 33; GS 93. III. RÉSZLEGES BÚCSÚT NYERHET AZ A HÍVÔ, AKI A BŰNBÁNAT SZELLEMÉBEN ÖNKÉNT TARTÓZKODIK SZÁMÁRA MEGENGEDETT ÉS KEDVES DOLOGTÓL. Ez a harmadik búcsúengedély arra sürgeti a keresztény hívôt, hogy vágyait megfékezvén tanulja meg szolgálatba hajtani a testét, és váljék egyre hasonlóbbá a szegény és szenvedô Krisztushoz. A megtartóztatás azonban értékesebb, ha a szeretethez társul, ahogyan Nagy Szent Leó tanítja: ,,Az erénynek adjuk azt, amit megvonunk a gyönyörűségtôl. A szegények tápláléka legyen, amit a böjtölô megtagad magától''. Lásd Lk 9,23.13,5; Róm 8,13.17; 1Kor 9,25--27; 2Kor 4,10; 2Tim 2,11--12; Tit 2,12; 1Pt 4,13. OT 9; LG 10; LG 41, Poemitemini III. EGYÉB BÚCSÚENGEDÉLYEK 1. Az imént felsorolt három általános búcsúengedélyhez csatolunk néhány egyéb engedélyt, melyeket -- figyelembe véve a hagyományt és korunk szükségleteit -- meg kell tartanunk, illetve újra fel kell elevenítenünk. Ezek az engedélyek kölcsönösen kiegészítik egymást, s miközben a búcsú ajándékával arra ösztökélik a keresztény hívôket, hogy gyakorolják az irgalmasság, a szeretet és a bűnbánat tetteit, megtanítják ôket arra, hogy szorosabban egyesüljenek a Fôvel, Krisztussal és az Ô Testével, az Egyházzal a szeretetben. 2. A korábbi Búcsúk Kézikönyvébôl megtartjuk az általánosan használt és régi imádságokat. Ha jobban meggondoljuk, ezeket az imádságokat az elsô általános engedély már magában foglalja, mégis az esetleges kétségek megelôzése és az imádságok értékének hangsúlyozása miatt fontosnak látszott, hogy bizonyos felsorolást is adjunk. 3. A többi imádságot, melyeket az elôzô Búcsúk Kézikönyve tartalmazott, elhagytuk, mert részben olyan imádságokról van szó, melyeket csak a keleti rítusok egyikében vagy másikában használnak, részben pedig csak a nyugati Egyház bizonyos területein ismerik ôket. De éppen részleges elterjedettségük miatt az egyes pátriárkák vagy helyi ordináriusok megerôsíthetik a hagyományosan hozzájuk kapcsolt búcsút. 4. Az imádságokon kívül a korábbi Búcsúk Kézikönyvébôl -- megfelelô változtatásokkal -- néhány jelentôsebb cselekedetet is megtartottunk. 5. Az alább felsorolandó összes cselekedetekhez búcsú járul. A nem teljes búcsút csak így jelöljük: ,,részleges búcsú''. Ha egy cselekedet a különleges körülmények miatt jár teljes búcsúval, e búcsú engedélyezését és a különleges körülményeket minden esetben pontosan meghatározzuk. A búcsúk elnyerésének általános feltételeit azonban a rövidség kedvéért nem ismételjük meg mindenütt. A teljes búcsú elnyeréséhez ugyanis, miként ezt a 26. pont meghatározza, elengedhetetlen az adott cselekmény végrehajtása, és a három feltétel (szentségi gyónás, áldozás, imádság a pápa szándékára) olyan lelkülettel való teljesítése, amely mentes mindenféle bűnös ragaszkodástól. 6. Ha a cselekedet, amely teljes búcsúval járhat, értelmesen részekre osztható (mint pl. a rózsafüzér tizedekre), és valaki megfelelô ok miatt nem végzi el a teljes cselekedetet, az elvégzett résznek megfelelô részleges búcsút nyerhet. 7. Külön említjük meg az olyan cselekményekhez kapcsolt búcsúkat, melyeknek elvégzésével a hívôk az év minden egyes napján teljes búcsút nyernek (fenntartva a 24. pont 1. §-ának rendelkezését, mely szerint naponta teljes búcsú csak egyszer nyerhetô): -- az Oltáriszentség imádása legalább fél óráig -- a Szentírás jámbor olvasása legalább fél óráig -- a keresztút jámbor elvégzése -- a rózsafüzér imádkozása templomban vagy nyilvános kápolnában vagy a családban, szerzetesi közösségben vagy jámbor társulatban. ======================================================================== III. RÉSZ: BÚCSÚVAL ELLÁTOTT IMÁK ÉS GYAKORLATOK 1. Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik és az örök világosság fényeskedjék nekik. Nyugodjanak békében. Ámen. * Elmondásával részleges búcsút lehet nyerni, amely csak a tisztítótűzben szenvedôkért ajánlható fel. 2. A mélységbôl kiáltok (129. zsoltár) A mélységbôl kiáltok, Uram, hozzád, Istenem, figyelj a szómra! Fordulj felém, és hallgass figyelmesen könyörgésem hangos szavára! Ha bűneinket, Uram, felrovod, Uram, ki az, aki elôtted megállhat? De nálad mindig kész az irgalom, azért magasztalunk téged. Uram, én tebenned bízom, és kitartok igéd mellett: Az Úr minden reményem. Az ôr nem várja úgy a hajnalt, mint ahogy a nép az Urat várja, mert az Úr maga a jóság: teljes a szabadulás nála. Választott népét ô menti meg, ô váltja meg minden bűntôl. * Az a hívô, aki áhítattal elimádkozza, részleges búcsút nyerhet. 3. Az emberiség felajánlása Krisztus Királynak Édes Jézus, az emberi nem Megváltója, tekints reánk, akik oltárod elôtt alázatosan leborulunk. Tieid vagyunk, tieid is akarunk maradni. -- Hogy azonban Veled szorosabban egyesülhessünk, íme, ma mindegyikünk készséges szívvel felajánlja magát Szentséges Szívednek. Sokan téged meg sem ismertek, mások parancsaidat megvetették és eltaszítottak maguktól Téged. Könyörülj mindezeken, ó jóságos Jézus, és öleld valamennyit Szentséges Szívedre. Légy Királya, ó Urunk, ne csak híveidnek, akik sohasem pártoltak el Tôled, hanem a tékozló fiúknak is, akik elhagytak. Add, hogy ôk is mihamarabb visszatérjenek az atyai házba, hogy nyomorúságban és ínségben el ne vesszenek. Légy Királya azoknak is, akiket a tévedés tart fogva, vagy a szakadás elválasztott, s hívd vissza ôket az igazság révpartjára és a hit egységébe, hogy rövidesen egy akol legyen és egy pásztor. Adj, Urunk, Anyaszentegyházadnak biztos és teljes szabadságot, adj minden népnek békét és rendet. Add, hogy az egész földkerekség egy szózattól visszhangozzék: Üdv az Isteni Szívnek, amely által üdvösségünk támadt: dicsértessék és áldassék mindörökké. Ámen. * Azok a hívek, akik ezt a felajánló imát áhítattal elimádkozzák, részleges búcsút nyerhetnek. Teljes búcsúban részesülhetnek, ha Krisztus Király ünnepén nyilvánosan végzik. 4. Azért ezt a nagy Szentséget Azért ezt a nagy szentséget Leborulva imádjuk; Teste s Vére a Krisztusnak Mert itt vagyon, jól tudjuk, Ha elménkkel meg nem fogjuk, Hitünkkel megfoghatjuk. Az Atyának és Fiúnak Dicséret és tisztesség, Szentlélekkel egyetemben Áldás, örök dicsôség. Háromságban egy Szent Istent Áldjon minden nemzetség. Ámen. Mennyei kenyeret adtál nekik. Amely minden gyönyörűséggel teljes. Könyörögjünk. Istenünk, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékezetét hagytad ránk, add, kérünk tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük! Aki élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön-örökké. Ámen. * Az a hívô, aki áhítattal elimádkozza, részleges búcsút nyerhet. Teljes búcsúban részesülhet Nagycsütörtökön és Úrnapján, ha elmondása ünnepélyesen történik. 5. Az Úrangyala Évközben: Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát és ô méhébe fogadá a Szentlélektôl Szent Fiát. Üdvözlégy Mária... Íme az Úrnak szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint. Üdvözlégy Mária... És az Ige testté lôn és miköztünk lakozék. Üdvözlégy Mária... Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja, Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak, megtestesülését megismertük, az ô kínszenvedése és keresztje által a föltámadás dicsôségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. Húsvéti idôben: Égi Királynô, örvendezz, alleluja, mert Jézust méltó voltál hordozni, alleluja! Föltámadott, amint mondta, alleluja, Kérleld az Istent értünk, alleluja! Örülj és örvendezz, Szűz Mária, alleluja, mert valóban föltámadt az Úr, alleluja. Könyörögjünk. Istenünk, te egyszülött Fiadnak, Urunk, Jézus Krisztusnak föltámadásával megörvendeztetted a világot. Add, kérünk, hogy az ô szent Anyja közbenjárására eljussunk az örök élet örömébe. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Az a hívô, aki a fenti imákat a megfelelô idôszakban áhítattal elimádkozza, részleges búcsút nyerhet. Dicséretes szokás az említett imák reggel, délben és este való elmondása. 6. Egyházmegyei zsinat Egy alkalommal teljes búcsúban részesülhetnek azok a hívek, akik az egyházmegyei zsinat idején buzgó lélekkel meglátogatják azt a templomot, amelyben a zsinatot tartják. A templomlátogatáskor egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet is el kell imádkozni. 7. Elmélkedés Az a hívô, aki belsô áhítattal elmélkedik, részleges búcsúban részesülhet. 8. Emlékezzél meg Emlékezzél meg, ó legkegyesebb Szűz Mária, sohasem lehetett hallani, hogy te valakit magára hagytál, aki oltalmadat kérte, segítségedért könyörgött, vagy pártfogásodért esedezett. Én is ilyen bizalomtól lelkesítve sietek hozzád, szüzek Szüze, Anyám; hozzád fordulok és én bűnös, színed elôtt sóhajtva állok. Ne vesd meg könyörgésemet, örök Igének Anyja, hanem hallgass rám kegyelmesen és hallgass meg engem. Ámen. * Részleges búcsú. 9. Elsôáldozás Azok a hívek, akik elsô szentáldozáshoz járulnak, és akik az elsôáldozás szentmiséjében részt vesznek, teljes búcsút nyerhetnek. 10. Elsô szentmise Teljes búcsúban részesülhet az a pap, aki elsô szentmiséjét valamiféle ünnepélyességgel végzi, és a hívek is, akik azon buzgó lélekkel részt vesznek. 11. Engesztelô imádság Jézus Szentséges Szívéhez Édes Jézus, akinek túláradó szeretetét az emberek iránt, nagy hálátlanul annyi nemtörôdéssel, hanyagsággal, megvetéssel viszonozzák, íme, mi oltárod elôtt leborulva rendkívüli tisztelettel kárpótlást akarunk nyújtani az emberek bűnös közönyösségéért és a sérelmekért, amelyekkel szeretô Szívedet mindenfelôl illetik. Megemlékezünk azonban arról, hogy valamikor mi is ilyen méltatlan magatartást tanúsítottunk. Azért mélységes fájdalomba borulva elôször is a magunk számára kérjük irgalmadat. Készek vagyunk önkéntes engeszteléssel elégtételt adni nemcsak a saját magunk bűneiért, hanem mások vétkeiért is, akik az üdvösség útjától messze eltévedve hitetlenségükben megátalkodott szívvel, Hozzád, a pásztorhoz és vezérhez szegôdni nem akarnak, vagy a keresztségi fogadást lábbal tapodva, a Te törvényed édes igáját lerázták. Mindezeket a szánandó bűnöket összesen és általában kiengesztelni törekszünk, egyenként pedig jóvátenni akarjuk: az életmód és az öltözködés fényűzését és szemérmetlenségét, a romlottság számtalan tôrvetését az ártatlanok lelkére, az ünnepnapok megszegését, a Te nevedre és szentjeidre szórt szörnyű káromlásokat, a Te földi helytartód és a papi rend gyalázását, magának az isteni szeretet szentségének mellôzését, vagy hajmeresztô szentségtöréssel illetését, végül a nemzetek hivatalos bűneit, amelyek az Általad alapított Egyház jogaival és tanítóhivatalával szembeszállanak. Ó, vajha saját vérünkkel moshatnók le ezeket a bűnöket. Most pedig a megsértett isteni méltóság kárpótlására felajánljuk Neked ugyanazt az elégtételt, amelyet Te egykor az Atyának a keresztfán bemutattál, és oltárainkon naponként megújítasz, a Szűz Anyának, minden szenteknek és a jámbor híveknek jóvátételeivel együtt, és szívbôl megígérjük, hogy a magunk és mások régi bűneit, úgyszintén nagy szereteted semmibevételét ezentúl erôs hittel, tiszta erkölccsel, az evangéliumi törvénynek, különösen a szeretet parancsának tökéletes megtartásával, amennyiben rajtunk áll, és a Te kegyelmed megsegít, jóvátesszük; másrészt minden Téged érhetô sérelmet erônk szerint megakadályozunk, és a Te követésedre minél több embert megnyerünk. Fogadd, kérünk, kegyes Jézus, az engesztelô Szűz Anya, Mária közbenjárására ezt az önkéntes engesztelô hódolatunkat, és tarts meg minket hűségesen köteles szolgálatodban mindhalálig a végsô állhatatosság nagy kegyelmének erejével, hogy valamennyien eljussunk végül abba a hazába, ahol Te az Atyával és a Szentlélekkel egyetemben élsz és uralkodol, Isten mindörökkön-örökké. Ámen. * Az a hívô, aki áhítattal elimádkozza, részleges búcsúban részesülhet. De teljes búcsút nyerhet, ha az engesztelô ima elmondása ünnepélyesen történik Jézus Szíve ünnepén. 12. Haldokláskor Ha a haldokló hívônél nincs pap, aki kiszolgáltassa neki a szentségeket és megadja a pápai áldást, amivel teljes búcsú nyerhetô, az Egyház a halál órájára tejes búcsút engedélyez az ilyen hívônek, ha megfelelô lelkiállapotban van, és ha életében szokásszerűen végzett valamilyen imádságot. Ez ebben az esetben pótolja a teljes búcsúhoz elôírt három feltételt. Dicséretes dolog ilyen alkalommal feszület vagy kereszt használata is. Ez a teljes búcsú akkor is elnyerhetô, ha valaki azon a napon egyszer már részesült teljes búcsúban. 13. Halottaknapi búcsú Teljes búcsút nyerhet a tisztítótűzben szenvedôkért az a hívô, aki halottak napján valamely templomot vagy nyilvános kápolnát buzgón meglátogat. Aki törvényesen használ félig nyilvános kápolnát, azt is felkeresheti. A templomlátogatás alkalmával egy Miatyánkot és Hiszekegyet is el kell mondani. A búcsú elnyerhetô vagy az említett napon, vagy az Ordinárius engedélyével az elôzô vagy a következô vasárnapon vagy Mindenszentek ünnepén. 14. Halotti zsolozsma Részleges búcsúban részesülhetnek azok a hívek, akik a halotti zsolozsma Laudesét vagy Vesperását buzgó lélekkel elimádkozzák. 15. Havi lelkigyakorlatos nap Részleges búcsúban részesülhet az a hívô, aki a havi lelkigyakorlaton részt vesz. 16. Hálát adunk neked Hálát adunk neked, mindenható Isten, minden jótéteményedért. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen. * Részleges búcsú. 17. Hit, remény, szeretet és a tökéletes bánat Istenem, hiszek tebenned, mert örökké igazmondó vagy. * Istenem, remélek tebenned, mert végtelenül hű és irgalmas vagy. * Istenem mindennél jobban szeretlek téged, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy. * Istenem, szeretlek téged, és ezért teljes szívembôl bánom, hogy bűneimmel megbántottalak. Kérlek, bocsáss meg nekem. Ígérem, hogy ezentúl a jóra törekszem, és a bűnt kerülöm. * Részleges búcsú mindegyik után külön is nyerhetô. A három isteni erény és a tökéletes bánat felindítása más jóváhagyott formula szerint is végezhetô. 18. Hitvallás Apostoli hitvallás. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtôjében, és a Jézus Krisztusban, ô egy Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektôl, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték; szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felôl; onnan lészen eljövendô ítélni eleveneket és holtakat. Hiszek a Szentlélekben; egy katolikus, keresztény Anyaszentegyházat; szenteknek egyességét, bűnöknek bocsánatát; testnek föltámadását, és az örök életet. Ámen. Nicea -- Konstantinápolyi hitvallás Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtôjében. Hiszek az egy Úrban: Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, Aki az Atyától született az idô kezdete elôtt. Isten az Istentôl, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentôl. Született, de nem teremtmény: az Atyával egylényegű, és minden általa lett. Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennybôl. Megtestesült a Szentlélek erejébôl Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsôségben, ítélni élôket és holtakat, és országának nem lesz vége. Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetônkben, aki az Atyától és a Fiútól származik. Akit éppúgy imádunk és dicsôítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ô szólt a próféták szavával. Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak feltámadását és az eljövendô örök életet. Ámen. * Részleges búcsúban részesülhetnek azok a hívek, akik valamelyik fenti hitvallást áhítattal elimádkozzák. 19. Hódolat a szent Kereszt elôtt Teljes búcsút nyerhetnek azok a hívek, akik nagypénteken részt vesznek a szent Kereszt imádásában és azt az ünnepélyes liturgikus szertartás közben megcsókolják. 20. Hozzád menekülünk Hozzád menekülünk szorongattatásainkban, Szent József, és miután már könyörögtünk legszentebb jegyesed segítségéért, a te oltalmadat is bizalommal kérjük. Arra a szeretetre, amely Isten szeplôtelen Szűz Anyjához fűzött és arra az atyai érzületre, amellyel a gyermek Jézust gondoztad, könyörögve kérünk: tekints le kegyesen az örökségre, amelyet Jézus Krisztus saját vérén szerzett, és istápolj bennünket erôddel és segítségeddel szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztus választott nemzedékét, te, a szent család leggondosabb ôrzôje! Tartsd távol tôlünk, ó legszeretôbb atya, a tévelygés és romlottság mételyét; védelmezz az égbôl, legerôsebb támaszunk a harcban, amelyet a sötétség hatalma ellen harcolunk; és amiként kiragadtad egykor a kisded Jézust a legnagyobb életveszélybôl, úgy védjed meg most is Isten szent Egyházát az ellenséges cselvetésektôl és minden bajtól. Végy állandóan pártfogásodba mindnyájunkat, hogy a te példád és gyámolításod által támogatva szentül élhessünk, jámbor véget érhessünk, és a mennyben örök boldogságot nyerhessünk. Ámen. * Részleges búcsú. 21. Imádkozzunk pápánkért Imádkozzunk N. pápánkért! Tartsa meg és éltesse ôt az Úr, tegye boldoggá itt a földön, és ne adja ôt ellenségei kezére! * Részleges búcsú. 22. Íme, jóságos Jézusom Íme, jóságos Jézusom, térdre borulok szent színed elôtt, és lelkem egész buzgóságával kérlek: öntsd szívembe a hit, a remény és a szeretet élô érzelmeit, a bűneim felett érzett igaz bánatot és bűneim jóvátételére az elszánt, erôs akaratot. Megilletôdött lélekkel és együttérzô szívvel elmélkedem öt szent sebedrôl, szemem elôtt tartva, amit Dávid próféta már elôre megmondott rólad, jóságos Jézusom: ,,Átlyuggatták kezemet és lábamat, megszámlálták minden csontomat''. * Az a hívô, aki a fenti imát szentáldozás után feszület elôtt buzgó lélekkel elimádkozza, teljes búcsút nyerhet a nagyböjt és a szenvedés idejének bármely péntekjén. Az év többi napján csak részleges búcsúban részesülhet. 