Adolphe Tanquerey: A tökéletes élet. Aszkétika és misztika
PPEK szám: 1127
Az aszkétika és a misztika a tökéletes keresztény életről tárgyal.
Az isteni jóság a természetes életen kívül, amelynek a lelkünk a
forrása, természetfölötti élettel is megajándékozott bennünket, amely a
kegyelemből fakad. A kegyelem pedig nem egyéb, mint részesedés magának az Istennek
életéből. És mivel ezt az életet Jézus Krisztus végtelen
érdeméért nyertük; mivel továbbá ennek az életnek Jézus Krisztus a
tökéletes mintaképe, méltán keresztény, azaz krisztusi életnek
nevezzük.
Minden véges életnek tökéletesednie kell. Ez a tökéletesedés azzal
történik, hogy az élő mind közelebb jut végső céljához. A teljes
tökéletességet akkor érjük el, ha célunkhoz jutottunk. Az emberi élet
célja a mennyország: ott Istent színről-színre fogjuk látni és
boldogító tiszta szeretettel szeretni, ott kifejlődik majd a mi életünk a maga teljes
szépségében. Valóban, a mennyországban Istenhez hasonlók leszünk:
„hasonlók leszünk hozzá, mert látni fogjuk őt úgy, amint van.” A
földön csak viszonylagos tökéletességet érhetünk el, ha mind
bensőségesebbé tesszük Istennel való egyesülésünket, és
így készülünk elő boldogító színelátására.
Erről a viszonylagos tökéletességről tárgyal a könyv, mely az aszkétikus
irodalom egyik alapműve. Előbb beszél a keresztény élet lényegéről,
annak tökéletességéről, a tökéletes életre való
törekvés kötelezettségéről, a tökéletesedés eszközeiről;
majd sorban leírja azt a három utat: a megtisztulás, a megvilágosodás, az
egyesülés útját, amelyeket végig kell járni minden léleknek, amely nemes
odaadással törekszik a szomjúhozott tökéletesség felé.
Kattintson letöltésre a "PDF", "DOC", "EPUB" vagy "MOBI" szavakra vagy a fájl nevére!
