Müller Lajos: Az utolsó kenet PPEK szám: 960
A Keresztény Kis Könyvtár sorozat 22. kötete az utolsó kenet szentségét (mai nevén a betegek szentségét) tárgyalja. Õ, aki „a repedezett nádat nem töri össze és a füstölgő mécsbelet nem oltja ki” (Mt 12,20), hatalmas segítséget adott a lelki betegeknek a penitenciatartásban, a testi betegeknek pedig az utolsó kenetben. Ezt az utóbbi szentséget egyébként már a szent Atyák, a penitenciatartás kiegészítőjének szokták tekinteni, éppen úgy, mint a bérmálásban a keresztség munkájának bekoronázását látják. Miként ugyanis a bérmálás a keresztség kegyelmeit teljes érvényre juttatja, úgy az utolsó kenet a bűnbocsátást teszi tökéletessé. Megtisztít az áteredő s személyes bűn maradványaitól, eltörli a büntetéseket, sőt a – végelemzésben – bűnből eredő testi szenvedéseket is enyhíti s visszaállítja a testi épséget, amennyiben ez a lélek üdvösségére előnyös. Az utolsó kenet eszerint befejezi az Egyház munkáját az örök életre teremtett lelken, s midőn elkészült vele, egyben a megszentelt olajjal mintegy világosságot is gyújt neki, hogy a halál homályos birodalmának küszöbét a remény s bizalom szelíd s szendefényű mécsesével lépje át. És akkor nem szorul többé kegyelemforrásokra a lélek, amely már az örök tengerbe elmerült; nincs szüksége jelekre, amelyek földi pályáján vezették, minthogy maradandó otthonába, Atyja kebelére visszatért.

Kattintson letöltésre a "PDF", "DOC", "EPUB" vagy "MOBI" szavakra vagy a fájl nevére!
   Formátum       Méret (byte)    Fájlnév   
PDF 1.119.793 Muller_Lajos_Az_utolso_kenet_1.pdf
DOC 763.904 Muller_Lajos_Az_utolso_kenet_1.doc
EPUB 350.782 Muller_Lajos_Az_utolso_kenet_1.epub
MOBI 470.217 Muller_Lajos_Az_utolso_kenet_1.mobi