23. Isten angyala Isten angyala, ôrangyalom, világosíts meg, ôrizz, irányíts és kormányozz engem, akit reád bízott az isteni jóság. Ámen. * Részleges búcsú. 24. Itt vagyunk, Szentlélek Úristen Itt vagyunk, Szentlélek Úristen, jelen vagyunk mi bűnösök, akik a te nevedben rendkívüli alkalommal összejöttünk. Jöjj hozzánk, légy velünk, és töltsd el szívünket. Taníts meg minket arra, hogy mit tegyünk, merre menjünk; mutasd meg nekünk, mit kell megvalósítanunk, hogy segítségeddel mindenben a Te tetszésedre lehessünk. Te légy határozataink egyedüli szerzôje és létrehozója; Te, akinek az Atyaistennel és Fiával együtt egyedül van dicsôséges neved. Te, aki a teljes igazságot szereted, ne engedd, hogy az igazságot meghamisítsuk. A tudatlanság ne vigyen minket tévedésbe, se a hízelgés el ne térítsen, se hivatal vagy szerep vállalása tévútra ne vigyen. Inkább kapcsolj minket magadhoz hathatós kegyelmeddel, hogy benned egyek legyünk, és semmiben se térjünk el az igazságtól. Minthogy a te nevedben jöttünk össze, így mindenben a jóságtól vezérelve kell gyakorolnunk az igazságot, hogy a mi véleményünk most se térjen el tôled semmiben, és majd egykoron a jól végzett munkáért örök jutalomban részesülhessünk. Ámen. * Ezzel az imával, amelyet közös ügyek megtárgyalása elôtt szoktak elmondani, részleges búcsú nyerhetô. 25. Jöjj el, Szentlélek Úristen Jöjj el, Szentlélek Úristen, töltsd be híveid szívét, és szereteted tüzét gyullaszd föl bennünk! * Részleges búcsú. 26. Katakomba látogatása Azok a hívek, akik a régi keresztények temetkezési helyét, az úgynevezett katakombát, meglátogatják, részleges búcsúban részesülhetnek. 27. Kegytárgyak használata Az a hívô, aki bármely pap által szabályosan megáldott kegytárgyat (feszület, kereszt, rózsafüzér, skapuláré, érem) vallásos lelkülettel használ, részleges búcsút nyerhet. Ha a megáldást a pápa vagy valamelyik püspök végzi, a fenti kegytárgyak jó szándékú használatával teljes búcsút is lehet nyerni Szent Péter és Szent Pál ünnepén. Ebben az esetben el kell mondani a hitvallást is valamelyik törvényes forma szerint. A búcsú elnyeréséhez nem elegendô a kegytárgy egyszerű birtoklása, hanem szükséges vallásos lelkülettel való használása is. Búcsú, csak a felsorolt ötféle kegytárggyal nyerhetô. (Mura: Breve Commentarium 61. lap) A pap a kegytárgy szabályos megáldásához elôírt formulát használ, ha kéznél van. Egyébként elég, ha csak keresztet vet a tárgyra. Dicséretes dolog, ha közben mondja a szavakat: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. -- A gyakorlatban formulát kell használni a skapuláré nyilvános megáldásához, egyéb esetben elég a keresztvetés. 28. Keresztény tanítás Az a hívô, aki a keresztény tant tanítja és az, aki tanulja, részleges búcsúban részesülhet. 29. Keresztségi fogadás megújítása A hívek, akik a keresztségi fogadást valamilyen használatos forma szerint megújítják, részleges búcsút nyerhetnek. Ha ezt húsvét vigíliájának szertartása keretében teszik, vagy saját keresztségük évfordulóján, teljes búcsúban részesülhetnek. Példa a keresztségi fogadás megújítására: Úristen, aki a szent keresztségben gyermekeddé fogadtál, megszentelô kegyelemmel ékesítetted fel lelkemet, segíts, hogy egész életemben igazán és teljes szívembôl ellene mondjak a sátánnak, és élô hittel ragaszkodjak Hozzád. Most megújítva a keresztségi fogadásomat szent elhatározással mondom: Ellene mondok az ördögnek, minden cselekedetének és pompájának. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtôjében. Hiszek Jézus Krisztusban, ô egy Fiában, a mi Urunkban, aki e világra született, és kínhalált szenvedett. Hiszek a Szentlélekben; egy katolikus, keresztény Anyaszentegyházat; szenteknek egyességét, bűnöknek bocsánatát; testnek föltámadását, és az örök életet. Ámen. 30. Keresztúti ájtatosság Azok a hívek, akik keresztúti ájtatosságot végeznek, teljes búcsút nyerhetnek. A keresztúti ájtatossággal felelevenedik azoknak a fájdalmaknak emléke, amelyeket az isteni Megváltó szenvedett útközben Pilátus udvarától, ahol halálra ítélték, a Kálvária hegyéig, ahol üdvösségünkért meghalt a kereszten. A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges: 1. A keresztúti ájtatosságot szabályosan felállított keresztút állomásai elôtt kell végezni. 2. Általánosabb szokás szerint a keresztúti ájtatosság végzésekor 14 olvasmányt szoktak felolvasni, mindegyikhez szóbeli könyörgést csatolva. -- Az ájtatosság végzéséhez azonban elegendô az Úr Jézus szenvedésérôl és haláláról való áhítatos elmélkedés. Nem szükséges minden állomás titkáról külön elmélkedni. 3. A keresztutat járni kell, egyik állomástól a másikig. A keresztúti ájtatosság közös végzésénél, ha az összes jelenlevôk járása nem lehetséges zavar nélkül, elegendô, ha legalább az ájtatosság vezetôje járja a keresztutat, és a többiek a helyükön maradnak. 4. Az akadályozottak ugyanazt a búcsút elnyerhetik, ha az Úr Jézus szenvedésérôl és haláláról legalább fél órán át olvasnak és elmélkednek. 31. Keresztvetés Részleges búcsúban részesülhetnek azok a hívek, akik áhítattal keresztet vetnek, miközben mondják: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. 32. Kérünk Istenünk Kérünk, Istenünk, cselekedeteinket elôzd meg sugallatoddal, és kísérd segítségeddel, hogy minden imánkat és munkánkat mindig veled kezdjük, és amit elkezdtünk, segítségeddel be is fejezzük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. 33. Kérünk, Urunk, látogasd meg Kérünk, Urunk, látogasd meg ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselekvését messze űzd el tôle! Szent angyalaid lakjanak benne, akik minket békében ôrizzenek; és áldásod legyen rajtunk mindig. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. 34. Kis zsolozsmák Az Úr Jézus szenvedésérôl, Jézus Szentséges Szívérôl, Szűz Máriáról, a Szeplôtelen Fogantatásról és Szent Józsefrôl szóló kis zsolozsmák bármelyikének elimádkozásával részleges búcsút nyerhetünk. 35. Könyörülj rajtam, Istenem (50. zsoltár) Könyörülj rajtam, Istenem szeretô jóságod szerint, és minthogy mérhetetlen a te irgalmad, gonoszságomat töröld le rólam! Mosd le bűnömet teljesen, és vétkemtôl tisztíts meg engem! Gonoszságomat belátom, bűnöm elôttem lebeg szüntelen. Egyedül csak ellened vétkeztem, ami színed elôtt gonosz, olyat tettem. Így mutatod meg, hogy szavad teljes igazság, és feddhetetlen vagy, amikor ítélsz. Íme, én bűnben születtem, anyám már vétekben fogant. Te pedig a szívben élô hűséget kedveled, és kinyilatkoztattad nekem bölcsességed titkait. Hints meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó! Add, hogy vidámságot és örömet halljak, hadd örvendezzenek megtört csontjaim! Fordítsd el bűneimtôl arcodat, és minden gonoszságomat töröld el! Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, új és erôs lelket önts belém! Ne taszíts el színed elôl, és szent lelkedet ne vond meg tôlem! Add meg újra az üdvösség örömét, a készséges lelkületet erôsítsd bennem! A vétkeseknek megmutatom utadat, és a bűnösök hozzád térnek. Ments meg a vérontástól, Isten, szabadító Istenem, igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem. Nyisd meg, Uram, ajkamat hogy dicséretedet hirdesse szavam! Hiszen te a véres áldozatot nem kedveled, égôáldozataimra rá sem nézel. Isten elôtt kedves áldozat a megtört lélek, te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet. Jóságodban, Uram, tegyél jót Sionnal, építsd fel újra Jeruzsálem falait! Akkor majd neked tetszô áldozatot hoznak eléd, és oltárodon fiatal tulkokat áldoznak. * Az a hívô, aki bűnbánó lélekkel elimádkozza, részleges búcsúban részesülhet. 36. Krisztus lelke Krisztus lelke, szentelj meg engem. Krisztus teste, üdvözíts engem. Krisztus vére, ihless meg engem. Krisztus oldalából folyó víz, tisztíts meg engem. Krisztus szenvedése, erôsíts engem. Ó édes Jézus, hallgass meg engem. Szent sebeidbe rejts el engem. Ne engedd, hogy elszakadjak tôled. A gonosz ellenségtôl oltalmazz engem. Halálom óráján hívj el engem. És juttass el magadhoz engem, Hogy szentjeiddel dicsérjelek téged, Mindörökkön-örökké. Ámen. * Részleges búcsú. 37. Lelki áldozás A lelki áldozásnak bármely jámbor formula szerint való végzésével részleges búcsú nyerhetô. Példa a lelki áldozásra: Jézusom, Istenem, hiszem, hogy irántam való szeretetbôl szenvedtél és meghaltál a keresztfán. Hiszem, hogy az Oltáriszentségben jelen vagy, mert te mondtad, aki örökké igazmondó vagy. Jézusom, Istenem, mindennél jobban szeretlek. Teljes szívembôl és minden erômbôl szeretlek, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy. Irántad való szeretetbôl szánom és bánom, hogy megbántottalak. De többé nem vétkezem, inkább meg akarok halni, mint vétkezni. Utánad vágyódik a lelkem. Jöjj, Jézusom, jöjj szívembe, és maradj velem. Átkarollak, mintha valóban bennem volnál. Örök hála jóságodért. Ámen. 38. Lelkigyakorlat Teljes búcsúban részesülhetnek azok a hívek, akik részt vesznek legalább teljes háromnapos lelkigyakorlaton. 39. Litániák Az alábbi hat litánia bármelyikének elimádkozásával részleges búcsú nyerhetô. Jézus Szent Nevének litániája Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz, Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz! Jézus, hallgass minket, Jézus, hallgass minket! Jézus, hallgass meg minket, Jézus hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! Jézus, az élô Isten Fia, Irgalmazz nekünk! Jézus, az Atyának fényessége, Irgalmazz nekünk! Jézus, az örök világosság fényessége, Irgalmazz nekünk! Jézus, a dicsôség királya, Irgalmazz nekünk! Jézus, az igazságosság napja, Irgalmazz nekünk! Jézus, a Boldogságos Szűz Máriának Fia, Irgalmazz nekünk! Szeretetre méltó Jézus, Irgalmazz nekünk! Csodálatos Jézus, Irgalmazz nekünk! Jézus, erôs Isten, Irgalmazz nekünk! Jézus, a jövô élet Atyja, Irgalmazz nekünk! Jézus, a nagy tanács Angyala, Irgalmazz nekünk! Leghatalmasabb Jézus, Irgalmazz nekünk! Legtürelmesebb Jézus, Irgalmazz nekünk! Legengedelmesebb Jézus, Irgalmazz nekünk! Szelíd és alázatos szívű Jézus, Irgalmazz nekünk! Jézus, a szüzesség kedvelôje, Irgalmazz nekünk! Jézus, szeretô barátunk, Irgalmazz nekünk! Jézus, a béke Istene, Irgalmazz nekünk! Jézus, az élet szerzôje, Irgalmazz nekünk! Jézus, az erények példaképe, Irgalmazz nekünk! Jézus, a lelkek buzgó keresôje, Irgalmazz nekünk! Jézus, a mi Istenünk, Irgalmazz nekünk! Jézus, a mi menedékünk, Irgalmazz nekünk! Jézus, a szegények atyja, Irgalmazz nekünk! Jézus, a hívek kincse, Irgalmazz nekünk! Jézus, jó pásztor, Irgalmazz nekünk! Jézus, igaz világosság, Irgalmazz nekünk! Jézus, örök bölcsesség, Irgalmazz nekünk! Jézus, végtelen jóság, Irgalmazz nekünk! Jézus, utunk és életünk, Irgalmazz nekünk! Jézus, az angyalok öröme, Irgalmazz nekünk! Jézus a pátriárkák királya, Irgalmazz nekünk! Jézus, az apostolok mestere, Irgalmazz nekünk! Jézus, az evangélisták tanítója, Irgalmazz nekünk! Jézus, a vértanúk erôssége, Irgalmazz nekünk! Jézus, a hitvallók világossága, Irgalmazz nekünk! Jézus, a szüzek tisztasága, Irgalmazz nekünk! Jézus, minden szentek koronája, Irgalmazz nekünk! Légy irgalmas, Kegyelmezz nekünk Jézus! Légy irgalmas, Hallgass meg minket Jézus! Minden gonosztól, Ments meg minket Jézus! Minden bűntôl, Ments meg minket Jézus! A te haragodtól, Ments meg minket Jézus! Az ördög cselvetéseitôl, Ments meg minket Jézus! A tisztátalan lélektôl, Ments meg minket Jézus! Az örök haláltól, Ments meg minket Jézus! Sugallataid elhanyagolásától, Ments meg minket Jézus! Megtestesülésed titka által, Ments meg minket Jézus! Születésed által, Ments meg minket Jézus! Gyermekséged által, Ments meg minket Jézus! Isteni életed által, Ments meg minket Jézus! Fáradalmaid által, Ments meg minket Jézus! Haláltusád és szenvedésed által, Ments meg minket Jézus! Kereszted és elhagyatottságod által, Ments meg minket Jézus! Ellankadásod által, Ments meg minket Jézus! Halálod és temetésed által, Ments meg minket Jézus! Föltámadásod által, Ments meg minket Jézus! Mennybemeneteled által, Ments meg minket Jézus! A legméltóságosabb Oltáriszentség szerzése Ments meg minket Jézus! által, Örömeid által, Ments meg minket Jézus! Dicsôséged által, Ments meg minket Jézus! Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, Kegyelmezz nekünk, Jézus! Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, Hallgass meg minket, Jézus! Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, Irgalmazz nekünk, Jézus! Jézus, hallgass minket, Jézus hallgass minket! Jézus hallgass meg minket, Jézus, hallgass meg minket! Könyörögjünk: Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondottad: ,,kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek''. Add nekünk isteni szereteted érzelmét, hogy téged teljes szívvel, szóval és tettel szeressünk és dicséreteddel soha föl ne hagyjunk. Adj nekünk, Urunk, szent Neved iránt félelmet és örök szeretetet; mert gondviselésedtôl soha nem fosztod meg azokat, akiket szereteted állhatatosságára tanítasz. Úr Isten, aki szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak dicsôséges szent Nevét híveid elôtt kedvessé és kellemessé, a gonosz lelkek elôtt pedig félelmessé és rettegetté tetted, kérünk, add kegyelmedet, hogy mindnyájan, akik szent Nevedet ezen a földön ájtatosan tiszteljük, a földi életben érezzük szent vigasztalásod édességét, a jövendô életben pedig nyerjünk örökké tartó örömet és boldogságot. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. * Részleges búcsú Litánia Jézus Szentséges Szívérôl Uram, irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk, Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, hallgass minket, Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket, Krisztus, hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! Jézus Szíve, az örök Atyának Szíve, Irgalmazz nekünk! Jézus Szíve, a Szűz Anya méhében a Irgalmazz nekünk! Szentlélektôl alkotott Szív, Jézus Szíve, az Isten Igéjével Irgalmazz nekünk! lényegileg egyesített Szív, Jézus Szíve, végtelen fölségű Szív, Irgalmazz nekünk! Jézus Szíve, Isten szent temploma, Irgalmazz nekünk! Jézus Szíve, a Magasságbelinek Irgalmazz nekünk! szent szekrénye, Jézus Szíve, az Isten háza és a Irgalmazz nekünk! mennyország kapuja, Jézus Szíve, a szeretet lángoló Irgalmazz nekünk! tűzhelye, Jézus Szíve, az igazságosság és a Irgalmazz nekünk! szeretet tárháza, Jézus Szíve, jósággal és Irgalmazz nekünk! szeretettel teljes Szív, Jézus Szíve, minden erénynek Irgalmazz nekünk! mélysége, Jézus Szíve, minden dicséretre Irgalmazz nekünk! legméltóbb Szív, Jézus Szíve, minden szív királya és Irgalmazz nekünk! középpontja, Jézus Szíve, amelyben a bölcsesség Irgalmazz nekünk! és tudomány összes kincsei megvannak, Jézus Szíve, amelyben az Istenség Irgalmazz nekünk! egész teljessége lakozik, Jézus Szíve, amelyben a mennyei Irgalmazz nekünk! Atyának kedve telt, Jézus Szíve, amelynek teljességébôl Irgalmazz nekünk! mindnyájan merítettünk, Jézus Szíve, aki után ôsatyáink Irgalmazz nekünk! kívánkoztak, Jézus Szíve, béketűrô és nagy Irgalmazz nekünk! irgalmasságú Szív, Jézus Szíve, dúsgazdag mindazok Irgalmazz nekünk! iránt, akik Hozzád folyamodnak, Jézus Szíve, az élet és a szentség Irgalmazz nekünk! forrása, Jézus Szíve, vétkeinkért engesztelô Irgalmazz nekünk! áldozat, Jézus Szíve, gyalázásokkal tetézett Irgalmazz nekünk! Szív, Jézus Szíve, gonoszságainkért Irgalmazz nekünk! megtört Szív, Jézus Szíve, mindhalálig engedelmes Irgalmazz nekünk! Szív, Jézus Szíve, lándzsával átdöfött Irgalmazz nekünk! Szív, Jézus Szíve, minden vigasztalás Irgalmazz nekünk! kútfeje, Jézus Szíve, életünk és Irgalmazz nekünk! föltámadásunk, Jézus Szíve, békességünk és Irgalmazz nekünk! engesztelésünk, Jézus Szíve, a bűnösök áldozatja, Irgalmazz nekünk! Jézus Szíve, a benned reménylôk Irgalmazz nekünk! üdvössége, Jézus Szíve, a haldoklók Irgalmazz nekünk! reménysége, Jézus Szíve, minden szentek Irgalmazz nekünk! gyönyörűsége, Isten Báránya, Te elveszed a világ Kegyelmezz nekünk! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Hallgass meg minket! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit! Szelíd és alázatos Szívű Jézus, Alakítsd szívünket a Te Szíved szerint. Könyörögjünk: Mindenható örök Isten! Tekints szeretett Fiad Szívére és arra a dicséretre és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében irántad lerótt. Adj megengesztelôdve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek, ugyanazon szent Fiad, Jézus Krisztus nevében. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen. * Részleges búcsú. Jézus Drágalátos Vérének litániája Uram, irgalmazz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk. Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, hallgass miket! Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket. Krisztus, hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! Krisztus Vére, az örök Atya Üdvözíts minket! egyszülött Fiának Vére, Krisztus Vére, az Isten Üdvözíts minket! megtestesült Igéjének Vére, Krisztus Vére, az új és örök Üdvözíts minket! Szövetség Vére, Krisztus Vére, a haláltusában a Üdvözíts minket! földre hullott Vér, Krisztus Vére, a megostorozáskor Üdvözíts minket! kiserkent Vér, Krisztus Vére, a töviskoronától Üdvözíts minket! kicsordult Vér, Krisztus Vére, a keresztfán Üdvözíts minket! kiontott Vér, Krisztus Vére, üdvösségünk Üdvözíts minket! váltságdíja, Krisztus Vére, amely nélkül nincs Üdvözíts minket! bűnbocsánat, Krisztus Vére, az Oltáriszentségben Üdvözíts minket! a lelkek itala, és megtisztulása, Krisztus Vére, az irgalmasság Üdvözíts minket! folyama, Krisztus Vére, a gonosz lelkek Üdvözíts minket! legyôzôje, Krisztus Vére, a vértanúk erôssége, Üdvözíts minket! Krisztus Vére, a hitvallók Üdvözíts minket! szilárdsága, Krisztus Vére, szüzeket termelô Üdvözíts minket! Vér, Krisztus Vére, a veszélyben forgók Üdvözíts minket! támasza, Krisztus Vére, a szenvedôk Üdvözíts minket! enyhülése, Krisztus Vére, a sírásban Üdvözíts minket! vigasztalásunk, Krisztus Vére, a bűnbánók Üdvözíts minket! reménysége, Krisztus Vére, a haldoklók Üdvözíts minket! megnyugvása, Krisztus Vére, a szívek békéje és Üdvözíts minket! gyönyörűsége, Krisztus Vére, az örök élet záloga, Üdvözíts minket! Krisztus Vére, a tisztítóhelyen Üdvözíts minket! szenvedô lelkek szabadítója, Krisztus Vére, minden dicsôségre és Üdvözíts minket! magasztalásra legméltóbb Vér, Isten Báránya, Te elveszed a világ Kegyelmezz nekünk, Uram! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Hallgass meg minket, Uram! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit, Megváltottál minket, Uram, És Istenünk országává tettél szentséges Véreddel, bennünket. Könyörögjünk: Mindenható örök Isten, aki egyszülött Fiadat a világ Megváltójává rendelted, és Vére által megengesztelôdni akartál, engedd, kérünk, üdvösségünk árát úgy tisztelnünk és annak erejével az élet bajaiban úgy nyernünk oltalmat a földön, hogy örökké tartó gyümölcseinek örvendhessünk az égben. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú Szűz Mária litániája Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz, Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz! Krisztus, hallgass minket, Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket, Krisztus, hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk! Istennek szent Anyja, Könyörögj érettünk! Szüzeknek szent Szüze, Könyörögj érettünk! Krisztusnak szent Anyja, Könyörögj érettünk! Az Egyház Anyja, Könyörögj érettünk! Isteni kegyelem Anyja, Könyörögj érettünk! Tisztaságos Anya, Könyörögj érettünk! Szeplôtelen Szűzanya, Könyörögj érettünk! Sérelem nélkül való Anya, Könyörögj érettünk! Szűz virág szent Anya, Könyörögj érettünk! Szeretetreméltó Anya, Könyörögj érettünk! Csodálatos Anya, Könyörögj érettünk! Jótanács Anyja, Könyörögj érettünk! Teremtônk Anyja, Könyörögj érettünk! Üdvözítônk Anyja, Könyörögj érettünk! Nagy okosságú Szűz, Könyörögj érettünk! Tisztelendô Szűz, Könyörögj érettünk! Dicsérendô Szűz, Könyörögj érettünk! Nagyhatalmú Szűz, Könyörögj érettünk! Irgalmas Szűz, Könyörögj érettünk! Hűséges Szűz, Könyörögj érettünk! Igazság tükre, Könyörögj érettünk! Bölcsesség széke, Könyörögj érettünk! Örömünk oka, Könyörögj érettünk! Lelki edény, Könyörögj érettünk! Tiszteletes edény, Könyörögj érettünk! Ájtatosság jeles edénye, Könyörögj érettünk! Titkos értelmű rózsa, Könyörögj érettünk! Dávid király tornya, Könyörögj érettünk! Elefántcsont torony, Könyörögj érettünk! Mária aranyház, Könyörögj érettünk! Frigynek szent szekrénye, Könyörögj érettünk! Mennyország ajtaja, Könyörögj érettünk! Hajnali csillag, Könyörögj érettünk! Betegek gyógyítója, Könyörögj érettünk! Bűnösök menedéke, Könyörögj érettünk! Szomorúak vigasztalója, Könyörögj érettünk! Keresztények segítsége, Könyörögj érettünk! Angyalok királynôje, Könyörögj érettünk! Pátriárkák királynôje, Könyörögj érettünk! Próféták királynôje, Könyörögj érettünk! Apostolok királynôje, Könyörögj érettünk! Vértanúk királynôje, Könyörögj érettünk! Hitvallók királynôje, Könyörögj érettünk! Szüzek királynôje, Könyörögj érettünk! Minden szentek királynôje, Könyörögj érettünk! Áteredô bűn nélkül fogantatott Könyörögj érettünk! királynô, Mennybe fölvett királynô, Könyörögj érettünk! Rózsafüzér királynôje, Könyörögj érettünk! Béke királynôje, Könyörögj érettünk! Magyarok Nagyasszonya, Könyörögj érettünk! Isten Báránya, Te elveszed a világ Kegyelmezz nekünk! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Hallgass meg minket! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit, V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja, F. Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk: Add, Uram, hogy mi, a te szolgáid folytonos lelki és testi jólétnek örvendhessünk és a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának dicsôséges közbenjárása által, a jelen szomorúságtól megszabaduljunk, és örökké tartó örömet élvezzünk. Krisztus a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. Szent József litániája Uram, irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk, Krisztus kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus hallgass minket, Krisztus, hallgass minket! Krisztus hallgass meg minket, Krisztus hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk! Szent József, Könyörögj érettünk! Dávid nemes sarja, Könyörögj érettünk! Pátriárkák fénye, Könyörögj érettünk! Isten Anyjának jegyese, Könyörögj érettünk! A Szent Szűz tisztaságos ôre, Könyörögj érettünk! Isten Fiának nevelô atyja, Könyörögj érettünk! Krisztus gondviselô oltalmazója, Könyörögj érettünk! A szent család feje, Könyörögj érettünk! Igazságos József, Könyörögj érettünk! Tisztaságos József, Könyörögj érettünk! Nagyokosságú József, Könyörögj érettünk! Erôslelkű József, Könyörögj érettünk! Engedelmes József, Könyörögj érettünk! Hűséges József, Könyörögj érettünk! Béketűrés példaképe, Könyörögj érettünk! Szegénység kedvelôje, Könyörögj érettünk! Munkások példaképe, Könyörögj érettünk! A házasélet dísze, Könyörögj érettünk! Szüzek ôre, Könyörögj érettünk! Családok támasza, Könyörögj érettünk! Ínségesek vigasztalója, Könyörögj érettünk! Betegek reménye, Könyörögj érettünk! Haldoklók pártfogója, Könyörögj érettünk! Gonosz szellemek réme, Könyörögj érettünk! Az Anyaszentegyház védôszentje, Könyörögj érettünk! Isten Báránya, Te elveszed a világ Kegyelmezz nekünk! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Hallgass meg minket! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit, V. Háza urává tette ôt, F. És egész országának vezérévé. Könyörögjünk : Úristen, aki Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel Szent Anyád jegyesének választottad. Add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben akit e földön pártfogónknak tisztelünk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen. * Részleges búcsú. Mindenszentek litániája (Az A és B betűvel jelzett részek közül csak az egyiket kell mondani.) I. KÖNYÖRGÉS ISTENHEZ vagy A: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Krisztus kegyelmezz! Krisztus kegyelmezz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! vagy B: Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk! II. SZENTEK SEGÍTSÉGÜL HÍVÁSA Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk! Istennek szent Anyja, Könyörögj érettünk! Szüzeknek szent Szüze, Könyörögj érettünk! Szent Mihály, Gábor és Ráfael, Könyörögjetek érettünk! Mindnyájan szent angyalok, Könyörögjetek érettünk! Pátriárkák és próféták Szent Ábrahám, Könyörögj érettünk! Szent Mózes, Könyörögj érettünk! Szent Illés, Könyörögj érettünk! Szent József, Könyörögj érettünk! Keresztelô Szent János, Könyörögj érettünk! Mindnyájan szent pátriárkák és Könyörögjetek érettünk! próféták, Apostolok és tanítványok Szent Péter és Pál, Könyörögjetek érettünk! Szent András, Könyörögj érettünk! Szent János és Jakab, Könyörögjetek érettünk! Szent Tamás, Könyörögj érettünk! Szent Máté, Könyörögj érettünk! Mindnyájan szent apostolok, Könyörögjetek érettünk! Szent Lukács, Könyörögj érettünk! Szent Márk, Könyörögj érettünk! Szent Barnabás, Könyörögj érettünk! Szent Mária Magdolna, Könyörögj érettünk! Mindnyájan az Úr tanítványai, Könyörögjetek érettünk! Vértanúk Könyörögjetek érettünk! Szent István, Könyörögj érettünk! Antiochiai Szent Ignác, Könyörögj érettünk! Szent Polikárp, Könyörögj érettünk! Szent Jusztinusz, Könyörögj érettünk! Szent Lôrinc, Könyörögj érettünk! Szent Ciprián, Könyörögj érettünk! Szent Bonifác, Könyörögj érettünk! Szent Adalbert, Könyörögj érettünk! Szent Gellért, Könyörögj érettünk! Becket Szent Tamás, Könyörögj érettünk! Szent Szaniszló, Könyörögj érettünk! Fischer Szent János és Mórus Szent Könyörögjetek érettünk ! Tamás, Miki Szent Pál, Könyörögj érettünk! Chanel Szent Péter, Könyörögj érettünk! Lwanga Szent Károly, Könyörögj érettünk! Szent Márk, István és Menyhért Könyörögjetek érettünk! kassai vértanúk, Szent Perpétua és Felicitász, Szent Ágnes, Könyörögj érettünk! Goretti Szent Mária, Könyörögj érettünk! Mindnyájan szent vértanúk, Könyörögjetek érettünk! Püspökök és tanítók Szent Leó és Gergely, Könyörögjetek érettünk! Szent Ambrus, Könyörögj érettünk! Szent Jeromos, Könyörögj érettünk! Szent Ágoston, Könyörögj érettünk! Szent Atanáz, Könyörögj érettünk! Szent Vazul és Naziánzi Szent Könyörögjetek érettünk! Gergely, Aranyszájú Szent János, Könyörögj érettünk! Szent Márton, Könyörögj érettünk! Szent Patrik, Könyörögj érettünk! Szent Cirill és Metód, Könyörögjetek érettünk! Boldog Mór, Könyörögj érettünk! Borromei Szent Károly, Könyörögj érettünk! Szalézi Szent Ferenc, Könyörögj érettünk! Szent X. Pius, Könyörögj érettünk! Mindnyájan szent püspökök és Könyörögjetek érettünk! tanítók, Papok és szerzetesek Remete Szent Pál Könyörögj érettünk! Szent Antal, Könyörögj érettünk! Szent Benedek, Könyörögj érettünk! Szent András, Zoerard és Benedek Könyörögjetek érettünk! remeték, Szent Bernát, Könyörögj érettünk! Szent Ferenc és Domonkos, Könyörögjetek érettünk! Aquinói Szent Tamás, Könyörögj érettünk! Kapisztrán Szent János, Könyörögj érettünk! Márkai Szent Jakab, Könyörögj érettünk! Loyolai Szent Ignác, Könyörögj érettünk! Xavéri Szent Ferenc, Könyörögj érettünk! Páli Szent Vince, Könyörögj érettünk! Vianney Szent János, Könyörögj érettünk! Bosco Szent János, Könyörögj érettünk! Árpád-házi Szent Margit, Könyörögj érettünk! Boldog Prágai Ágnes, Könyörögj érettünk! Árpád-házi Boldog Kinga, Könyörögj érettünk! Árpád-házi Boldog Jolán, Könyörögj érettünk! Siénai Szent Katalin, Könyörögj érettünk! Avilai Szent Teréz, Könyörögj érettünk! Limai Szent Róza, Könyörögj érettünk! Mindnyájan szent papok és Könyörögjetek érettünk! szerzetesek, Világiak Szent István király, Könyörögj érettünk! Szent Imre herceg, Könyörögj érettünk! Boldog Gizella királyné, Könyörögj érettünk! Szent László király, Könyörögj érettünk! Szent Lajos király, Könyörögj érettünk! Szent Monika, Könyörögj érettünk! Árpád-házi Szent Erzsébet, Könyörögj érettünk! Boldog Hedvig királyné, Könyörögj érettünk! Istennek minden szentjei, Könyörögjetek érettünk! III. KRISZTUS SEGÍTSÉGÜL HÍVÁSA vagy A: Légy irgalmas, Ments meg, Uram, minket! Minden gonosztól, Ments meg, Uram, minket! Minden bűntôl, Ments meg, Uram, minket! Az ördög cseleitôl, Ments meg, Uram, minket! Haragtól, gyűlölségtôl és minden Ments meg, Uram, minket! gonosz vágytól, Az örök haláltól, Ments meg, Uram, minket! Megtestesülésed által, Ments meg, Uram, minket! Születésed által, Ments meg, Uram, minket! Keresztséged és szent böjtölésed Ments meg, Uram, minket! által, Kereszted és kínszenvedésed által, Ments meg, Uram, minket! Halálod és temetésed által, Ments meg, Uram, minket! Feltámadásod által, Ments meg, Uram, minket! Mennybemeneteled által, Ments meg, Uram, minket! A szentlélek kiáradása által, Ments meg, Uram, minket! Dicsôséges eljöveteled által, Ments meg, Uram, minket! vagy B: Krisztus, az élô Isten Fia, Ments meg, Uram, minket! Aki e világra jöttél, Ments meg, Uram, minket! Aki a kereszten szenvedtél, Ments meg, Uram, minket! Aki érettünk a halált vállaltad, Ments meg, Uram, minket! Aki a sírban feküdtél, Ments meg, Uram, minket! Aki a halálból feltámadtál, Ments meg, Uram, minket! Aki a mennybe felmentél, Ments meg, Uram, minket! Aki a Szentlelket az apostolokra Ments meg, Uram, minket! elküldötted, Aki az Atya jobbján ülsz, Ments meg, Uram, minket! Aki eljössz ítélni élôket és Ments meg, Uram, minket! holtakat, IV. KÖNYÖRGÉSEK KÜLÖNFÉLE SZÜKSÉGLETEKÉRT vagy A: Hogy nekünk kegyelmezz, Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy minket igaz bűnbánatra Kérünk téged, hallgass meg minket! vezérelj, Hogy minket szent szolgálatodban Kérünk téged, hallgass meg minket! megôrizz és megtarts, Hogy minden jótevônknek örökkévaló Kérünk téged, hallgass meg minket! javaidat megadd, Hogy a földnek bô gyümölcsét megadd Kérünk téged, hallgass meg minket! és megtartsd, vagy B: Hogy nekünk megbocsáss, Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy elménket mennyei kívánságokra Kérünk téged, hallgass meg minket! indítsd, Hogy a magunk, testvéreink, Kérünk téged, hallgass meg minket! rokonaink és jótevôink lelkét az örök kárhozattól megmentsd, Hogy a megholt híveknek örök Kérünk téged, hallgass meg minket! nyugodalmat adj, Hogy a világot ragálytól, éhségtôl Kérünk téged, hallgass meg minket! és háborútól megôrizd, Hogy minden népnek békességet és Kérünk téged, hallgass meg minket! igaz egyetértést adj, C (mindig mondani kell) Hogy az Anyaszentegyházat Kérünk téged, hallgass meg minket! kormányozd és megerôsítsd, Hogy a római pápát és az egész papi Kérünk téged, hallgass meg minket! rendet a szent vallásban megtartsd, Hogy az egész kereszténységnek Kérünk téged, hallgass meg minket! egységet adj, Hogy minden embert az evangélium Kérünk téged, hallgass meg minket! világosságára elvezess, V. BEFEJEZÉS vagy A: Krisztus hallgass minket! Krisztus hallgass minket! Krisztus hallgass meg minket! Krisztus hallgass meg minket! vagy B: Isten Báránya, Te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit, Isten Báránya, Te elveszed a világ Irgalmazz nekünk! bűneit, Könyörgés. Úristen, oltalmunk és erôsségünk: hallgasd meg Egyházad buzgó könyörgését! Te adod lelkünkbe az irántad való szeretetet: engedd, hogy amit hittel kérünk, azt valóban elnyerjük, Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. vagy: Istenünk, te látod, hogy gyengeségünk mennyire megbénít bennünket. Szentjeid példájával kelts bennünk új erôt szeretetednek szolgálatára. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. 40. Magasztalja lelkem az Urat Magasztalja az én lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítô Istenemben, mivel tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: íme, mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas: szentséges az ô neve, és irgalmassága nemzedékrôl nemzedékre az istenfélôkre száll. Karjával hatalmas dolgokat művelt: széjjelszórta a kevély szívűeket, hatalmasokat ledöntött a trónról és alázatosakat felmagasztalt, éhezôket minden jóval betöltött és gazdagokat bocsátott el üres kézzel. Szolgáját, Izraelt gondjába vette, irgalmasságáról megemlékezett, amint megígérte Atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre. Dicsôség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. * Az a hívô, aki buzgó lélekkel elimádkozza, részleges búcsút nyerhet. 41. Mária, Kegyelem anyja Mária, Kegyelem Anyja, Irgalmasság Anyja, Az ellenségtôl oltalmazz És halálom óráján végy fel engem. * Részleges búcsú. 42. Méltóztassál Uram Méltóztassál, Uram, megadni minden jótevônknek a te nevedért az örök életet. Ámen. * Részleges búcsú. 43. Mindenható és irgalmas Isten Mindenható és irgalmas Isten, aki a különbözô népeket Fiad által egy néppé akartad egyesíteni, add kegyesen, hogy azok, akik keresztény névvel dicsekszenek, minden megosztást félretéve, egyek legyenek igazságban és szeretetben, és minden ember az igaz hit fényétôl megvilágosítva az egy Egyházba testvéri közösségben összejöjjön. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. 44. Mindenható Úristen Mindenható Úristen, aki a mai nap kezdetéhez eljuttattál minket: erôsíts ma bennünket, hogy ezen a napon ne vétkezzünk, hanem mindig a Te igazságod megtevésére irányuljanak szavaink, igazodjanak gondolataink és cselekedeteink. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. 45. Ó Alkotó Lélek Ó Alkotó Lélek, jövel És szívünk, lelkünk töltsed el. Te alkotád a szíveket, Hozd nékik bô kegyelmedet. Kit úgy hívunk: Vigasztaló, Kit ád nékünk az Alkotó, Te élô forrás, égi láng, Szentkenet égbôl, szállj le ránk. Te hét ajándok kútfeje, Atyánk kegyelmes jobb keze, Az Úr erôs ígérete, Sugalmas ajkak ihlete. Gyújtsd meg szemünkben fényedet, És szállj szívünkbe szeretet! Ha testünk gyarló, s lankadunk, Légy mindig éber gyámolunk. Űzd messze tôlünk ellenünk, Szent békességed add nekünk, Te járj, vezér, utunk elôtt, Veszélytôl védjen szent erôd. Add, ismerjük meg az Atyát Teáltalad és egy Fiát, És kettejüknek lelke, Te, Örökre légy lelkünk hite. Az Istent áldjuk: jó Atyát, S ki felkelt sírból, szent Fiát, S a Lelket, szívünk vigaszát, Most és örök idôkön át. Ámen. * Az a hívô, aki ezt a himnuszt buzgó lélekkel elimádkozza, részleges búcsút nyerhet. Teljes búcsúban részesülhetnek az év elsô napján és pünkösd ünnepén azok, akik nyilvánosan imádkozzák. 46. Oltalmad alá futunk Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülôje, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtôl mindenkor, dicsôséges és áldott Szűz. * Részleges búcsú. 47. Ó szent vendégség Ó szent vendégség, melyben Krisztust vesszük, kínszenvedésének emlékét idézzük, Isten kegyelmével eltelik a lelkünk, és megkapjuk jövendô dicsôségünk zálogát. * Részleges búcsú. 48. Papi és szerzetesi hivatásokért Az a hívô, aki papi és szerzetesi hivatásokért az Egyház által erre a célra jóváhagyott bármely imát elmond, részleges búcsút nyerhet. Néhány ima a papi hivatásokért: a) Istenünk, te magad gondoskodol pásztorokról néped javára. Áraszd ki Egyházadra az erô és a vallásos buzgóság lelkét, hogy támasszon férfiakat, akik méltók az oltár szolgálatára, kitartók és szelídek evangéliumod hirdetésében. Ámen. b) Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába! Könyörögjük: Úristen, te nem akarod a bűnös halálát, hanem inkább, hogy megtérjen és éljen. Adj, kérünk a boldogságos és mindenkoron Szűz Mária és minden szented közbenjárására Egyházadnak munkásokat, hogy mint Krisztus munkatársai a lelkek üdvének munkálására átadják és teljesen föláldozzák magukat. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. c) Jézusom, Jópásztor, Te azért jöttél, hogy keresd és üdvözítsd az elveszetteket. Azért alapítottál papságot Egyházadban, hogy minden idôben folytassa műved. Könyörögve kérünk: küldj munkásokat szôlôdbe! Küldj méltó papokat Szentegyházadba! Küldj szerzeteseket és szerzetesnôket! Add, hogy mindenki kövesse hívásodat, akit öröktôl fogva szolgálatodra választottál. Mária, apostolok Királynôje, könyörögj érettünk. Ámen. 49. Papszentelési évfordulók Teljes búcsút nyerhet az a pap, aki pappá szentelésének 25., 50. és 60. évfordulóján az Isten elôtt megújítja elhatározását, hogy a hivatásával járó kötelességeket hűen fogja teljesíteni. Ha a pap a jubileumi szentmiséjét valamiféle ünnepélyességgel végzi, a jelenlevô hívôk teljes búcsúban részesülhetnek. 50. Pátriarkális bazilika látogatása Az a hívô aki Rómában valamelyik pátriarkális bazilikát áhítattal meglátogatja, és ott egy Miatyánkot és Hiszekegyet elimádkozik, teljes búcsút nyerhet: 1. búcsújuk napján, 2. bármely parancsolt ünnepen, 3. évente egyszer, a hívô által kiválasztott más napon. 51. Pápai áldás A hívek, akik a pápa Urbi et Orbi (vagyis Rómának és a földkerekségnek) adott áldását, hacsak rádión vagy televízión keresztül is, áhítattal és buzgó lélekkel fogadják, teljes búcsúban részesülhetnek. 52. Plébániatemplom látogatása Teljes búcsút nyerhetnek azok a hívek, akik a plébániatemplomot áhítattal meglátogatják: 1. búcsúkor, 2. augusztus 2-án (Portiuncula). Mind a két búcsú elnyerhetô vagy a fent említett napokon vagy az Ordinárius által kitűzött, a híveknek jobban megfelelô napon. Ugyanezek a búcsúk elnyerhetôk a székesegyházakban is. A látogatáskor el kell mondani egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet. 53. Rejtôzô Istenség Rejtôzô istenség, hittel áldalak, Ki elrejteztél itt bor s kenyér alatt. Szívem te elôtted megalázkodik, Mert ha téged szemlél, megfogyatkozik. Szám, kezem, látásom, benned fennakad, Bizton hitem mégis hallásból fakad. Hiszem mind, amit szól Istennek Fia, Nincs igazabb, mint az Igazság szava. Rejté a keresztfa istenségedet, Itt az emberség is elrejtezkedett. Mind a kettôt vallván és hittel hivén, Mit a jobb lator kért, azért esdek én. Sebeid Tamással nem szemlélhetem, Te vagy mégis, vallom, Uram, Istenem. Add, hogy egyre jobban higgyek teneked, Tebenned reméljek és szeresselek. Uram halálának szent emlékjele, Élô kenyér, nekünk élet kenyere! Hogy belôled éljen, késztesd lelkemet; Soha se feledje édességedet. Kegyes Pelikánunk, égi szeretet, Véredben tisztátlant, moss meg engemet. Egy cseppje elég, ha a mérlegbe hull, Az egész világnak bűnváltságául. Jézus, most csak arcod leplét láthatom, Add meg, Uram, amit úgy szomjúhozom, Boldogan, lepletlen lássam színedet. És dicsôségedben dicsérhesselek. * A hívô, aki áhítattal elimádkozza, részleges búcsúban részesülhet. 54. Rózsafüzér Teljes búcsút nyerhet az a hívô, aki a rózsafüzért a templomban vagy nyilvános kápolnában vagy a családban, szerzetesi közösségben, jámbor társulatban mondja el. Részleges búcsút nyerhet más körülmények között. A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges: 1. Egy rózsafüzérnek (5 tized) egyfolytában való elmondása. 2. A szóbeli imát titkokról való elmélkedésnek kell kísérnie. 3. A közös imánál a titkokat is be kell mondani a bevált helyi szokás szerint. A magánimánál elég, ha a szóbeli imához titkokról szóló elmélkedést fűznek. 55. Stációs templomok látogatása Rómában Az a hívô, aki a Római Misekönyvben megállapított napokon római stációs templomot buzgó lélekkel meglátogat, részleges búcsúban részesülhet. Ha ezenfelül olyan szent cselekményen is részt vesz, melyet a hajnali vagy esti órákban végeznek, teljes búcsút nyerhet. 56. Szentbeszéden való részvétel Azok a hívek, akik az Isten Igéjének hirdetésén figyelmesen és buzgó lélekkel részt vesznek, részleges búcsúban részesülhetnek. Teljes búcsút nyerhetnek a hívek, ha a szent misszió idején néhány beszédet meghallgatnak és ezenfelül a misszió ünnepélyes befejezésén részt vesznek. 57. Szentírásolvasás Részleges búcsút nyerhet az a hívô, aki a Szentírást Isten szavának kijáró tisztelettel és lelkiolvasmányként olvassa. Teljes búcsúban részesülhet, ha ezt legalább fél órán át teszi. 58. Szent Isten, mindenható és örök Atyaisten Szent Isten, mindenható és örök Atyaisten, hallgass meg minket, és küldd el szent angyalodat az égbôl, hogy ôrizze, óvja, védelmezze, látogassa és oltalmazza e lakásnak minden lakóját. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. 59. Szent kilencedek Az a hívô, aki buzgó lélekkel részt vesz a karácsony vagy pünkösd vagy a Szűzanya Szeplôtelen Fogantatása ünnepét megelôzô nyilvános szent kilenceden, részleges búcsúban részesülhet. 60. Szent Péter és Szent Pál Szent Péter és Szent Pál apostol járjatok közben értünk. Uram, védelmezd népedet és amely Péter és Pál apostolaidnak pártfogásában bizakodik, örök oltalmaddal ôrizd meg. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. * Részleges búcsú. 61. Szentséges szertartás Az a hívô, aki ünnepélyes szentségi szertartáson, amit összejövetelek végén szoktak tartani, vallásos érzülettel részt vesz, teljes búcsúban részesülhet. 62. Szentségimádás Azok a hívek, akik felkeresik az Oltáriszentséget, és szentségimádást végeznek, részleges búcsút nyerhetnek. Ha a szentségimádás legalább fél óráig tart, teljes búcsúban részesülhetnek. 63. Szentek tisztelete Azok a hívek, akik valamelyik szent ünnepén a szent tiszteletére akár a misekönyvbôl vett könyörgést, akár a szentrôl szóló törvényesen jóváhagyott más imát elmondanak, részleges búcsút nyerhetnek. 64. Szerzetesi templomok látogatása Teljes búcsúban részesülhetnek azok a hívek, akik a szerzetesek templomát vagy kápolnáját szent alapítójuk ünnepén áhítattal meglátogatják, és ott egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet elimádkoznak. 65. Szűz Mária, siess segítségére Szűz Mária, siess segítségére a szerencsétleneknek, segítsd a kicsinyeket, könyörögj a papságért, járj közben a buzgó nôi nemért: mindnyájan érezzék segítségedet, akik ünneplik szent emlékedet. * Részleges búcsú. 66. Temetô látogatása Az a hívô, aki a temetôt buzgó lélekkel meglátogatja, és legalább gondolatban a halottakért imádkozik, búcsút nyerhet kizárólag a tisztítótűzben szenvedôkért, mégpedig nov. 1--nov. 8-ig minden nap teljes búcsút, az év többi napján részleges búcsút. 67. Templomlátogatás lelkipásztori visitatio idején Azok a hívek, akik a templomot, a nyilvános vagy félig nyilvános kápolnát abban az idôben látogatják meg, amikor ott lelkipásztori visitatio folyik, részleges búcsúban részesülhetnek. Teljes búcsúban akkor, ha abban az idôben részt vesznek olyan szertartáson, amit a visitator vezet. 68. Templomszentelés és oltárszentelés Teljes búcsúban részesülhetnek azok a hívek, akik templomot vagy oltárt szentelésük napján áhítattal meglátogatnak, és ott elmondanak egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet. 69. Téged Isten dicsérünk Téged, Isten, dicsérünk, téged Úrnak ismerünk. Téged, örök Atyaisten, mind egész föld áld és tisztel. Téged minden szép angyalok, kerubok és szeráfkarok, egek és minden hatalmak szüntelenül magasztalnak: Szent vagy, szent vagy, erôsséges szent Isten vagy! Nagyságoddal telve ég s föld, dicsôséged mindent betölt. Téged dicsér, egek Ura, apostolok boldog kara. Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld. Jeles mártírseregek magasztalnak téged. Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte, ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged, s azt, ki hozzánk tôled jött le: Atya igaz Egyszülöttje, és áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet. Krisztus, Isten Egyszülöttje, Király vagy te mindörökre. Mentésünkre közénk szálltál, szűzi méhet nem utáltál. Halál mérgét megtiportad, mennyországod megnyitottad. Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy felséged. Onnan leszel eljövendô mindeneket ítélendô. Téged azért, Uram, kérünk, mi Megváltónk, maradj vélünk. Szentjeidhez végy fel égbe, az örökös dicsôségbe. Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged! Te kormányozd, te vigasztald, mindörökké felmagasztald! Mindennap dicsérünk téged, szent nevedet áldja néped! Bűntôl e nap ôrizz minket és bocsásd meg vétkeinket! Irgalmazz, Uram, irgalmazz, híveidhez légy irgalmas! Kegyes szemed legyen rajtunk; tebenned van bizodalmunk! Te vagy, Uram, én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem! * Az a hívô, aki hálaadásként elimádkozza, részleges búcsút nyerhet. Teljes búcsúban pedig akkor részesülhet, ha elmondása nyilvánosan történik az év utolsó napján. 70. Üdvözlégy királynô Üdvözlégy királynô, irgalmasság Anyja, életünk, édességünk és reményünk, üdvözlégy. Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai. Sírva és zokogva hozzád sóhajtunk e siralom völgyében. Azért Szószólónk, fordulj felénk irgalmasan, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét: ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária! * Részleges búcsú. ======================================================================== RÖPIMÁK Az összes röpimákkal kapcsolatban tudnunk kell a következôket: 1. A búcsúk szempontjából a röpimákat nem önálló cselekménynek tekintjük, hanem egyéb tettek kiegészítôjének, amellyel a hívô kötelességeinek teljesítése, vagy terheinek viselése közben lelkét Istenhez emeli. Így tehát a röpima teljessé teszi a lélek Istenhez emelkedését; mind a lélek fölemelkedése, mind a röpima olyan, mint a drágagyöngy, amely ékesíti, vagy olyan, mint a só, amely ízesíti az egyéb cselekedeteket. 2. Ha választani kell, azt a röpimát kell elônyben részesíteni, amely jobban megfelel a lélek helyzetének és állapotának: vagy spontán fakad fel a lélekbôl, vagy a hagyomány kincsébôl választják. 3. A röpima lehet nagyon rövid, egy-két szó is, sôt még kimondani sem kell, elég, ha a lélek sóhajtja el. Pl. Istenem! -- Atyám! -- Jézusom! -- Dicsértessék a Jézus Krisztus! -- Hiszek benned, Uram! -- Imádlak téged! -- Remélek benned! -- Szeretlek! -- Mindent érted! -- Hála Istennek! -- Áldott legyen az Úr! -- Jöjjön el a te országod! - Legyen meg a te akaratod! -- Legyen, amint az Úr akarja! -- Istenem, segíts meg! -- Uram, adj erôt! -- Hallgass meg engem! -- Ments meg engem! -- Könyörülj rajtam! -- Kegyelmezz Uram! -- Ne engedd hogy elszakadjak tôled! --Uram, ne hagyj el! -- Dicsôség a magasságban Istennek! -- Nagy vagy, Uram! -- Üdvözlégy, Mária! A gyakoribb röpimák: 1. Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot! 2. Áldott legyen a Szentháromság! 3. Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat! 4. Jézus Szíve, bízom benned! 5. Jézus Szentséges Szíve, irgalmazz nekünk! 6. Istenem és mindenem! 7. Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! 8. Tégy méltóvá engem a te dicséretedre, szentséges Szűz; adj erôt ellenségeid ellen! 9. Taníts meg rá, hogy akaratod megtegyem, mert Istenem vagy te! 10. Uram, növeld a hitünket! 11. Uram, ments meg minket, mert elveszünk! 12. Én Uram, én Istenem! 13. Mária édes Szíve, légy az én menedékem! 14. Dicsôség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek! 15. Jézus! Mária! József! 16. Szelíd és alázatos szívű Jézus! Alakítsd szívünket a te szíved szerint! 17. Dicsértessék és áldassék a legméltóságosabb Oltáriszentség! 18. Maradj velünk, Uram! 19. Anyám, bízom benned! 20. Uram, küldj munkásokat aratásodba! 21. Szent áldását adja ránk, kisded Jézus, Szűzanyánk! 22. Üdvözlégy szent Kereszt, egyetlen reménység! 23. Istennek minden szentjei, esedezzetek értünk! 24. Imádkozzál érettünk Istennek szent Szülôje, hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire! 25. Atyám, a kezedbe ajánlom lelkemet! 26. Kegyes Jézus, kérünk téged, add meg nekik békességed! 27. Eredeti bűn nélkül fogantatott Királyné, könyörögj értünk! 28. Szentséges Szűz Mária! Könyörögj érettünk! ======================================================================== Az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) búcsúra vonatkozó rendelkezései CAPUT IV IV. FEJEZET DE INDULGENTIIS A BÚCSÚK Can. 992 -- Indulgentia est 992. kán. -- A búcsú az ideigtartó remissio coram Deo poenae büntetés elengedése Isten elôtt temporalis pro peccatis, ad azokért a bűnökért, melyek maga a culpam quod attinet iam bűn tekintetében már el vannak deletis, quam christifidelis, törölve; a búcsút a kellôen apte dispositus et certis ac felkészült krisztushívô bizonyos definitis condicionibus, meghatározott feltételekkel az consequitur ope Ecclesiae egyház közbejöttével nyeri el, quae, ut ministra amely mint a megváltás szolgája redemptionis, thesaurum hivatalosan kezeli és alkalmazza a satisfactionum Christi et Krisztus és a szentek által adott Sanctorum auctoritative elégtétel kincstárát. dispensat et applicat. Can. 993 -- Indulgentia est 993. kán. -- A búcsú aszerint partialis aut plenaria, prout részleges vagy teljes, hogy a a poena temporali pro peccatis bűnökért járó ideigtartó debita liberat ex parte aut ex büntetéstôl részben szabadít-e meg, toto. vagy teljes egészében. Can. 994 -- Quivis fidelis 994. kán. -- A részleges vagy potest indulgentias sive teljes búcsút bármely hívô partialis sive plenarias, aut elnyerheti a maga számára, vagy sibi ipsi lucrari, aut fordíthatja könyörgésként az defunctis applicare ad modum elhunytak javára. suffragii. Can. 995 -- § 1. Praeter 995. kán. -- 1. §. A legfôbb supremam Ecclesiae egyházi hatóságon kívül csak azok auctoritatem ii tantum possunt engedélyezhetnek búcsút, akiknek indulgentias elargiri, quibus ezt a hatalmát a jog elismeri, vagy haec potestas iure agnoscitur akiket erre a római pápa aut a Romano Pontifice felhatalmaz. conceditur. § 2. Nulla auctoritas 2. §. Egyetlen a római pápánál infra Romanum Pontificem alacsonyabb rangú hatóság sem potest potestatem concedendi hatalmazhat fel másokat búcsú indulgentias aliis committere, engedélyezésére, hacsak ezt neki az nisi id ei a Sede Apostolica Apostoli Szentszék kifejezetten meg expresse fuerit indultum. nem engedte. Can. 996 -- § 1. Ut quis capax 996. kán. -- 1. §. Ahhoz, hogy sit lucrandi indulgentias valaki búcsú elnyerésére képes debet esse baptizatus, non legyen, szükséges, hogy meg legyen excommunicatus, in statu keresztelve, ne legyen kiközösítve, gratiae saltem in fine operum és legalább az elôírt cselekmények praescriptorum. végén a kegyelem állapotában legyen. § 2. Ut vero subiectum 2. §. Ahhoz pedig, hogy az capax eas lucretur, habere arra képes személy a búcsút el is debet intentionem saltem eas nyerje, az szükséges, hogy legalább acquirendi et opera iniuncta szándékában álljon azt elnyerni, és implere statuto tempore ac a megszabott idôben és kellô módon debito modo, secundum elvégezze az elôírt cselekedeteket concessionis tenorem. a búcsút engedélyezô intézkedés szerint. Can. 997 -- Ad indulgentiarum 997. kán. -- A búcsúk concessionem et usum quod engedélyezését és alkalmazását attinet, servanda sunt insuper illetôen merg kell tartani cetera praescripta quae in ezenkívül azokat az egyéb peculiaribus Ecclesiae legibus elôírásokat is, melyek az egyház continentur. külön törvényeiben találhatók. Lábjegyzetek Az Egyházi Törvénykönyv búcsúra vonatkozó rendelkezéseihez [992] A CIC a búcsúkról szóló tanítás és elôírások (Const. Ap., Indulgentiarum doctrina, 1967. I.1: AAS 59,1967, 524; SPaenAp, Decr., 1968. VI. 29: AAS 60, 1968, 413--419 és a búcsúk ehhez kapcsolódó jegyzéke: Enchiridion indulgentiarum, Typ. Pol. Vat. 1968) lényeges elemeit foglalja össze. A búcsúkról lásd pl. HENSELER, R., Der Ablass, in Handbuch 707--712; A búcsúk imakönyve, Budapest 1984. [993] A jog a részleges búcsúk mértékét napokban vagy években már nem jelöli meg. [996] Az 1. § megjegyzése, amely szerint legalább az elôírt cselekmények végén a búcsú elnyerôjének a kegyelem állapotában kell lennie, arra utal, hogy az elôírt cselekmények közt a gyónás elvégzése is szerepelhet. Az egyes elôírt cselekményeket az Enchiridion indulgentiarum és az egyes búcsúkat engedélyezô külön kiváltságok tartalmazzák. [997] E külön törvényekrôl lásd [992]. ======================================================================== A Katolikus Egyház Katekizmusa búcsúra vonatkozó paragrafusai 1032 Ez a tanítás a halottakért való imádság gyakorlatára is támaszkodik, amelyrôl már a Szentírás beszél: ,,Azért mutatott be (Makkabeus Júdás) engesztelô áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktôl'' (2Mak 12,45). Az Egyház az elsô idôktôl kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott fel értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot[1], hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására. Az Egyház ajánlja az alamizsnát, a búcsúkat és a bűnbánat cselekedeteit is az elhunytakért: Segítsük ôket és emlékezzünk meg róluk. Ha Jób fiai megtisztultak atyjuk áldozata által[2], miért kételkednénk abban, hogy a mi áldozati adományaink vigasztalást nyújtanak nekik? Ne habozzunk tehát segíteni azoknak, akik eltávoztak, és felajánlani imádságainkat értük.[3] X. A búcsúk 1471 A búcsúk tana és gyakorlata az Egyházban szorosan kötôdik a bűnbocsánat szentségéhez. Mi a búcsú? ,,A búcsú Isten színe elôtt, a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése, melyet a katolikus hívô, aki megfelelôen felkészült, és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abban részesítheti tagjait.'' ,,A búcsú részletes vagy teljes aszerint, hogy részlegesen vagy teljesen megszabadít a bűnök ideigtartó büntetéseitôl.'' A búcsúkat alkalmazni lehet élôkre vagy holtakra.[4] A bűnök büntetése 1472 Azért, hogy megértsük az Egyház ezen gyakorlatát, látni kell, hogy a bűnnek kettôs következménye van. A súlyos bűn megfoszt bennünket az Istennel fennálló közösségtôl és ezáltal képtelenné tesz bennünket az örök életre, és az ettôl való megfosztottság neve a bűn ,,örök büntetése''. Másrészt minden bűn, még a bocsánatos bűn is, a teremtményekhez való ártalmas ragaszkodást vonja maga után, ezért szükséges a megtisztulás, akár itt a földön, akár a halál után és ez utóbbi állapot neve a purgatórium, tisztítótűz, tisztítóhely. Ez a tisztulás megszabadít mindattól, amit a bűn ,,ideigtartó büntetésének'' nevezünk. Ezt a kétféle büntetést nem lehet valamiféle bosszúnak tartani, amellyel Isten az embert kívülrôl sújtja, hanem nagyon is a bűn természetébôl származó valóságként kell fölfogni. A megtérés, ami lángoló szeretetbôl származik, elvezethet a bűnös teljes megtisztulásához oly módon, hogy semmi büntetés nem marad fönn.[5] 1473 A bűnök megbocsátása és az Istennel fennálló közösség helyreállítása maga után vonja a bűnök örök büntetésének elengedését. Ám a bűnök ideigtartó büntetései megmaradnak. A keresztény embernek törekednie kell -- türelmesen elviselvén mindenfajta szenvedést és megpróbáltatást, majd elérkeztekor, komolyan szembesülvén a halállal - -, hogy a bűn ideigtartó büntetéseit kegyelemként fogadja el; valamint a szeretet és az irgalmasság cselekedetei meg az imádság és a bűnbánattartás különbözô gyakorlatai által magára kell vonatkoztatnia, hogy teljesen levetkôzze a ,,régi embert'' és felöltse az ,,új embert''.[6] A szentek közösségében 1474 A keresztény ember, hogy bűneitôl megtisztuljon és Isten kegyelmének segítségével megszentelôdjön, nincs egyedül. ,,Isten valamennyi gyermekének élete csodálatos módon egybekapcsolódik -- Krisztusban és Krisztus által -- minden más keresztény testvér életével Krisztus misztikus Testének természetfölötti egységében, mint egyetlen misztikus személyben''.[7] 1475 A szentek közösségében ,,a hívek között, akár az égi hazának birtokosai már, akár elkövetett vétkeikért engesztelnek a tisztítóhelyen, akár pedig még a földön vándorolnak, a szeretet állandó köteléke áll fenn, és lehetôségük van az összes lelki javak bôséges kicserélésére''.[8] Ebben a csodálatos cserében az egyik szentsége használ a többieknek, jóval túl azon a káron, amit az egyik bűne okoz a többieknek. Így a szentek közösségéhez történô folyamodás lehetôvé teszi a bűnbánó bűnös számára, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban megtisztuljon a bűn büntetéseitôl. 1476 A szentek közösségének lelki javai, amit az Egyház kincstárának is nevezünk, ,,nem valami évszázadokon át összegyülemlett halmaza az anyagi javaknak, hanem az az Isten elôtti végtelen és kimeríthetetlen érték, amit Krisztus engesztelései és érdemei jelentenek: amelyeket ô felajánlott, hogy az egész emberiség megszabaduljon a bűntôl, és közösségbe jusson az Atyával. Nem más ez, mint maga a megváltó Krisztus, akiben megváltói életművének elégtételei és érdemei most is megvannak és élnek''.[9] 1477 ,,Hasonlóképpen ebbe a kincstárba tartozik a valóban mérhetetlen, megszámlálhatatlan és mindig új érték, amit Isten színe elôtt a Boldogságos Szűz Mária és minden szentek imádságai és jótéteményei jelentenek. Ôk Krisztus kegyelmébôl, az ô nyomdokain járva megszentelôdtek és az Atya elôtt kedves munkát végeztek, oly módon, hogy saját üdvösségükön munkálkodva ugyanakkor a Misztikus Test egységében testvéreik üdvösségéhez is hozzájárultak''[10] Isten bocsánatának elnyerése az Egyházon át 1478 A búcsú az Egyházon keresztül érkezik. Az Egyház a Jézus Krisztustól kapott oldó-kötô hatalom következtében közbelép a keresztény ember érdekében és neki megnyitja Krisztus és a szentek érdemeinek tárházát, hogy az irgalmak Atyjától kiesdje a bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedését. Ily módon az Egyház nem csak segítségére akar sietni ennek a kereszténynek, hanem ôt az irgalmasság, szeretet és bűnbánat cselekedeteire ösztönzi.[11] 1479 Mivel a tisztulás útját járó elhunyt hívek is ugyanannak a közösségnek, vagyis a szentek közösségének tagjai, mi is segíthetünk rajtuk, megszerezve számukra búcsúkat, hogy ezek következtében a bűneikért járó ideigtartó büntetésektôl megszabaduljanak. Jegyzetek [1] Vö. DS 856 [2] Vö Jób 1,5: Valahányszor sorra lejártak a vendégség napjai, Jób elhívatta és megtisztította ôket. Korán reggel fölkelt, és égôáldozatot mutatott be mindegyikükért. Így gondolkodott ugyanis: ,,Hátha vétkeztek gyermekeim és szívükben káromolták Istent.'' Így járt el Jób minden alkalommal. [3] Aranyszájú Szent János: Hom. in 1Cor. 41,5 [4] VI. Pál: ,,Indulgentiarum doctrina'' kezdetű apostoli konstitúció, Normae 1--3. [5] Vö. Trienti Zsinat: DS 1712--1713; 1820. [6] Vö. Ef 4,24: Öltsétek magatokra az új embert, aki az Istenhez hasonlóvá alkotott, megigazult és valóban szent teremtmény. [7] VI. Pál: ,,Indulgentiarum doctrina'' kezdetű apostoli konstitúció 5. [8] VI. Pál: ,,Indulgentiarum doctrina'' kezdetű apostoli konstitúció 5. [9] VI. Pál: ,,Indulgentiarum doctrina'' kezdetű apostoli konstitúció 5. [10] VI. Pál: ,,Indulgentiarum doctrina'' kezdetű apostoli konstitúció 5. [11] Vö. VI. Pál: ,,Indulgentiarum doctrina'' kezdetű apostoli konstitúció 5. ======================================================================== A Magyar Katolikus Lexikon búcsúról szóló cikke A búcsú (latinul indulgentia): a bűnért járó ideigtartó büntetés elengedése. A római katolikus Egyház kincse, az ortodox egyház nem ismeri el, a protestáns egyházak kifejezetten tagadják. I. Dogmatikailag A nyugati egyházi hagyomány különbséget tett a bűn eltörlése és a büntetés elengedése között. A Krisztustól kapott oldás és kötés hatalma vonatkozik mind a bűn alóli föloldozásra, mind a büntetés elengedésére. A bűnök megbocsátása és a halálos bűnért járó örök büntetés elengedése a szentségi föloldozásban megy végbe (bűnbánat szentsége). Viszont a bűnök megbocsátása után visszamaradnak bizonyos ideigtartó büntetések, s a búcsúk ezek eltörlése. Az egyházi tanítóhivatal a trienti zsinaton a reformátorokkal szemben fejtette ki az erre vonatkozó tanítást (D 989). Az Egyház az élôk számára úgy engedélyez búcsút, hogy lelki hatalmával közvetlenül elengedi az ideigtartó büntetést, mert az élô hívôk az Egyház joghatósága alá tartoznak; a megholtak viszont már nem, azért érettük csak könyörög (suffragium) Istenhez, hogy engedje el büntetésüket. Ezt azért teheti meg, mert rendelkezik Krisztus és a szentek érdemeinek kifogyhatatlan kincstárával, erre mindig hivatkozhat és ebbôl mindig osztogathat (D 550--552). A búcsúk elnyerésének föltétele a kegyelem állapota, az elôírt jótettek elvégzése és legalább általános szándék a búcsúk elnyerésére. A gyakorlatban mindig megkülönböztették a teljes és a nem teljes búcsút, de a megkülönböztetésre soha nem volt kimerítô ismérv. A teológusok vitáztak arról, hogy a teljes búcsú csak a kánoni cenzúrák elengedését tartalmazza-e, vagy az ideigtartó büntetésekét is. A halottakra vonatkozó búcsúk esetében csak arra van egyházi döntés, hogy a fölajánlott búcsú javukra válik (D 723, 740, 762), de nem arra a módra, ahogy Isten az Egyház közbenjárását javukra fordítja. A Tridentinum tekintélyileg tanította, hogy a bűn és a büntetés nem esik egybe, azért egyiknek eltörlése nem jelenti a másikét is (D 807, 840, 904). Abban az idôben a protestantizmus elvetette a búcsú engedélyezésének jogosultságát, azért a teológia igyekezett kimutatni az egyházi hagyomány helyességét. Itt azonban nem elég egyszerűen a Mt 16--18 fejezetekre gondolni, mert azok olyan kategorikusan mutatják az Egyház bűnbocsátó hatalmát, hogy a bűnök megbocsátásából szinte önként következik a büntetés teljes eltörlése is. Figyelembe kell venni, hogy az egész ember bűnös voltának leküzdése valójában tartós folyamat. Az embernek bűnbánatot kell tartania, keresnie kell Istent, meg kell térnie, át kell alakulnia és kérnie kell bűnei bocsánatát. A bűnnek mindig lehetnek következményei, s ezeket a megtérés nem tudja megakadályozni. Így a bűnbánat komolyságához hozzátartozik annak az ítéletnek az alázatos elfogadása is, amely elôl az ember nem térhet ki (1Kor 5,5; 1Tim 1,20; 1Kor 11,32; Jel 2,22). A Szentírás egyes esetekben említi az Istentôl külön kirótt büntetést is (Ter 3,13 és Bölcs 10,20; Szám 20,12; 2Sám 12,10--14), ezért nem lehet egyszerűen elvként állítani, hogy a bűn megbocsátása minden esetben magával hozza minden büntetés elengedését is. Az Egyház képes ezt a kiengesztelôdési folyamatot segíteni az emberben akár imádságával, akár jótettekkel, még a halottak esetében is, ahogy arról a Szentírásban szintén szó van (2Mak 4,43--46; Mt 6,12; 1Jn 3,20; 2Tim 1,18; Jak 5,16). Jézus külön megígérte az Egyház közös imájának meghallgatását (Mt 18,18; Mk 11,24; Jn 15,16). Természetesen a meghallgatás módja függ Isten bölcsességétôl és annak a személynek a befogadóképességétôl, akiért az Egyház könyörög. A búcsúról szóló tanítás csak fokozatosan alakult ki. Az apostoli idôk óta megvolt a meggyôzôdés, hogy a bűnbánat szentségében elnyert bűnbocsánat különbözik a keresztségben elnyert megigazulástól. A keresztséghez elég volt a hit és a bánat, a késôbbi megbocsátáshoz azonban szükség volt vezeklésre és elégtételre, bár tudták, hogy az ilyen emberi teljesítményt is Krisztus kegyelme hordozza. Az Egyház az oldó és kötô hatalom tudatában rótt ki vezeklést a bűnökért. A hagyományból igazolható az is, hogy a vezeklést a vértanúk imája és az Egyház hivatalos könyörgése által megrövidítették. A püspökök hivatalosan és liturgikus formában is szerkesztettek ilyen könyörgô imákat. A 6. századtól a föloldozást kezdték megadni a bűn megvallása után, s a vezeklô elégtételt utólag kívánták meg. Ez világosabbá tette a bűn és a büntetés megkülönböztetését, továbbá azt is kimutatta, hogy az egyházi közbenjárás lehetséges a szoros értelemben vett szentségi aktuson kívül is. Ilyen megfontolások alapján találkozunk a 11. századtól kezdve a búcsúk engedélyezésével, elôször Franciaországban: a pápa vagy a püspök ünnepélyes formában biztosítja a vezeklôt a hívôk közbenjárásáról, s egyúttal jogi illetékessége alapján elengedi neki a bűnért járó vezeklést vagy annak egy részét. Itt tehát valójában könyörgô föloldozásról van szó, nem úgy, mint a bűnbánat szentségében. S a vezeklés, ill. a büntetés elengedése is a szentségen kívül, külön ünnepi aktusban megy végbe. Amikor aztán a búcsú különféle elemei a gyakorlatban eggyé olvadtak, már nem annyira a könyörgô föloldozásra gondoltak, hanem egyszerűen arra, hogy az Egyháznak hatalma van a büntetések elengedésére. A teológiai reflexió a 12. században kezdôdött. A korai skolasztika egyes képviselôi -- élükön Abaelarddal -- kétségbe vonták a püspököknek a búcsúk engedélyezésére való jogát. A 12. század végétôl a kételyek alábbhagytak, s a búcsúk engedélyezését kezdték joghatósági aktusnak tekinteni. Tisztázatlan maradt, hogy milyen szerepet játszik a föltételül kiszabott jócselekedet, és hogy az Egyház közbenjárása hogyan helyettesíti a túlvilági ideigtartó büntetést. A teológusok egy része még az élôk búcsújánál is a hangsúlyt az Egyház közbenjárására, és nem a föloldozó hatalomra tette. Közben kialakult az Egyház kegyelmi kincstáráról szóló tanítás; ekkor világosan rámutattak arra, hogy mivel pótolhatja az Egyház az elengedett vezeklést. Természetesen megvolt az a meggyôzôdés is, hogy az Egyház rendelkezik Krisztus és a szentek érdemeinek kincstárával, ezért tekintélyileg adományozhat belôle. Ezzel együtt egyre lazább lett a búcsúnak a bűnbánat szentségéhez való kötöttsége. Mivel az egész Egyház kegyelmi javaival csak a pápa rendelkezik, ezért az Egyház nevében csak ô engedélyezhet búcsút, a püspökök csak az ô fölhatalmazása alapján. Ezzel kapcsolatban merült föl az az új kérdés, hogy miért elôfeltétele a búcsúnak a jótettek elvégzése, ha az Egyház szabadon osztogatja kegyelmi kincstárának javait? Erre a választ a régi gyakorlatból, a büntetés átváltásának gondolatából vezették le. A középkor végén már gyakrabban adományozták a búcsút, és aránylag kisebb jótetteket követeltek. A teljes búcsú fogalma a keresztes hadjáratok korába nyúlik vissza. A pápák a hadjáratokban résztvevôknek engedélyezték az összes ideigtartó büntetés teljes elengedését. VIII. Bonifác 1300-ban a szentév római zarándokainak adta meg ugyanezt. A 13. századtól megvolt a tanítás arról is, hogy a búcsút föl lehet ajánlani a halottak javára, s a pápák a 15. század közepétôl engedélyeztek ilyen búcsúkat. Mivel a Szentírás és a hagyomány nagyra értékelte az alamizsnát, azt is lehetett jótettnek venni a búcsú elnyeréséhez. Kétségtelen, hogy ezt a középkor vége felé mértéktelenül kihasználták, és helyenként pénzszerzési forrásnak tekintették. Ezért kapott késôbb nagy szerepet a reformáció vitáiban. VI. Pál Indulgentiarum doctrina című konstitúciójában 1967. VII. 1-én újra rendezte a búcsúk engedélyezését, s ebben óvott minden korábbi túlzástól. A teljes és nem teljes búcsú megkülönböztetését fönntartja, de megszüntet minden idôbeli és mennyiségi megjelölést: csak teljes és részleges búcsút különböztet meg, szemben korábbi x napi, x évi megjelölésekkel. Ma a teológusok véleménye egyezik abban, hogy a búcsú eltörli az ideigtartó büntetést, de hogy mi a szerepe a joghatósági föloldozásnak és az Egyház könyörgô imájának, arra nézve megoszlanak a vélemények. Általánosabbnak látszik az a vélemény, hogy a búcsú lényegét az Egyház különleges imájában kell keresni, amelyet tagjai kiengesztelôdéséért végez, s amelyet a búcsú engedélyezésénél ünnepélyes módon és különleges hatásfokkal ajánl föl egy-egy tagjáért. Valójában tehát az Egyház nem ,,kifizeti'' Krisztus és a szentek érdemeibôl az egyes tagok ,,adósságát'', hanem az érdemeknek erre a kincstárára hivatkozik, amikor könyörgését Isten elé viszi. A búcsú tehát nem pótléka és helyettesítése a megtérésnek vagy a büntetésnek, hanem a teljes megtérés és megigazulás segítése. II. A hatályos törvények szerint 1. Fajtái: a búcsú lehet részleges vagy teljes aszerint, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstôl részben szabadít-e meg vagy teljes egészében (993. k.). Annak érdekében, hogy világosabban kitűnjék a búcsúk elnyerésének és a hívôk vallásos cselekedeteinek összefüggése, elmaradt mind a búcsúkról szóló tanításból, mind a jogszabályokból a régi fölosztás, amely személyes, dologi és helyi búcsúkat különböztetett meg, noha ma is lehetséges, hogy a búcsú elnyerése összefüggésben van valamilyen hely meglátogatásával vagy valamilyen dolog használatával. A hangsúly azonban a vallásos cselekedeten van. 2. Engedélyezôje: a) a legfôbb egyházi hatóság, a pápa; b) azok, akiknek ezt a hatalmát a jog elismeri (ilyen az Apostoli. Penitenciária); c) akiket erre a római pápa fölhatalmaz (995. k. 1. §); d) akiket erre olyan, a pápánál alacsonyabb rangú, búcsú engedélyezésre jogosult szerv hatalmaz föl, melynek ezt az Apostoli Szentszék kifejezetten megengedte. A búcsúk engedélyezésének hatalmát ugyanis a pápánál alacsonyabb rangú szervek nem adhatják tovább másoknak, hacsak erre az Apostoli Szentszéktôl kifejezett engedélyt nem kapnak (995. k. 2. §). 3. Elnyerôje: bármely hívô nyerhet részleges vagy teljes búcsút a maga számára, vagy fordíthatja könyörgésként az elhunytak javára (994. k.). Ahhoz, hogy valaki búcsú elnyerésére képes legyen, szükséges, hogy: a) meg legyen keresztelve; b) ne legyen kiközösítve; c) legalább az elôírt cselekmények végén a kegyelem állapotában legyen (996. k. 1. §). 4. A búcsú elnyerésének feltételei: ahhoz, hogy az arra képes személy a búcsút el is nyerje, szükséges, hogy: a) szándékában álljon a búcsút elnyerni; b) a megszabott idôben és kellô módon elvégezze az elôírt cselekményeket, a búcsút engedélyezô intézkedésnek megfelelôen (996. k. 2. §). Teológiailag túlhaladottnak látszik a búcsú adósságtörlesztô jellege. Azt azonban látni kell, hogy az egyik legszemléletesebb kép: a pápa Krisztus, a Boldogságos Szűz és a szentek érdemeibôl segít a bűn adósságaitól megszabadulni. Hogy ez mennyire megragadta a legegyszerűbb hívôk lelkét is, arra az archaikus népi imádságok a legjobb bizonyság. Gál Ferenc -- Erdô Péter Irodalom [1] I. Sacramentum Mundi. Theologisches Lexikon für die Praxis. 1--4. kötet. Szerk. Karl Rahner--A. Darlap, 1967--69, 1:20. [2] Rahner, Karl: Scriften zur Theologie. 1--12. kötet. Köln, 1958-- 74, V:471. [3] Búcsúk imakönyve, VI. Pál konstitúciója és a búcsúval ellátott imádságok gyűjteménye. Ford. és szerk. Diós István. Bp., 1984. [4] Erdô Péter: Egyházjog. Budapest, 1991, 375. [5] Római Katekizmus 1993:1471. ======================================================================== Elôd István: Katolikus Dogmatika búcsúra vonatkozó részei 104. §. A BÚCSÚ 1. A búcsú fogalma Egyházunknak a búcsúkra vonatkozó tanítása hosszú dogmafejlôdés során bontakozott ki. Elôször a gyakorlat vált külön az egyházi vezeklés gyakorlatától, ezzel párhuzamosan kezdôdött a fogalmi tisztázás, amely csak a középkor derekán érte el a teljességét. 1. Elsônek az a tény tudatosult, amit Szent Ágoston így fogalmazott: a bűnök eltörlése után is fennmarad számunkra bizonyos büntetés, mert az ember könnyen kicsibe venné a bűnt, ha eltörlésével együtt minden adósságunk eltöröltetne. Ennek a ténynek bibliai bizonyításával már találkoztunk, hiszen az Egyház által kiszabott elégtétel is ezen alapul. 2. A nyilvános vezeklések megrövidítését az Ókorban mindig abban a meggyôzôdésben engedélyezte az Egyház, hogy rendelkezéseit Isten is jóváhagyja, pedig az ilyen változtatások már a feloldozás után, tehát a szentség keretein kívül történtek. Egyházunk vezetôi úgy tudták, hogy az oldás-kötés hatalma a szentség keretein kívül is megilleti ôket. 3. Kezdetben a vezeklés megrövidítése fôleg a confessorok közbenjárására történt. Confessorok azok voltak, akik az üldözésekben kínzatást szenvedtek, de túlélték, ezért késôbb tiszteletnek örvendtek. Kialakult a meggyôzôdés, hogy az Egyház közbenjárására Isten az ô érdemekeiket is beszámíthatja az elengedett vezeklés pótlására. Érdemeikhez késôbb hozzávették Jézus és a szentek érdemeit, és így okoskodtak: az oldó-kötô hatalomnál fogva biztos eredménnyel pótolhatja ezekkel az Egyház az elengedett vezeklést. Nem mintha a confessorok és a szentek érdemei egyenlô értékűek lennének Krisztus érdemeivel. Érdemeik jutalmazásakor Isten voltaképpen a Krisztus által kiérdemelt kegyelem eredményét jutalmazza. Krisztus és a szentek búcsúnyerésre fordítható érdemei összességét a középkor óta olyan kincstárhoz szokás hasonlítani, amelynek kezelése az Egyházra van bízva (thesaurus Ecclesiae). A kincstár szó analóg értelmű, tehát súlyos tévedés lenne úgy képzelni a kegyelmi kincstárat, mintha abban anyagiakhoz hasonló értékeket ôrizne és abból alkalmilag kiutalna, kifizetne valamit az Egyház. A kegyelmeket és érdemeket nem dologilag, hanem perszonalisztikusan kell értelmezni. Tulajdonképpen maga Krisztus, a Megváltó a kincstár, amennyiben megváltói művének érdemei az örökkévalóságon át érvényben maradnak és hatékonyak (Indulg. doctrina 5); és amíg ezek az érdemek fel nem használódnak valakinek érdekében, addig Isten tudásában és akaratában léteznek. 4. Hogy az Egyház nekünk is folyósíthat a kegyelmi kincstárból, annak két dogmatikai alapja van. Egyik alap az említett oldó-kötô hatalom, másik alap a szentek közösségének (communio sanctorum) dogmája. Az utóbbinak értelmében az Egyház élô és elhunyt (de el nem kárhozott) tagjai kegyelmi kapcsolatban állnak egymással és érdemeket szerezhetnek egymás számára. 2. A búcsúk alkalmazásának elvi kérdései A búcsúk alkalmazása két elvi kérdést vet fel. Nemcsak dogmák nem válaszolnak ezekre a kérdésekre, de a hittudósok sem tudnak biztos választ adni, mert az új teológia más utakon keresi a megoldást, mint a régiek. 1. A középkori teológia csak az Isten által kiszabott büntetésekre (szenvedések, küzdelmek, balsikerek, fáradalmak, idô elôtti vagy kínos halál, purgatórium stb.) vonatkoztatta a búcsúkat. Az újabb hittudósok a kiszabott büntetéseken kívül ide számítják a bűnök lényegébôl folyó károsodásokat, amelyektôl meg kell tisztulnunk, különben nem nyerhetjük el az örök életet. Ilyen károsodások a bűnöknek jellemünkben visszamaradt nyomai (vö. Jn 8,34), bűnnek nem mondható, de bűnbôl származó rossz szokások, a környezethez és az erkölcsi világrendhez való viszonyulásunk elferdültsége, bűneinknek embertársaink és az Egyház életében tovább gyűrűzô nem-kívánatos következményei stb. Ezek nem szűnnek meg a bűn megbocsátásával, csak hosszas vezeklésben történô érlelôdés tüntethet el ilyeneket (vö. 128. §.). Ezt az érlelôdést akarja siettetni a búcsú: Krisztus és a szentek érdemeire való tekintettel Isten felfokozza általa az érlelô kegyelemmel való együttműködés készségét, és így vezeklésünk is megrövidülhet. 2. A búcsúk alkalmazásának másik elvi problémája: hogyan érvényesül itt az Egyház oldó-kötô hatalma? A középkor óta az volt a vélemény, hogy az élôkre alkalmazott összes búcsúk olyan fajta jogi ténykedések, mint a szentségi feloldozás, a holtakért felajánlott búcsúknál pedig csak hatékony közbenjárásról lehet szó. Az utóbbi esetben tehát nem ,,per absolutionem'', hanem ,,per modum suffragii'' hatnak a búcsúk, ezért hozzávetôleg sem lehet megmondani, hogy mennyi büntetést enged el általuk Isten. Dogmatörténeti kutatások alapján újabb hittudósok úgy vélik, hogy az Egyház iurisdictio-ja csak evilági büntetésekre vonatkozhat, ezért a még élô ember túlvilági büntetéseit sem engedheti el az Egyház per absolutionem, hanem csak imádkozhat, közbenjárhat azok elengedéséért. Tehát nemcsak a holtakért felajánlott búcsúknak van közbenjáró jellege, hanem minden búcsú ilyen, ha túlvilági büntetés elengedésérôl van szó. Ebbôl kifolyólag az sem lehetséges, hogy az összes feltételek fennállása esetén valóban bekövetkezô ,,teljes búcsú'' az összes túlvilági büntetések elengedését eszközölje; csak annyit eszközöl, amennyit Isten jónak lát elengedni. A teljes jelzô az evilági büntetések teljességére vonatkozik. Más teológusok tovább mennek, és az evilági büntetések elengedését is közbenjárásra vezetik vissza. Ez a közbenjárás mindig meghallgatásra talál, tehát a búcsúnyerés ténye az Egyház által megszabott feltételek teljesítése esetén biztosan bekövetkezik, hiszen ilyenkor Krisztus jegyese jár közben az Atyánál (72). 3. A búcsúk alkalmazásának gyakorlati vonatkozásai 1. A hagyományos nézet szerint a búcsúnyerés általában a iurisdictio-n múlik, ezért lehetett azt állítani, hogy bizonyos feltételek mellett annyi büntetést enged el Isten, amennyiért a régiek 300 napig, vagy 7 évig, vagy a negyvennapos böjt keretében stb. tartottak nyilvános vezeklést. Az új teológia a személyi teljesítményekre teszi a hangsúlyt, ennek alapján pedig a búcsúk hatékonyságának mértékét legfeljebb csak olyan formában lehet megszabni, ahogy az 1967-ben kiadott ,,Indulgentiarum doctrina'' kezdetű pápai konstitúció tette. Eszerint a részleges búcsú elengedéséért elôírt ima vagy más elôírt cselekmény fejében -- mint minden cselekmény fejében, amit kegyelem állapotában megfelelô szándékkal végzünk -- büntetésadósságunkból Isten annál többet enged el, minél kiválóbb ez a cselekmény, és minél buzgóbb lelkülettel végezzük. Részleges búcsúk esetében ez az Isten által történô elengedés megkétszerezôdik. Képszerűen fogalmazva: a kegyelem állapotában és istenszeretetbôl végzett és búcsúval ellátott cselekmény érdemét Egyházunk a ,,thesaurus Ecclesiae,,-bôl megkétszerezi. 2. A középkor óta szokásos megkülönböztetés: van teljes búcsú és vannak részleges búcsúk. A teljes kifejezésen a búcsúnyerés útján elengedhetô összes ideigtartó büntetések eltörlését értjük, a részleges búcsú viszont a büntetésadósságnak csak egy részét törli el. Minden búcsúnyerés feltétele a kegyelem állapota, a búcsúnyerés szándéka és az elôírt ima vagy cselekmény elvégzése. A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges még, hogy bocsánatos bűneink és gyarlóságaink egyikéhez se ragaszkodjunk. Az utóbbi feltétel miatt gyakorlatilag nagyon ritka a teljes búcsú még akkor is, ha a régiekkel azt valljuk, hogy az Egyház iurisdictio-ja kiterjed az élôk túlvilági büntetéseire. Teljes búcsú elnyerésére törekedni mégsem fölösleges, mert ha adott esetben csak részlegesen hat, hatása akkor is nagyobb, mint bármely részleges búcsúé, hiszen itt tudatosabban törekszünk gyarlóságainktól megszabadulni, mint a részleges búcsúknál. 3. A búcsúról két dogmánk van: a) Az Egyháznak hatalma van ahhoz, hogy búcsúkat engedélyezzen (DS 1835). b) A búcsúk a hívek üdvösségét hatékonyan szolgálják, ezért a búcsúkat tiszteletben kell tartanunk (DS 2537), még akkor is, ha a történelem során sok félreértés, félremagyarázás és visszaélés fordult elô. Egyházunknak a búcsúkra vonatkozó többi tanítása hittudományos következtetéseken alapul. Nb. A búcsú meghatározása hasonlít az elégtétel meghatározásához. Az elégtétel az ideigtartó büntetések lerovása (compensatio), a búcsú pedig az ideigtartó büntetések elengedése (remissio). A búcsú latin nevét általában többes számban használjuk: indulgentiae, -arum. 128. § A HALÁL UTÁNI TISZTULÁS 4. A purgatórium és a szentek közösségének (communio sanctorum) dogmája 1. A SZENVEDÔKÖN SEGÍTHETÜNK A trienti zsinat dogmaként tanítja, hogy a purgatórium lakóin imádságainkkal, továbbá a szentmiseáldozatnak és búcsúknak felajánlásával segíteni tudunk. Ennek a segítésnek elvi alapja a szentek közösségének dogmája (DS 30), amelynek értelmében Krisztus titokzatos Testének tagjai (1Kor 12) egységes szervezetet alkotnak, és minél inkább részesült valaki a megváltás áldásaiban, annál inkább lehet mások számára is forrása a kegyelemnek. A vándor-egyház tagjai szüntelen segítséget remélhetnek a mennyeiektôl, a földiek hűsége és szeretete viszont azok számára jelenthet segítséget, akik evilági vagy másvilági tisztulásra szorulnak. Hogy a földiek segítsége mit eredményez, vitatható. Ha föltételezzük, hogy odaát nemcsak tisztulás, hanem vezeklés is folyik, akkor önként adódik, hogy a földiek ennek a vezeklésnek egy részét is magukra vállalhatják. Ebbôl a gondolatból sarjadt ki az értük felajánlható búcsúk tana. Azt azonban sohasem képviselte a tanítóhivatal -- legfeljebb egyes túlzó búcsúpredikátorok --, hogy az értük felajánlott búcsú ugyanúgy hat, mint az önmagunkért végzett búcsú, tehát esetleg számbelileg is kifejezhetô büntetéselengedés formájában. A másokért felajánlott búcsúknak mindig csak közbenjáró jellege van (per modum suffragii hatnak), vagyis Isten annyi büntetést enged el ezek fejében, amennyit a felajánló buzgóságának és egyéb körülményeknek tekintetbe vételével jónak lát. Ha valaki tagadná a purgatóriumi szenvedések büntetési, illetve vezeklési jellegét, és azokat csupán a tisztulásra korlátozná, annak sem kellene kétségbevonni közbenjárásunk és búcsú-felajánlásaink hatékonyságát. Közbenjárásunk ez esetben ugyanis annyit legalább eredményezhet, hogy együttérzésünk tudomásulvétele enyhíti szenvedéseiket, és imáink meg felajánlásaink (szentmise, búcsú, önmegtagadás stb.) kegyelmet eszközölhetnek ki számukra ahhoz, hogy a tisztulás vágya még inkább áthassa és egyre intenzívebb istenszeretetre képesítse lelküket. -- Akár tisztulásról beszélünk csak, akár büntetés- elengedésrôl is, ne keltsük azt a benyomást, hogy közbenjárásunk hatását mechanikusnak, vagyis az isteni kegyelmet mágikusan kikényszerítônek tartjuk. 2. KÉPESEK-E ÉRTÜNK KÖZBENJÁRNI A PURGATÓRIUM LAKÓI? A liturgiában nem szerepel ugyan hozzájuk intézett imádság, de ha a communio sanctorum dogmájából indulunk ki, akkor igennel kell felelnünk. Erre utal az is, hogy a katakombákban nemcsak mártírsírokon olvassuk a kérést, hogy járjon közbe értünk az illetô. Újabb kérdés, hogy hogyan vesznek tudomást lelki szükségleteinkrôl, igényeinkrôl és hozzájuk intézett kéréseinkrôl. Szent Tamás tagadta ennek lehetôségét. Másoknak az volt a nézete, hogy csak akkor tehetik meg, ha már kiszabadultak, Isten azonban már most is teljesítheti, amit így kérünk, mert elôre látja, hogy a tisztulók az égbe jutva majd közbenjárnak értünk. Újabb hittudósok feltételezik, hogy Krisztusban és Krisztuson keresztül történô kapcsolatunk lehetôvé teszi, hogy már tisztulásuk idején valamiképpen tudomást szerezzenek rólunk. Könnyebbé válik a probléma megoldása, ha közbenjárásukat nem antropomorf módon képzeljük, hanem úgy, mint a szentekét: amikor hozzájuk imádkozunk, lelkünk Krisztus érdemeire és az ô érdemeikre való tekintettel alkalmasabbá válik az isteni kegyelem befogadására. Kegyelmen ingyen kapott ideiglenes javakat is érthetünk, kaphatunk tehát ilyeneket is, ha azok beillenek Istennek reánk vonatkozó üdvözítô terveibe. ======================================================================== A Dogmatika Kézikönyve (Vigila, Bp., 1997) búcsúról szóló fejezete 3.3.1. A búcsú A kelta bűnbánat átvételével, hogy a gyónások nagy számánál a feladott vezeklésben egységes gyakorlathoz jussanak, felállítottak meghatározott, az egyes bűnöknek megfelelô ,,vezeklési tarifákat''. (Ezért nevezik a kora középkori gyakorlatot ,,tarifa-vezeklésnek'' is.) Késôbb, hogy egyéni helyzeteknek is jobban meg tudjanak felelni, ezeknek a ,,tarifáknak'' különbözô változatait dolgozták ki: a vezeklés átváltása (commutatio; pl. a vezeklési idôt lerövidítik intenzívebb vezeklés által); a vezeklési gyakorlat megváltása (redemptio; pl. pénz-alamizsna által); és a helyettesítô vezeklés, amelynél mások együtt-vezeklését is beszámították. Az átváltásból, a megváltásból és a helyettesítô vezeklésbôl fejlôdött ki a 11. században a búcsú: valamilyen imádságra, vezeklési gyakorlatra vagy pénzadományra hivatalos egyházi aktusban kimondják azt, hogy az idôleges büntetések elengedésével jár (magának a bűnbánónak vagy valaki másnak, akiért helyettesítô módon a vezeklést felajánlja). A búcsú teológiai megalapozásánál és értelmezésénél fôleg három gondolat merül fel: (1) A középkorban az ôsegyháztól eltérôen a bűn felelôsségét (reatus culpae) nemcsak logikailag, hanem tartalmilag is elválasztották a büntetés felelôsségétôl (reatus poenae). Ez a tartalmi elválasztás szükségképpen adódott abból, hogy a kiközösítô bűnbocsánatot felváltotta a feloldozási bűnbocsánat: a kiközösítési bűnbánatnál akkor nyert bocsánatot a bűn, amikor a bűn következményeit a vezeklési gyakorlattal ,,ledolgozták''; a feloldozási bűnbánatnál azonban a bűn már bocsánatot nyert a büntetések levezeklése elôtt. (2) A középkor óta a halál utáni tisztulást összekapcsolták az egyházi vezekléssel: a földi életben el nem végzett vezekléseket a tisztítóhelyen kell befejezni (lásd Eszkatológia II.3.2.7.). (3) Az ôsi keresztény meggyôzôdést, hogy a szentek vértanúsága, mindenekelôtt pedig Krisztus szenvedése az egész egyház javára szolgál, a 14. században az ,,egyház kegyelmi kincseinek'' (thesaurus ecclesiae) tanává építették ki: ezekkel a kulcsok hatalmának birtokosai ,,a hívôknek való üdvös szétosztás céljából'' rendelkezhetnek (VI. Kelemen [1342--1352]: DS 1926). Tény, hogy a búcsúgyakorlat a késô középkorban a kegyelem és a bocsánat erôsen dologiassá és jogivá redukált elképzeléséhez, valamint a hívôk félelmével és jámborságával való botrányos üzletelésekhez vezetett, s a pápai lelki hatalom felértékelésének szimbóluma lett. Mindez -- a valdiak, John Wyclif (+1384), Husz János (+1415) és mások kritikája után -- a 16. században a reformátorok határozott tiltakozását és elutasítását váltotta ki. A Trentói zsinat (1545-- 1563) megvédte az egyház jogát, hogy búcsúkat adjon, de mértékletességre szólított fel, és követelte a visszás állapotok felszámolását s a nyereségvágy kikapcsolását (vö. DS 1835). Az újabb teológiában Bernhard Poschmannhoz (+1955) csatlakozva Karl Rahner (+1984) szállt síkra olyan kevésbé jogi, inkább személyes irányú értelmezésért, amely a búcsút nem a kulcsok hatalma, hanem az egyházi imádság ereje felôl értelmezi. Ebben Rahner a ,,büntetések'' személyes felfogását is feltételezi: ezeket nem kívülrôl szabják ki, hanem a bűn megmérgezô, szenvedést okozó következményei, amelyek még akkor sincsenek legyôzve, ha a bűnös megtért, és a bűne bocsánatot nyert. A bűn következményeinek feloldása fáradságos folyamat: ebben segítség lehet a többiek imádsága is. Így az egyház is ,,külön, kifejezett aktusban biztosíthatja a bűnöst közbenjáró imádságáról, amely a büntetések elengedésére irányul... Éppen ez történik abban, amit búcsúnak nevezünk'' (Traktat, 485). ======================================================================== A szövegben hivatkozott szentírási idézetek 2Mak 12,45 Arról is meg volt gyôzôdve, hogy akik jámborságban halnak meg, azokra nagy jutalom vár -- ez szent és jámbor gondolat volt. Azért mutatott be engesztelô áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktôl. Mt 7,7--8 Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak. Mt 25,35--36.40 Éhes voltam és adtatok ennem. Szomjas voltam és adtatok innom. Idegen voltam és befogadtatok. Nem volt ruhám és felruháztatok. Beteg voltam és meglátogattatok. Börtönben voltam és fölkerestetek. A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Mt 26,41 Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban erôtlen. Lk 4,16--20 Amikor Názáretbe ért, ahol nevelkedett, szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták neki oda. Szétbontotta a tekercset, és épp azon a helyen akadt meg a szeme, ahol ez volt írva: ,,Az Úr lelke van rajtam, mert fölkent engem, Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy felszabadítsam az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.'' Összetekerte az Írást, átadta a szolgának és leült. A zsinagógában minden szem rászegezôdött. Lk 9,23 Mikor az egész néphez szólt, ezt mondta: ,,Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és kövessen. Lk 13,5 Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan. Lk 21,34--36 Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban és készületlen érjen benneteket az a nap, mert mint a tôr, úgy fog lecsapni a föld színének minden lakójára. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe elôtt. Jn 8,34 Jézus így válaszolt: ,,Bizony, bizony, mondom nektek: Mindenki szolga, aki bűnt követ el.'' Jn 13,34--35 Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Mint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják meg majd rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. ApCsel 2,42 Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Róm 8,13.17 Mert ha test szerint éltek, biztosan meghaltok, de ha lélekkel elfojtjátok a test szerinti tetteket, élni fogtok. Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Elôbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsôüljünk. Róm 12,8.10--11.13 Aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömest. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban elôzzétek meg egymást. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok. Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Róm 12,12 A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrôk, az imádságban állhatatosak. 1Kor 9,25--27 A versenyzôk valamennyien megtartóztató életet élnek, minden tekintetben. Ôk hervadó koszorúért, mi pedig hervadhatatlanért. Én is futok, de nem céltalanul, az ökölvívásban nem a levegôt csapkodom, hanem megzabolázom és rabságba vetem testemet, hogy míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak. 1Kor 10,31 Tehát akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsôségére. 1Kor 13,3 Szétoszthatom mindenemet a nélkülözôk közt, odaadhatom a testemet is égôáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. 2Kor 4,10 Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését, hogy egyszer Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön. Gal 6,10 Amíg tehát idônk van, tegyünk jót mindenkivel, fôképpen hittestvéreinkkel. Ef 5,2 Éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk jó illatú áldozati adományként az Istennek. Ef 6,18 Minden alkalommal imádkozzatok a Lélekben könyörögve és imákat mondva. Legyetek éberek, és imádkozzatok kitartóan az összes szentért. Kol 3,17 Akár mondtok, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk Jézus nevében, így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának. Kol 4,2 Legyetek kitartóak és éberek az imában meg a hálaadásban. 1Tessz 4,9 A testvéri szeretetrôl nem szükséges írnom, hiszen Istentôl tanultátok, hogy egymást szeressétek. 1Tessz 5,17--18 Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban. 2Tim 2,11--12 Igaz kijelentés ez: ha meghalunk vele, majd élünk is vele; ha tűrünk vele, uralkodni is fogunk vele. Ha azonban megtagadjuk, ô is megtagad minket. Tit 2,12 S arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon. Zsid 13,1 Ápoljátok a testvéri szeretetet. Jak 1,27 Az Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorukban az árvákat és az özvegyeket, és tisztán maradni a világ szennyétôl. 1Pt 1,22;3.8.9 Miután lelketeket az igazságnak engedelmeskedve már megtisztítottátok az ôszinte szeretetre, hűségesen szeressétek egymást, tiszta szívbôl. Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában új életre hívott Jézusnak a halálból az élô reményre való feltámadása által. Noha nem láttátok, mégis szeretitek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne. De mivel hisztek, ujjonghattok a megdicsôültek kimondhatatlan örömével, mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét. 1Pt 4,13 Ehelyett inkább örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsôsége megnyilvánulása napján majd ujjongva örülhessetek. 2Pt 1,5.7 Éppen ezért minden igyekezetetekkel legyetek rajta, hogy hitetek megteremje az erényt, a tudást,... a vallásos érzület a testvériességet, a testvériesség pedig a szeretetet. 1Jn 3,17--18 Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki -- bár bôven van neki a világ javaiból -- mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja elôle a szívét. Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal. ======================================================================== Apostolicam Actuositatem, 4. fejezet: A világi apostolok lelkisége A II. Vatikáni Zsinat Apostolicam Actuositatem kezdetű dekrétumából (a világi hívek apostolkodásáról) Mivel az Egyház egész apostolkodásának forrása és kiindulópontja Krisztus, az Atya küldötte, nyilvánvaló, hogy a világiak apostolkodásának termékenysége attól függ, hogy mennyire eleven a kapcsolatuk Krisztussal, az Úr szava szerint: ,,Aki bennem marad és én ôbenne, az bô termést hoz, hisz nélkülem semmit sem tehettek'' (Jn 15,5). Ezt a Krisztussal bensôleg egyesült életet az Egyházban minden hívô rendelkezésére álló lelki források táplálják, fôként a szent liturgiában való tevékeny részvétel;[1] a forrásokból a világi híveknek úgy kell meríteniük, hogy miközben az élet rendes körülményei közt becsülettel teljesítik kötelességeiket, életük ne szakadjon el Krisztustól, hanem épp ellenkezôleg, Isten akarata szerint végzett munkájuk által, erôsödjék a vele való egységük. Ezen az úton a világi hívek a nehézségek okos, türelmes legyôzésére törekedve szívesen és örömmel haladjanak elôre az életszentségben.[2] Sem a családért való fáradozásnak, sem bármilyen világi foglalkozásnak nem szabad kívül esnie lelki életük körén, az Apostol szavai szerint: ,,Akár mondtok, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk Jézus nevében, így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának'' (Kol 3,17). Az ilyen élet a hit, a remény és a szeretet folytonos gyakorlását követeli meg. Csak a hit világosságánál és Isten igéjérôl elmélkedve tudjuk mindig és mindenütt fölismerni Istent, akiben ,,élünk, mozgunk és vagyunk'' (ApCsel 17,28), keresni az Ô akaratát minden eseményben, meglátni Krisztust minden emberben, ismerôsben és ismeretlenben; helyes ítéletet alkotni a mulandó dolgok igazi jelentôségérôl és értékérôl önmagukban véve, vagy az ember végsô céljához viszonyítva. Akikben él ez a hit, szem elôtt tartván az Úr keresztjét és föltámadását, Isten gyermekei megnyilvánulásának reményében élnek. A földi élet zarándokútján Krisztussal együtt Istenben elrejtetten és kiszabadulva a gazdagság rabszolgaságából, miközben az örökké megmaradó javakra törekszenek, teljes nagylelkűséggel arra szentelik magukat, hogy terjesszék Isten országát, keresztény szellemben alakítsák és tökéletesítsék a földi dolgok rendjét. A mulandó élet viszontagságai közepette a reményben találnak erôt, megfontolván, hogy ,,a jelen élet szenvedései nem mérhetôk az eljövendô dicsôséghez, mely majd megnyilvánul rajtuk'' (Róm 8,18). Az Istenbôl való szeretet indítja ôket, hogy jót tegyenek mindenkivel, fôképpen hittestvéreikkel (vö. Gal 6,10), szakítva ,,minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással''(1Pt 2,1), és így Krisztushoz vonzzák az embereket. Isten szeretete pedig, mely ,,kiáradt a szívünkbe a nekünk ajándékozott Szentlélek által'' (Róm 5,5) képessé teszi a világiakat arra, hogy a nyolc boldogság lelkülete valóban megmutatkozzék életükben. A szegény Jézust követve a mulandó javak hiánya nem keseríti el, a bôsége nem teszi fölfuvalkodottá ôket; az alázatos Krisztust követve nem törtetnek hiú dicsôség után (vö. Gal 5,26), hanem inkább akarnak tetszeni Istennek, mint az embereknek, mindig készen arra, hogy Krisztusért mindent elhagyjanak (vö. Lk 14.26) és üldözést szenvedjenek az igazságért (vö. Mt 5,10), emlékezve az Úr szavára: ,,Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye vállára a keresztjét és kövessen engem'' (Mt 16,24). Ápolván a keresztény barátságot egymás között, minden szükséghelyzetben segítenek egymáson. A világi hívek lelki életének sajátos formát ad a házas és családi állapot, a nôtlenség vagy özvegység, a betegség, valamint a hivatásbeli és társadalmi tevékenység. Szünet nélkül fejlesszék tehát az állapotuknak megfelelô tulajdonságokat és készségeket, s hasznosítsák a Szentlélektôl kapott ajándékaikat. Ezenkívül a világiak, akik Isten hívó szavára beléptek valamelyik egyházilag jóváhagyott társulatba vagy intézménybe, törekedjenek arra, hogy hűségesen tegyék magukévá a közösség sajátos lelkiségét. Becsüljék nagyra a szaktudást, a családi és a hazafias érzést, valamint az emberek együttéléséhez szükséges erényeket: a becsületességet, az igazságos lelkületet, az ôszinteséget, az emberiességet, a lelki erôsséget, melyek nélkül a keresztény élet nem képzelhetô el. Az ilyen lelki és apostoli életnek tökéletes példája a Boldogságos Szűz Mária, az Apostolok Királynôje, aki földi életében a mindenki máséhoz hasonló, családról való gondoskodással és munkával teli életet élte, de mindig bensôséges kapcsolatban volt Fiával, és páratlanul együttműködött az Üdvözítô művével; most pedig fölvétetve a mennybe, ,,anyai szeretével gondoskodik Fia testvéreirôl, akik még zarándokok, veszedelemben forognak és szorongatások érik ôket, míg el nem érkeznek a boldog hazába''.[3] Nagy áhítattal tiszteljék ôt valamennyien, és ajánlják anyai gondviselésébe életüket és apostolkodásukat. Lábjegyzetek: [1] Vö. SC 11. [2] Vö. LG 32, 40, 41. [3] LG 62. ======================================================================== Apostolicam Actuositatem, 8. fejezet: Karitatív tevékenység A II. Vatikáni Zsinat Apostolicam Actuositatem kezdetű dekrétumából (a világi hívek apostolkodásáról) Jóllehet minden apostoli tevékenységnek a szeretetbôl kell fakadnia és erôt merítenie, bizonyos cselekedetek már természetük szerint is alkalmasak arra, hogy a szeretet beszédes tanúi legyenek; maga az Úr Krisztus is úgy akarta, hogy messiási küldetésének ezek legyenek a jelei (vö. Mt 11,4--5). A legfôbb parancs a törvényben ez: Istent szeretni teljes szívvel, a felebarátot pedig mint saját magunkat (vö. Mt 22,37--40). A felebaráti szeretet parancsát Krisztus a maga jellegzetes parancsolatává tette, és új értelmet adott neki, amikor azt akarta, hogy a szeretet ugyanúgy irányuljon ôrá, mint az embertestvérre: ,,Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, nekem tettétek'' (Mt 25,40). Amikor ugyanis emberré lett, bizonyos természetfölötti szolidaritással egy családdá tette és magához kapcsolta az egész emberiséget, a szeretetet pedig tanítványai ismertetô jegyévé rendelte e szavakkal: ,,Arról tudják meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt'' (Jn 13,35). A Szent Egyház pedig amint kezdetben az Eucharisztikus vacsorához kapcsolt ,,agapé'' által úgy jelent meg, mint a Krisztus körül a szeretet kötelékével egyesített közösség, ugyanúgy mindig errôl a szeretetrôl ismerhetô fel; s miközben örül mások kezdeményezéseinek, a szeretet műveit mint saját elidegeníthetetlen kötelességét és jogát tartja számon. Az Egyház ezért különösen becsüli a könyörülô jóságot a szűkölködôk és a betegek iránt, az úgynevezett karitativ tevékenységet és a kölcsönös segítségnyújtást, melyek a mindenfajta emberi ínség enyhítésére szolgálnak.[1] A szeretet cselekedetei és művei napjainkban -- amikor az érintkezés eszközei már oly tökéletesek, hogy szinte nincs is távolság az emberek közt, s egy családdá lettek a föld lakói -- sokkal szükségesebbek és egyetemesebbek lettek. A karitatív munka ma igazán elérhet és el is kell érnie minden embert és mindennemű szükséget. Mindazokat, akik éheznek és szomjaznak, ruházatlanok, hajléktalanok, nélkülözik a gyógyszert, a munkaalkalmat, az oktatást vagy az emberhez méltó élet föltételeit, akiket természeti csapások sújtanak vagy betegségben sínylôdnek, számkivetést vagy börtönt szenvednek: a keresztény szeretetnek mindenütt keresnie kell és meg kell találnia és odadó gondoskodással kell enyhítenie a bajt, segélyekkel pedig könnyítenie kell helyzetükön. Ez a kötelesség különösképpen is a jómódúaknak és a gazdag népeknek a vállára nehezedik.[2] A szeretet kifogástalan gyakorlásának a következô föltételei vannak: a felebarátban Isten képmását és az Úr Krisztust kell látni, akinek igazában szól, amit a rászorulóknak adunk; igen nagy emberiességgel kell tiszteletben tartanunk a megsegített személy szabadságát és méltóságát; a segítô szándék tisztaságát ne mocskolja be semmiféle haszonlesés vagy uralomvágy;[3] elôször az igazságosság követelményeit kell teljesíteni, nehogy szeretetadományként adjuk azt, amivel az igazságosság alapján tartozunk; a bajoknak nemcsak a tüneteit, hanem okait is meg kell szüntetni; úgy kell segíteni, hogy az elfogadók fokozatosan meg tudjanak szabadulni a külsô függéstôl, és a maguk lábára tudjanak állni. A világi hívek tehát -- együttműködve minden jóakaratú emberrel -- nagyra becsüljék és erejük szerint támogassák a szeretet műveit és a szociális segítségnyújtás magán-, hivatalos, sôt nemzetközi kezdeményezéseit, amelyek hathatósan segítik a rászoruló személyeket és népeket.[4] Lábjegyzetek: [1] Vö. AAS 53: 402. (XXIII. János: Mater et Magistra enciklika) [2] Vö. ua. 440. [3] Vö. ua. 442. [4] Vö. AAS 49:298. (XII. Pius beszédes a Pax Romana kongresszus résztvevôihez, 1957. április 25-én); 51:856. (XXIII. János beszéde a FAO gyűléséhez 1959. november 10-én.) ======================================================================== Apostolicam Actuositatem, 33. fejezet: Buzdítás A II. Vatikáni Zsinat Apostolicam Actuositatem kezdetű dekrétumából (a világi hívek apostolkodásáról) A Szentséges Zsinat tehát kérve-kéri az Úrban az összes világi hívôt, hogy Krisztus szavára, mely ebben az órában még sürgetôbb, és a Szentlélek ösztönzésére szívesen, nagylelkűen és készséges szívvel válaszoljon. Különösen a fiatalok hallgassák e fölhívást úgy, hogy nekik szól, s örömmel és nagylelkűen fogadják. A Szent Zsinat által maga az Úr hívja az összes világiakat, hogy bensôségesebben kapcsolódjanak hozzá, és magukénak téve az Ô ügyeit (vö. Fil 2,5) fogjanak össze üdvözítô küldetésében. Krisztus most a világi híveket küldi mindazokba a városokba és falvakba, ahová maga is jönni készül (vö. Lk 10,1), hogy az Egyház -- az idôk új szükségleteihez állandóan alkalmazandó -- egyetlen apostolkodásának különbözô módján és formáiban legyenek munkatársai, mindig buzgólkodván az Úr dolgában, tudván, hogy fáradozásuk nem hiábavaló az Úrban (vö. 1Kor 15,58). Mindazt, amit e dekrétum egészében és részleteiben tartalmaz, helyeselték az Atyák. Mi pedig mindezt a Krisztustól kapott apostoli hatalmunkkal a tisztelendô atyákkal együtt a Szentlélekben jóváhagyjuk, kötelezôként kimondjuk, tekintélyünkkel megerôsítjük, és amit a Zsinat alkotott, Isten dicsôségére közzétenni elrendeljük. Rómában, Szent Péternél, 1965. november 18-án. Én PÁL, a katolikus Egyház püspöke Következnek a zsinati atyák aláírásai ======================================================================== Lumen Gentium, 10. fejezet: Az egyetemes papság A II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium kezdetű dogmatikus konstitúciójából (az Egyházról) Az Úr Krisztus, az emberek közül választott fôpap (vö. Zsid 5,1--5) az új népet ,,Istennek és Atyjának országává és papjaivá tette'' (Jel 1,6; vö. 5,9--10). A megkereszteltek ugyanis az újjászületés és a Szentlélek kenete által lelki házzá és szent papsággá szenteltetnek, hogy a keresztény ember minden cselekedete által lelki áldozatokat ajánljanak föl, és annak erôit hirdessék, aki a sötétségbôl meghívta ôket csodálatos világosságára (vö. 1Pt 2,4--10). Ezért Krisztus tanítványai valamennyien az imádságban állhatatosan és együtt dicsôítve Istent (vö. ApCsel 2,42--47) adják oda önmagukat élô, szent, Istennek tetszô áldozatul (vö. Róm 12,1), és a földön mindenütt Krisztusról tanúskodjanak, s az érdeklôdôknek adjanak számot az örök élet bennük élô reményérôl (vö. 1Pt 3,15). A hívôk közös papsága és a szolgálati, azaz hierarchikus papság -- jóllehet nemcsak fokozatilag, hanem lényegileg különböznek egymástól - - egymásra vannak rendelve; mert mindegyik a maga sajátos módján Krisztus egy papságából részesedik.[1] Akit a szolgálati papságra szenteltek föl, szent hatalom birtokában kialakítja és kormányozza a papi népet, Krisztus személyében létrehozza az eucharisztikus áldozatot, és az egész nép nevében fölajánlja Istennek; a hívek pedig királyi papságuk erejével részt vesznek az eucharisztikus áldozatban,[2] és azt a szentségek felvételében, az imádságban és hálaadásban, a szent élet tanúságtételével, önmegtagadással és tevékeny szeretettel gyakorolják/valósítják meg. Lábjegyzetek: 1:Vö. AAS 46: 669. (XII. Pius: Magnificate Dominum beszéd, 1954. november 2.); 39: 555. (Uô: Mediator Dei enciklika 1947. november 20.) 2: Vö. AAS 20:171. (XI. Pius:Miserentissimus Redemptor enciklika, 1928. május 8.); 48: 714. (XII. Pius: Vous nous avez beszéd, 1956. szeptember 22.) ======================================================================== Lumen Gentium, 41. fejezet: Az életszentség lényege mindig ugyanaz A II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium kezdetű dogmatikus konstitúciójából (az Egyházról) A különbözô életformákban és hivatásokban ugyanazt a szentséget munkálja mindenki, akiket Isten Lelke vezérel, az Atya szavának engedelmeskedve és az Atyát lélekben és igazságban imádva követik a szegény, alázatos és a keresztjét hordozó Krisztust, hogy az Ô dicsôségében is részesülhessenek. De mindegyiküknek saját adományaik és kegyelmeik szerint tétovázás nélkül kell járnia az élô hit útján, mely fölébreszti a reményt és a szeretet által tevékeny. A legfôbb és örök papnak, lelkünk pásztorának és püspökének példája szerint elsôsorban Krisztus nyája pásztorainak kell szentül és örömmel, alázatosan és bátran végezniük szolgálatukat, amit ha megtesznek, szolgálatuk számukra a megszentelés nagyszerű eszköze lesz. Akik a papi rend teljességére vannak kiválasztva, szentségi kegyelmet kapnak ahhoz, hogy imádkozva, áldozatot bemutatva, az igét hirdetve, s a püspöki gondoskodás és szolgálat minden formájával gyakorolják a lelkipásztori szeretet tökéletes hivatalát,[1] ne féljenek akár életüket is odaadni juhaikért, és mint a nyáj mintaképei (vö. 1Pt 5,3) az Egyházat saját példájukkal is vezessék napról napra nagyobb életszentségre. A püspökökhöz hasonlóan az áldozópapok -- akik a püspöki rend lelki koszorúját alkotják,[2] s Krisztus, az örök és egyetlen közvetítô által részesednek a püspöki szolgálat kegyelmébôl -- a feladatukban való mindennapos szolgálatukkal gyarapodjanak Isten és a felebarát szeretetében, tartsák fönn a papi közösség kötelékét, bôvelkedjenek minden lelki jóban, és mindenki elôtt Isten élô tanúi legyenek.[3] Kövessék azokat a papokat, akik a századok folyamán gyakran igénytelen és rejtett szolgálatban is az életszentség ragyogó mintaképét hagyták hátra. Az ô dicséretük ma is hangzik Isten Egyházában. A papok saját népükért és Isten egész népéért hivatalból könyörögve és bemutatván az áldozatot, megismerve, amit tesznek, és követve, amit cselekszenek,[4] ne riadjanak vissza az apostoli gondok, veszedelmek és viszontagságok miatt, épp ellenkezôleg, egyre emelkedjenek a szentségben, a gyakori elmélkedéssel táplálva és éltetve tevékenységüket Isten Egyházának örömére. Az áldozópapok valamennyien, s fôleg azok, akiket fölszentelésük jogcímén egyházmegyés papoknak hívnak, tartsák emlékezetükben, hogy mennyire elôre viszi megszentelôdésüket a püspökükhöz való hűséges ragaszkodás és a vele való nagylelkű együttműködés. A legfôbb pap küldetésének és kegyelmének sajátos módon részesei az egyházi rend alacsonyabb fokán szolgálók, elsôsorban a diákonusok, akiknek mint Krisztus és az Egyház misztériumai szolgáinak[5] minden bűnös szokástól tisztán kell ôrizniük magukat, s törekedniük kell arra, hogy elnyerjék Isten tetszését és minden jót megtegyenek az emberek színe elôtt (1Tim 3,8--10.12,13). A klerikusok, akiket az Úr meghívott és a maga számára elkülönített, s a pásztorok felügyelete alatt készülnek a szolgák feladataira, alakítsák elméjüket és szívüket e nagyszerű kiválasztottsághoz fáradhatatlan imádsággal, lángoló szeretettel, csak arra gondolva, ami igaz, igazságos és dicséretre méltó, s mindent az Isten dicsôségére és tiszteletére cselekedvén. Hozzájuk csatlakoznak azok az Istentôl kiválasztott világi hívek, akiket a püspök hív meg, hogy teljesen az apostoli munkának szenteljék magukat, s nagyon eredményesen dolgoznak az Úr szántóföldjén.[6] A keresztény hitvestársaknak és szülôknek pedig a saját útjukat járva hűséges szeretettel kell egymást támogatniuk a kegyelemben életük végéig, s az Istentôl szeretettel elfogadott gyermekeket a keresztény tanítással és az evangéliumi erényekkel kell betölteniük. Így adnak példát mindenkinek a fáradhatatlan és nagylelkű szeretetre, így építik a szeretetteljes testvériséget, s így lesznek tanúi és munkatársai az Anyaszentegyház termékenységének, annak a szeretetnek jeleiként és részeseiként, mellyel Krisztus szerette menyasszonyát és adta önmagát érte.[7] Hasonló jó példát adnak, noha más módon az özvegyek és azok, akik nem lépnek házasságra; az Egyházban ôk is nagy mértékben gyarapíthatják az életszentséget és az apostoli buzgóságot. Azok pedig, akik gyakran kemény munkát végeznek, az emberi munkával ne csak önmagukat tökéletesítsék, ne csak polgártársaikat segítsék s emeljék magasabb szintre az egész társadalmat és a teremtést, hanem tevékeny szeretettel kövessék Krisztust is -- aki saját kezével dolgozott, s az Atyával együtt most is valamennyiünk üdvösségén munkálkodik --, azáltal, hogy örvendeznek a reményben, egymás terhét hordozzák, s mindennapi munkájukkal mint apostolok is egyre magasabb életszentségre jutnak. Különösképpen érezzék magukat egynek a világ üdvösségéért szenvedô Krisztussal azok, akiket szegénység, gyöngeség, betegség vagy bármilyen nyomorúság szorongat, vagy üldözést szenvednek az igazságért, akiket az Úr boldognak hirdetett az evangéliumban, s kiket ,,a minden kegyelem Istene, aki Krisztusban örök dicsôségre hívott meg minket, rövid szenvedés után maga tesz tökéletessé, erôsít és szilárdít meg.'' (1Pt 5,10). Tehát minden Krisztus-hívô életének állapota, feladatai és körülményei által napról napra jobban megszentelôdik, ha hittel fogad el mindent a Mennyei Atya kezébôl, és együttműködik az isteni akarattal, úgy, hogy a földi élet szolgálatával mindenkinek nyilvánvalóvá teszi azt a szeretetet, mellyel Isten szereti a világot. Lábjegyzetek: 1: STh II-II, 184,5,6. -- PG 13:239. (Origenes, In Isaiam Homilia 6,1) 2: Funk I:241. (Antiochiai Szt Ignác: Ad Magn. 13,1) 3: Vö. ASS 41:560. (X.Pius: Haerent animo buzdítás, 1908. augusztus 4.) -- CIC 1917:124. -- AAS 28:22. (XI. Pius: Ad catholici sacerdotii enciklika, 1935. december 20.) 4: Papszentelés szertartásának bevezetô intelme. 5: Funk I:244. (Antiochiai Szt Ignác: Ad Trall. 2,3) 6: Vö. AAS 50:36. (XII. Pius: Sous la maternelle protection beszéd 1957. december 9.) 7: AAS 22: 548. (XI. Pius: Casti connubii enciklika, 1930. december 31.) -- PG 62:136. (Aranyszájú Szt János: In Eph. Hom. 20,2). ======================================================================== Gaudium Et Spes, 43. fejezet: A segítség, amit az Egyház a keresztények révén az emberi tevékenységnek igyekszik nyújtani A II. Vatikáni Zsinat Gaudium Et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójából (az Egyházról a mai világban) A Zsinat buzdítja a keresztényeket -- akik mind a földi, mind a mennyei országnak polgárai --, hogy igyekezzenek becsülettel teljesíteni földi kötelességeiket, mégpedig az evangélium lelkületétôl vezérelve. Eltérnek az igazságtól azok, akik tudván, hogy nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendôt keressük,[1] úgy vélik, ezért elhanyagolhatják a földi kötelességeiket, és nem veszik figyelembe, hogy épp a hit fokozza a kötelezettséget kinek-kinek a hivatása szerint.[2] De nem kevésbé tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy úgy elmerülhetnek a földi teendôikben, mintha azok egészen idegenek volnának a vallási élettôl, melyrôl azt gondolják, hogy pusztán istentiszteleti cselekményekbôl és bizonyos erkölcsi kötelességek teljesítésébôl áll. A vallott hit és a mindennapi élet közötti, sokaknál tapasztalható hasadást korunk súlyos tévedései közé kell számítani. E botrányt már az ó szövetségben szenvedélyes szavakkal korholták a próféták,[3] s még inkább az új szövetségben maga Jézus Krisztus súlyos büntetésekkel fenyegette.[4] Nem szabad tehát álnokul szembeállítani a hivatásbeli és társadalmi tevékenységet a vallásos életettel. Az a keresztény, aki elhanyagolja földi feladatait, valójában embertársaival, sôt magával Istennel szemben fönnálló kötelességeit hanyagolja el, és veszélyezteti örök üdvösségét. A keresztényeknek inkább örülniük kell annak, hogy az ácsmesterséget folytató Krisztus példáját követve minden földi tevékenységüket végezhetik úgy, hogy az emberi, családi, szakmabeli, tudományos és technikai törekvéseiket élô szintézisbe fogják a vallási értékekkel, s ezek rendezô ereje mindent Isten dicsôségére fordít. Sajátosan, bár nem kizárólag a világi hívekre tartoznak az evilági feladatok és tevékenységek. Amikor tehát akár egyenként, akár közösségben a világ polgáraiként munkálkodnak, ne csak az egyes szakterületek sajátos törvényeit tartsák tiszteletben, hanem igyekezzenek az adott területen igazi szakértelmet szerezni. Szívesen dolgozzanak együtt az azonos célokért fáradozókkal. Elismervén a hit követelményeit, erejével bátran legyenek találékonyak, s valósítsák meg kezdeményezéseiket. Az ô megfelelôen kiművelt lelkiismeretükre tartozik a feladat, hogy az isteni törvény beleíródjék a földi város életébe. A papoktól pedig világosságot és erôt várjanak a világi hívek. Ne higgyék azonban, hogy lelkipásztoraik mindenhez értenek, és az összes fölmerülô, esetleg súlyos kérdésben azon nyomban gyakorlati megoldást tudnak ajánlani, vagy hogy ez lenne a papok küldetése. Vállalják csak a világi hívôk a maguk sajátos szerepét, keresztény bölcsességgel és engedelmesen figyelve a Tanítóhivatal eligazító szavaira.[5] Többször elôfordul, hogy a dolgok keresztény szemlélete bizonyos körülmények között egy meghatározott megoldást sugall. Más hívôk viszont, amint ez gyakorta és egészen jogosan megtörténik, nem kisebb ôszinteséggel másképp vélekednek ugyanarról a dologról. Ha a javasolt megoldásokat a felek önkéntelenül is kapcsolatba hozzák az evangélium tanításával, nem szabad elfelejteni, hogy ilyen esetekben senkinek sem szabad az Egyház tekintélyét kizárólag a maga véleményének támogatására lefoglalni. Mindig ôszinte párbeszéd útján iparkodjanak magukat a másikkal megértetni, gyakorolva a kölcsönös szeretetet és elsôsorban a közjóval törôdve. A világi híveknek -- kiknek az Egyház egész életében tevékeny szerepet kell vállalniuk -- nemcsak az a feladatuk, hogy keresztény szellemmel itassák át a világot, hanem arra is hivatottak, hogy a társadalomban minden helyzetben Krisztus tanúi legyenek. A püspökök pedig, kikre Isten egyháza vezetésének feladatát bízta, papjaikkal együtt úgy hirdessék Krisztus üzenetét, hogy a hívôk minden földi tevékenységét az evangélium fénye világítsa meg. Valamennyi lelkipásztor gondoljon továbbá arra, hogy mindennapi életével és munkálkodásával[6] az Egyházat képviseli a világ felé, az emberek róla ítélik meg a krisztusi üzenet erejét és igazságát. Életükkel és szavukkal bizonyítsák -- a szerzetesekkel és világi híveikkel együtt - , hogy az Isten jótéteményeivel elhalmozott Egyház már a puszta jelenlétével is kimeríthetetlen forrása azoknak az erényeknek, melyekre a mai világ leginkább rászorul. Kitartó tanulással készüljenek föl, hogy részt tudjanak venni a világgal és a legkülönbözôbb fölfogású emberekkel folytatandó párbeszédben. Mindenekelôtt pedig szívleljék meg e Zsinat szavait: ,,Mivel ma az egész emberiség politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben egyre inkább egységessé válik, a papoknak minden széthúzást kizárva egyre inkább egyesíteniük kell törekvésüket és munkálkodásukat a püspökök és a legfôbb pásztor vezetése alatt, hogy az egész emberi nem eljusson Isten családjának egységébe.''[7] Noha az Egyház a Szentlélek erejébôl mindig megmaradt az Úr hűséges jegyesének, és nem szűnt meg az üdvösség jele lenni a világban, nagyon jól tudja, hogy mind klerikus, mind laikus tagjai között[8] voltak, akik az évszázadok során hűtlenné váltak Isten Lelkéhez. Korunkban is érzi az Egyház, milyen nagy az ellentét az általa hirdetett üzenet és azoknak emberi gyarlósága között, akikre az evangélium van bízva. Bárhogyan is ítéli majd meg a történelem ezeket a fogyatékosságokat, tudnunk kell róluk, és elszántan küzdenünk kell ellenük, hogy ne gátolják az evangélium terjedését. Azt is látja az Egyház, hogy a világgal való kapcsolata kimunkálásában neki magának is állandóan érlelôdnie kell, fölhasználva az évszázadok tapasztalatait. A Szentlélek által vezetett Anyaszentegyház fáradhatatlanul ,,megtisztulásra és megújhodásra buzdítja gyermekeit, hogy Krisztus jele egyre tündöklôbben ragyogjon föl az Egyház arcán''.[9] Lábjegyzetek: [1] Vö. Zsid 13,14. [2] Vö. 2Tesz 3,6--13; Ef 4,28. [3] Vö. Iz 58,1--12. [4] Vö. Mt 23,3--33; Mk 7,10--13. [5] Vö. 53: 456; 407,410. (XXIII. János: Mater et Magistra enciklika 1961. május 15.) [6] LG 28. [7] LG 28. [8] Vö. PL 16:278. (Szent Ambrus: De virginitate VIII, 48.) [9] LG 15. ======================================================================== Gaudium Et Spes, 93. fejezet: A világ építése és célbajuttatása A II. Vatikáni Zsinat Gaudium Et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójából (az Egyházról a mai világban) A keresztények emlékezvén az Úr szavára: ,,Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt'' (Jn 13,35), mit kívánhatnának jobban, mint azt, hogy egyre nemesebb lélekkel és hatékonyabban szolgálják ma a világ embereit. Így tehát hűségesen ragaszkodva az evangéliumhoz, belôle merítve az erôt, s mindazokkal összefogva, akik szeretik és teszik az igazságot, hatalmas feladatot vállaltak itt a földön, melyrôl számot kell majd adniuk annak, aki mindenki fölött ítélkezni fog az utolsó napon. Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondogatja: ,,Uram, Uram'', hanem csak azok, akik megteszik az Atya akaratát,[1] és derekasan munkához látnak. Az Atya pedig azt akarja, hogy minden emberben fölismerjük Krisztust, a mi testvérünket, és hatékonyan szeressük, nemcsak szóval, hanem tettel is, így téve tanúságot az igazságról, s hogy közöljük másokkal a Mennyei Atya szeretetének misztériumát. Ha ezt tesszük, az emberekben az egész földkerekségen mindenütt felébred a Szentlélek ajándékaként az élô reménység, hogy végezetül fölvétetnek a békébe és tökéletes boldogságba abban a hazában, melyet az Úr dicsôsége ragyog be. ,,Annak pedig, aki a bennünk működô erôvel mindent megtehet azon felül is, amit mi kérünk vagy megértünk, dicsôség legyen az Egyházban és Jézus Krisztusban minden nemzedéken át, örökkön örökké. Amen.'' (Ef 3,20--21) Mindazt, amit e konstitúció egészében és részleteiben tartalmaz, helyeselték az Atyák. Mi pedig mindezt a Krisztustól kapott apostoli hatalmunkkal a tisztelendô atyákkal együtt a Szentlélekben jóváhagyjuk, kötelezôként kimondjuk, tekintélyünkkel megerôsítjük, és amit a Zsinat alkotott, Isten dicsôségére közzétenni elrendeljük. Rómában, Szent Péternél, 1965. december 7-én. Én PÁL, a katolikus Egyház püspöke Következnek a Zsinati atyák aláírásai Lábjegyzetek: [1] Vö. Mt 7,21. ======================================================================== Optatam Totius, 9. Fejezet: Ragaszkodás és engedelmesség az Egyház iránt A II. Vatikáni Zsinat Optatam Totius kezdetű dekrétumából (a papképzésrôl) Az Egyház misztériuma, melyet ez a Szent Zsinat bemutatott, úgy hassa át a növendékeket, hogy alázatos és fiúi szeretet kapcsolja ôket Krisztus helytartójához, a papszentelés után pedig püspökükhöz hűséges munkatársként ragaszkodva és együttműködve a paptestvérekkel tanúi legyenek annak az egységnek, amely Krisztushoz vonzza az embereket.[1] Tanulják meg, hogyan kell kitárult szívvel részt venni az egész Egyház életében Szent Ágoston mondása szerint: ,,Amennyire szereti valaki Krisztus Egyházát, annyira övé a Szentlélek.''[2] A papnövendékek világosan értsék meg, hogy nem uralkodásra vagy valamilyen megtisztelô állásra vannak rendelve, hanem Isten szolgálatára és a lelkipásztori munkára vannak lefoglalva. Különös gonddal kell nevelni a növendékeket a papi engedelmességre, az igénytelen életmódra és az önmegtagadás szellemére,[3] hogy szokják meg a készséges lemondást azokról a dolgokról is, melyek megengedettek ugyan, de nem hasznosak, és mindig a megfeszített Krisztushoz akarjanak hasonlóvá válni. Föl kell világosítani a növendékeket a papi élet terheirôl, el nem hallgatva a papi élet semmilyen nehézségét; de a rájuk váró tevékenységben ne csak a veszélyeket lássák, hanem épp a lelkipásztori munkából merítsék a lehetô legnagyobb erôt lelki életükhöz. Lábjegyzetek: [1] Vö. LG 28. p. [2] PL 35:1646. (Szt Ágoston: In Ioannem Tractatus, 32,8) [3] Vö. AAS 42:662, 685, 690. (XII. Pius: Menti Nostrae ap. buzdítás, 1950. szeptember 23.); 51:551, 556. (XXIII. János: Sacerdotii nostri primordia enciklika, 1959. augusztus 1.); 56: 634. (VI. Pál: Ecclesiam suam enciklika, 1964. augusztus 6.).